A Népszava arról számolt be, hogy tudomásuk szerint levelet írt az Európai Bizottság (EB) arról, hogy

a „fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemeket” kihagyják az EU bizonyos oktatási és kutatási projektjeiből,

nem kaphatnak újabb támogatást az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.

A cikket jegyző, EU-s ügyekben bennfentes Halmai Katalin szerint az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették erről a testület szolgálatait, valamint a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat. A tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik.

A Népszava szerint az érintett intézmények azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, mivel lényeges közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Az Országgyűlés tavaly ősszel módosította ezt a szabályozást, de azon nem változtatott, hogy magas rangú politikai tisztségviselők ne lehessenek ezen alapítványok vezető tisztviselői,

Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát, egyben a fenntartó alapítvány kuratóriumi tagját kérdeztük arról, hogyan érinti az egyetemet mindez. Váratlanul érte a hír, mint elmondta,

az egyetemnek már megkötött szerződései vannak, és valószínűtlennek tartja, hogy az EU részéről végleges döntésről lenne szó.

Ami a Semmelweis Egyetemet illeti, szerinte az alapítványi működésük megfelel a hasonló struktúrában működő európai és amerikai egyetemekének. Az orvosegyetem alapítványi működéséről részletesen írtunk az átalakulás idején.

A Semmelweis Egyetem kedden közleményt adott ki az Erasmus-támogatásokról, megerősítve a rektor szavait:

„A már elnyert Erasmus+ pályázatok és a kapcsolódó, elindult projektek megvalósítása biztosított a Semmelweis Egyetemen, ugyanis az ezekkel összefüggő szerződéseket aláírták és a finanszírozásuk folyamatos. Vagyis 2024. július végéig rendelkezésre állnak a nemzetközi tapasztalatszerzéshez szükséges pályázati lehetőségek a Semmelweisen. A 2023/2024-es tanévben – a korábbi évekhez hasonló nagyságrendben – több mint 200 hallgatónak és oktatónak nyújt lehetőséget az Erasmus-program az intézményben. Ezen túlmenően további bilaterális mobilitási programok is elérhetőek, főleg Európán kívüli országokba (pl. USA, Japán, Dél-Korea stb.).”

Ez lényegében ugyanaz, amit Ujvári Balázs bizottsági szóvivő mondott, hogy az intézkedések csak az új támogatásokra vonatkoznak, és nem érintik a december 15. előtt vállalt kifizetéseket, sem a folyamatban lévő támogatásokat. Merkely azon véleményét, hogy átmeneti intézkedésről van szó, a Népszava is alátámasztja, szerintük ugyanis

Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a finanszírozást ideiglenesen függesztették fel, és a pénzek befagyasztása addig tart, amíg a magyarországi döntéshozók nem korrigálják a mulasztásokat – ami azért nem lesz egyszerű menet, mert a politikusok kuratóriumi szerepvállalását kéne megszüntetni.

A 444 a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnökének körlevelét idézi, Böszörményi Nagy Gergely szerint félreértésről lehet szó, mivel a MOME a modellváltás óta meghússzorozta az EU-s pályázatok, együttműködések értékét, és a hallgatók türelmét kéri, remélve, hogy néhány napon belül többet tudnak majd.

A Semmelweis Egyetem közleménye arra nem tér ki, hogy mi a helyzet a szintén felfüggesztett Horizont Európa programmal, ami olyan kutatásokat támogat, mint a rák elleni küzdelem.

A program keretében a Semmelweis Egyetem 1,7 millió eurót kapott, a támogatás elmaradása tehát érzékenyen érintheti őket is.

A Népszava hírére a kormány részéről elsőként

Állítása szerint az EU-s tárgyalásokon „hivatalosan soha nem volt szó arról, hogy kockázatosnak tartaná az Európai Bizottság, hogy aktív politikusok részesei közérdekű alapítványok kuratóriumának”, és meg fogják keresni az EB-t, hogy tárgyaljanak erről.

Az MTI megnyugtatásnak szánt híre is azt emeli ki, hogy „a már zajló Erasmus-programokat nem érinti az uniós korlátozás”, amivel egyúttal meg is erősíti, hogy létezik ilyen korlátozás, és idézi a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményét, miszerint Magyarország minden vállalását teljesítette, így „nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz, 2023. március 16-ig kerül sor.”

A Telex megkereste az Erasmus+ programot koordináló Tempus Közalapítványt is, aminek honlapján egyébként semmilyen jelzés nincs még arra vonatkozóan, hogy bármi gond lenne az EU-s támogatással; egyelőre nincs válasz a részükről.

A Telex cikke részletekkel szolgál arról is, mi lehet a gondja az EB-nek a kuratóriumokban ülő politikusokkal: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter havi 1,5 millió forintért volt tag a győri egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványban, Varga Judit igazságügyi miniszter havi 1,4 millió forintot kapott kuratóriumi elnökként a miskolci egyetem alapítványtól, és Lázár János, Nagy István és Varga Mihály miniszter is kuratóriumi tag volt valamelyik intézményben, miközben ezekre az úgynevezett KEKVA (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány)

egyetemi fenntartói szervezetekre nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok, összeférhetetlenségi és átláthatósági hiányosságok találhatók a működésükben, és kivételezett pozíciójuk van bennük kuratóriumi tagként a parlamenti képviselőknek, kormánytisztviselőknek, ami az Európai Bizottság szerint a korrupció fokozott kockázatával jár, hiszen ezek a fenntartói alapítványok jelentős mértékű állami pénzt kapnak.

Ugyanakkor a kép nem ennyire fekete-fehér.

A Semmelweis Egyetemnek például szakmai kuratóriuma van:

Orbán Gábor elnök, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, Merkely Béla, az egyetem rektora, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem intézetigazgatója, Gloviczky Péter, a Mayo Klinika Érsebészeti Osztályának volt vezető professzora (USA), Bedros J. Róbert, a Szent Imre Kórház főigazgatója. De az is tény, hogy Orbán és Szócska egykor államtitkár is volt, Bedros pedig miniszterelnöki tanácsadó, azonban most nem aktív politikusok.

A 28 magyar egyetem közül egyébként 21 került alapítványi kezelésbe, ilyen a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, vagy a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem. Többségük jelentős támogatásokban részesül az EU-s programokból. A Corvinus például 2014 és 2020 között 3,6 millió eurót kapott 11 projektjére a Horizont 2020 kutatási keretprogramból, 2020 végén pedig egy 4 millió eurós összköltségvetésű pályázatban volt nyertes. Az EB adatai szerint

ezt az EU 40,45 millió euróval támogatta.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán