Nagy öröm látni, hogy első alkalommal kerülnek moziba itthon Hayao Miyazaki (helyes magyar átírással: Mijazaki Hajao) méltán híres klasszikusai, köztük nemsokára a ma már 36 éves Kiki – A boszorkányfutár is. A Studio Ghibli már 1984 óta örvendezteti meg a nagyközönséget gyönyörű, kézzel rajzolt animációs filmekkel, melyeknek bemutatói Japánban igazi filmünnepnek számítanak.
Hayao Miyazaki filmjeiben hiába sok a természetfeletti elem és a gyermekmesei motívum, mindig sokatmondó párhuzamokat vitt alkotásaiba, így mesélt a háborúról, a környezetvédelemről, vagy az imperializmus és az iparosodás hatásáról. Vagyis az egyszerűnek tűnő történeteit mindig egy nagy adag szimbolizmussal szórta meg.
Na de mi a közös egy bölcsészhallgatóban és egy seprűnyélen repdeső boszorkában? A Kiki – A boszorkányfutár egy 13 éves lányról szól, aki önálló életet kezd egy nagyvárosban Jiji nevű fekete macskájával. Mivel a seprűnyélen való repülésben igazán jó, kézbesítőként kezdi meg karrierjét. A vidékről érkező Kiki nehezen illeszkedik be a nagyváros forgatagos mindennapjaiba. Olyan problémákkal szembesül, amivel sokan tudnak azonosulni, akik Budapestre vagy valamelyik másik nagyvárosba költöztek, hogy ott nyissák meg életük új fejezetét.
Kiki története a tradicionális közegből érkező fiatalról szól. Kívülállónak érzi magát a nagyvárosban otthonosan mozgó és trendi ruhákba öltözött kortársai között, míg ő a boszorkány mesterségével is a technológia által meghaladott foglalkozást képvisel. Illetve, amit pályakezdő filmes újságíróként én is átéltem, nagyon könnyen kiéghet abban az ember, amikor az alkotói munkáját pénzre váltja. Így amit azelőtt a lelkesedés és a folyamat öröme hajtott, azt átvette a monoton munkavégzés és a megélhetési problémák okozta stressz. Ahogy Kikinek is egyre nehezebben megy a repülés, amit korábban nagyon szeretett, de amikor kizárólag munkává vált, elveszett belőle az öröm.
Vannak filmek, melyek nem vesztik el aktualitásukat. A Kiki – A boszorkányfutár átélhetően mutatja be azt is, hogy manapság a mesterséges intelligencia programok előretörésével hogyan értékelődik le a fordítók, grafikusok, szövegírók munkája, és a pályakezdő fiataloknak ez hogyan hozza magával az elveszettség megélését. Ezért sem véletlen, hogy 36 év után is érdemes beülni a moziba, hogy először, vagy újra lássuk a Studio Ghibli gyönyörűen megrajzolt filmjét. De nemcsak a látvány, hanem a mondanivaló miatt is.
Kátai Levente
Az e heti kérdés
Mikor debütált a Studio Ghibli legelső filmje?
a) 1998
b) 1984
c) 2002
A megfejtéseket április 18-ig küldjék be a kvizjatek@jozsefvarosujsag.hu címre!
Nyitókép: Mile Máté
