Péntek este és szombaton durván elbánt Józsefvárossal is az időjárás, a nagy vihar elég sok kárt okozott a faldőléstől az áramkimaradáson át a fák, ágak leszakadásáig.
A viharkárok közül az egyik legtipikusabb, amikor a leszakadó faágak, kidőlő fák okoznak kárt a parkoló autókban. Azok az autótulajdonosok, akik
csak kötelező biztosítással rendelkeznek, nem számíthatnak kártérítésre
Lambert elmondása szerint: „A kötelező biztosítás nem fedezi ezeket a károkat, hiszen az csak a közlekedési eseményben részt vevők kárát fedezi, de amikor áll az autó, az értelemszerűen nem számít ilyen esetnek. Tehát
ha rádől az autóra egy fa, akkor csak a casco biztosítással rendelkezőknek fogják a kárát megtéríteni,
illetve léteznek már olyan kiegészítő biztosítások, amiket a kötelező mellé lehet kötni, ezek vihar- és jégkárra is kiterjednek” – mondta el lapunknak.
Habár a tűz és az elemi károk a legegyszerűbb szerződésekben is biztosítási eseménynek minősülnek, ingatlanok esetében sem minden esetben biztos a kifizetés, kiváltképp akkor, ha az ingatlan rossz állapotban van: „Van, amikor nem a vihar okozza a legnagyobb kárt a házban, hanem az ingatlan állaga miatt egyébként is sérülékenyebb az épület, és a vihar ilyenkor úgymond csak rásegít arra, hogy mondjuk leszakadjon a tető.
Ilyen esetekben lehet elhúzódó vita a biztosítóval abban a tekintetben, hogy mit és mennyit fizet”
– mondja Lambert.
A hétvégi vihar intenzív villámlással is járt, de a villámcsapás nem csak önmagában veszélyes, elég gyakori a másodlagos villámkár is, amit a villámcsapás indukciós hatása okoz. Ez a jelenség az, amikor a villám meghatározott közelségben csap be, emiatt túlfeszültség keletkezik az elektromos vezetékekben, és ennek következtében tönkremegy egy értékes elektrotechnikai berendezésünk:
„Ha bizonyítani tudjuk, hogy a közelben becsapott a villám és ezért ment tönkre a számítógép, akkor fizetni fog a biztosító,
ezek a tételek éves szinten is elég magas összegű kifizetésekkel járnak” – mondja a MABISZ kommunikációs vezetője. Villámcsapást pedig manapság elég könnyű bizonyítani: „A meteorológiai jelzések alapján elég pontos villámtérkép van, ha lesújt a villám, akkor azt több helyen is érzékelik, ha bejelentjük, automatikusan ellenőrzi a biztosító, hogy a csapás összefüggésbe hozható-e a keletkezett kárral.”
A beázások, villámárvizek a pincéket is veszélyeztetik, de ezeknek a biztosítottsága több mindentől függ: „Minden attól függ, hogy kiterjed-e a biztosítási szerződés a pincékben villámárvizek okozta károkra.
Általában a pincét nem vonják be a szerződésekbe, csak a lakás alapterületét.
Egyes biztosítók csak akkor fizetnek, ha a pincében levő tárgyak 15-30 centire vannak a talajtól elhelyezve (polcon): „Ez is attól függ, melyik biztosító melyik termékéről van szó, ezért érdemes szakemberrel, biztosításközvetítővel egyeztetni, és neki feltenni azokat a kérdéseket, hogy hogyan tudunk különböző tételeket biztosítási fedezetbe vonni, mivel utólag, ha nem vonatkozik rá a szerződés, nehéz lesz érvényesíteni az igényeket.”
Magyarországon 4 millió lakóingatlan közül 1 millió nem rendelkezik biztosítással:
„Ők semmilyen segítségre nem számíthatnak”
– jelenti ki Lambert.
Mi a helyzet az önkormányzattal, tud segíteni, ha hozzá fordul egy lakóközösség vagy lakó? Az önkormányzathoz eddig nem érkeztek kárigényeket illető jelzések, mondja Békési Zsuzsanna, az önkormányzat sajtófőnöke: „Nem jöttek ilyen igények az önkormányzathoz, de ha mégis lennének ilyenek a közeljövőben, akkor
az általános tartalékkeretet lehet ilyesmire felhasználni,
persze, miután elbíráltuk a kérés jogosságát.”
Fotók: Mile Máté
