A saját honlapján nyilvánosságra hozott 52 oldalas koncepcióból kiderül, hogy több kiállítótérrel is bővítené a múzeumi ingatlan-portfóliót, többek között a Bródy Sándor utca 4. szám alatt található műemlék Dessewffy-palotával. A pályázat leadásának határideje július 2. volt, a pályázók meghallgatása július 12., az új főigazgató pedig augusztus 1-jével kezdhet. Ha a pályázaton L. Simon László nyer és Kásler Miklós EMMI-miniszter kinevezi őt főigazgatónak, akkor előbbinek 30 nap áll majd rendelkezésére, hogy lemondjon parlamenti mandátumáról a pozíciók összeférhetetlensége miatt. Jelen állás szerint országgyűlési képviselő, a Kulturális Bizottság alelnökeként, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztosként is dolgozik.

Ügyeket szállítani a kormányzati emlékezetpolitikának

L. Simon pályázatában leírja, hogy terve nem kisebb, mint megnyitni a Magyar Nemzeti Múzeum új, dicsőséges korszakát. „Az identitásmegerősítő, a nemzeti önazonosságunkra fókuszáló munka természetes szövetségben tud működni a kormány politikájával. Nem arról van szó, hogy átpolitizáljuk a múzeumi munkát, hanem hogy felkarolandó témákat, ügyeket szállítunk a kormányzati emlékezetpolitikának, illetve, hogy a kormányzat számára is fontos kérdéseket szellemileg előkészítjük, megalapozzuk” – írja pályázatában. 

A pályázati kiírás szerint a pályázónak ki kellett térnie a múzeumi integráció kérdésére is, bár kormányzati döntés a Nemzeti, a Természettudományi, valamint az Iparművészeti Múzeum integrációjáról döntés még nem született. L. Simon érvei alapján az összevonással a hazai, a nemzetközi és az EU-s kulturális térben is meghatározó jelentőségűvé válna így az intézmény.

Kiállítótér, ahol laknak

Az ingatlan-portfólió bővítéséről, valamint azok hasznosítására is kitér írásában. A kiállítóterek például több helyszínnel is bővülnének a tervek szerint, többek között a Budapest, VIII. Bródy Sándor utca 4. szám alatti Dessewffy-palotával (Ádám-ház) amit fel újítást követően időszaki kiállítóhelyként hasznosítana. 

Az épület sorsával kapcsolatosan lapunk megkereste L. Simon Lászlót, hogy az állami tulajdonban lévő műemlék épületnek nyilvánított lakóházat milyen módon tervezné át alakítani, hogy az alkalmas legyen kiállítótérnek, de pályázatának elbírálásáig nem kívánt nyilatkozni.

Az épület festői: erkélyén Lotz Károly-festmények láthatóak (többek közt a Galathea diadala, valamint az Ámor diadalszekere című). Ádám Károly fehérnemű- és textilnagykereskedő Weber Antallal terveztette a palotát, aki az ELTE BTK Múzeum körúti épületét is alkotta. Maga az épület egy velencei palota másolata, ezt rendelte Ádám. Elkészültekor 1876-ban 31 szoba, 4 fürdő, 3 konyha kocsiszín és istálló szolgálta a módos kereskedő és felesége kényelmét. A belső terek is tele voltak Lotz-freskókkal, ezeket az idők folyamán eladták. Az épületben élt később több arisztokrata, és filmes forgatási helyszínként is szerették a nyugati produkciók. Az épület jelenleg nincs jó állapotban. Kérdés, hogy a kiállítótérré alakítás hogy oldható meg a műemlékvédelmi elvek figyelembevételével.

Megkerestük Perényi Lászlót is, a CAPE (Civilek a Palotanegyedért Egyesület) elnökét, aki arról számolt be, hogy az épületben tudomása szerint laknak, így amennyiben a Bródy 4-et átveszi az MNM, úgy lakhatási problémák is adódhatnak, melyre majd mindenképp megoldást kell találni.

Könczöl Dávid momentumos helyi önkormányzati képviselő szerint ha az épületet a pályázat szerint hasznosítják, akkor a kiköltöztetett lakók lakhatásának megoldása rájuk hárul majd, de a műemlékvédelemmel kapcsolatban is kifejezte aggályát. Elmondta, hogy sajnos mindkét esetre tud példát hozni a kerületből; a Heinrich-udvar, Gutenberg-otthon vagy (a második kerületi) Radetzky-laktanya esetében is a kormány kiemelt beruházássá minősítéssel megszegte a műemlékvédelem szabályait, vagy konfliktusba került az adott épület lakóival.

Szöveg: Rebró Fanni; Kép: Huszár Boglárka