Hőség és szárazság ‒ 2022 két fontos fogalma Magyarországon. Már 2021 is csapadékszegény évnek számított, de 2022 első hat hónapját tekintve ez volt 1901 óta a legszárazabb első félév. 2022 első félévében a szokásosnál 45%-kal kevesebb csapadék hullott, tehát az ilyenkor megszokottnak majdnem a fele hiányzik. Ráadásul Magyarországon május és július között hullik a legtöbb csapadék, tehát arra sem nagyon lehet bazírozni, hogy az év második felében majd pótlódik mindez.

Már az év elején látszott, hogy gondot jelent a csapadékhiány, de júliusban és augusztusban sem érkezett a megváltó eső. A Dunától keletre eső területen az első félévben átlagosan 200 mm alatt maradt a csapadékmennyiség, az Alföld egyes részein pedig 120 mm alatt, ami a szokásos érték fele. Emellett pedig hosszú hőhullámokat élünk meg, épp most is egy ilyenben vagyunk augusztus közepén.

A vízhiányt mutatja, hogy a Duna júniusi közép-vízhozama 25-30%-kal volt kevesebb a sokéves havi közép-vízhozamnál, egyes nagyobb hajók már nem is tudnak közlekedni a folyón. A Duna vízgyűjtő területén az átlaghoz képest 25%-kal, míg a Tiszánál 31%-kal kevesebb eső esett.

Mi is alaposan megszenvedjük ezt, de a növények még inkább. Az alföldi gabonatermés nagy része oda. Kiégett mezők, száradó fák országszerte ‒ Budapesten is. Ilyenkor különösen fontos, hogy a növényeket locsoljuk, ahogy tudjuk, meghálálják. Különösen a fák, melyek abban segítenek, hogy a hőhullámokat könnyebben átvészeljük. Ahhoz azonban, hogy egy fa árnyékot adhasson, először is meg kell nőnie. Az ültetett facsemeték vagy fiatalabb fák azonban nem élik túl ezt a szárazságot, ha nem segítünk.

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze is erről írt közösségi oldalán.

Ahhoz, hogy ezek a fiatal fák megerősödhessenek, lakossági összefogásra van szükség a közterületeken is. Bár a FŐKERT igyekszik mindent megtenni, de akkora a szárazság, hogy egyedül nem képesek megoldani mindezt. A főváros kertészeti cége arra hívja fel a figyelmet, hogy kb. 50%-kal nőtt meg a kiszáradó fák aránya, és nemcsak a fiatal egyedeknél, de akár idősebb, 25-30 éves fák is érintettek. Ezért akár 1-2 vödörnyi vízzel a rendszeres locsolás is életmentő lehet ‒ írják weboldalukon, ahol további tanácsokkal is szolgálnak. Az sem mindegy, mikor locsolunk:

A legnagyobb gondban a pesti oldali fák, különösen a belvárosi, útmenti fák és fasorok vannak veszélyben, mert ezeknél a közeli útburkolat forróbb, visszaveri a hőt, és ezzel a fák levelei is jobban károsodnak. A levegő páratartalma is 10-15%-kal alacsonyabb a megszokottnál, ilyenkor a növények a levegő szárazsága ellen fokozott párologtatással igyekeznek reagálni, emiatt hamarabb elszáradnak. Ezt leginkább a csapadék ellensúlyozhatná, amiből a lombkorona és a levegő is részesülne, de ha nincs eső, akkor a locsolás marad az egyetlen megoldás.

Budapesten a FŐKERT kezelésében lévő 170 ezer fasori és parkfából kb. 60 ezer egyedet öntöznek rendszeresen, alkalmazkodva az időjárási körülményekhez. Amikor egy fát elültetnek, az első 3 évben havonta négyszer öntözik azokat a vegetációs időszakban (márciustól augusztusig), alkalmanként 60-100 liter vízzel.

Bardóczi is említi a posztjában azt a módszert, amivel a folyamatos vízellátást lehet segíteni. Egy fiatal fának a gyökere meg kell kapaszkodjon mélyen a talajban, ezt lehet mulcsozással segíteni, ilyenkor kevésbé szárad ki a fa tövénél a talaj. Ehhez egy kis mélyedést is ásnak a tőnél, hogy ott össze tudjon gyűlni a víz ‒ legyen az csapadékból vagy öntözésből. A mulcs ‒ ami lehet fadarálék vagy akár szalma is ‒ abban segít, hogy ez a víz ne párologjon el.

Ismert módszer még az öntözőzsák, ilyenkor a fa tövénél helyeznek el egy zsákot, ami nemcsak árnyékolja a törzset, de folyamatos vízutánpótlást is tud biztosítani. Ezek a zsákok kb. 75 liter vizet tudnak csepegtetni a gyökerek felé. Idén már 200 ilyen zsákot helyezett ki a FŐKERT.

Ez a módszer azonban főleg a fiatalabb fáknál használható, mert nem segíti elő a gyökerek megerősödését a mélyben, ami egy fa hosszú életének egyik fő titka. Ha a gyökér marad a földközelben, könnyebben dől ki egy viharban.

A legjobb megoldás a csöves öntözés, amikor az ültetésnél úgynevezett dréncsöveket ültetnek a földbe, és ezeken keresztül lehet táplálni folyadékkal a gyökérzetet. A módszer lényege, hogy egy kilyuggatott flexibilis műanyagcsövet vezetnek a talajba ‒ még ültetéskor ‒, aminek a két végét kivezetik a földből, azokon keresztül lehet vizet biztosítani a növénynek. Ennek az az előnye, hogy a talaj mélyebb rétegeiben jelenik meg a víz.

Egy fa a gyökereivel alapvetően a talajvíz felé igyekszik utat törni, ezt lehet valamennyire kisegíteni a csöves öntözéssel. Az ilyen öntözésnél fontos az is, hogy amikor elmarad a dréncsövek ledugózása, akkor a gyökér szárad jobban. Ezt akár egy darab ronggyal is érdemes pótolni. De ha látunk ilyen fát, ahol ilyen műanyag cső áll ki a földből, bátran öntözzük meg vízzel, akár 60-70 litert is el tud nyelni egy csemete. Hasonlóan cselekedhetünk akkor is, ha azt látjuk, egy öntözőzsák már kicsi, abba is bátran lehet tölteni vizet. Újlipótvárosban civilek már foglalkoznak ezzel.

Nyitókép: Mile Máté