Powered by RedCircle
A népirtás fogalmát a második világháború után kezdték el megalkotni, és bár a nürnbergi perek idején nem volt még nemzetközi jogi kategória, később azzá vált. Kérdés persze, hogyan és kinek javára.
Zombory Máté szociológus és Szabó Miklós kulturális antropológus azt magyarázza el a Csakugyanban, hogy a nemzetközi jog, és mellette a mítoszokban szívesen gondolkodó kulturális emlékezet, hogyan próbálta jókká és rosszakká, egyértelmű áldozatokká vagy elkövetőkké szétválasztani a második világháború szereplőit, és hogyan tett kísérletet ezzel együtt arra, hogy valóban jobb és igazságosabb világot teremtsen meg.
A kérdés persze nemcsak az, hogy ez a világ eljött-e, hanem hogy ezek a kísérletek hogyan határozták meg azt, ahogyan a háborúról, az agresszióról és a saját múltunkról gondolkodunk.
A két tudós elképesztő részletekkel színezi beszámolóját arról, milyen módon és milyen körülmények között igyekeztek egy igazságos, valós fogalmat létrehozni a jogalkotók, és hogyan szólt ebbe bele a háború utáni győztes hatalmak politikai érdeke. Mindezek során izgalmas apróságként felmerül még
- Mengele válásának valószerűtlen és megdöbbentő története;
- az indonéz népirtás máig ható, aprónak tűnő, de lényeges megtorlásai;
- Patton tábornok ellentmondásos viszonya a felszabadított haláltáborokhoz és az a humanitárius döntés, amellyel szembe kellett volna néznie, vagy amivel sajátos módon nézett szembe;
- Adolf Eichmann pere és annak részletei, továbbá a kelet-európai archívumokban megbúvó számtalan bizonyíték ellene, amelyet a pere alatt nem lehetett felhasználni;
- Winston Churchill legelső gondolata arról, hogy mit is kellene csinálni a legyőzött náci vezetőkkel ahelyett, hogy perekkel ítélnék el őket.
Szabó és Zombory említést tesz arról is, hogy
- az atombomba ledobása példának okáért miért nem lett háborús bűncselekmény;
- miféle kutatások előzték meg amerikai oldalról azt, hogy Japánban mikor érdemes szőnyegbombázni;
- és mit tettek a náci vezetők közül sokan, amikor először szembesültek a haláltáborok valóságával.
Mindeközben pedig kibomlik annak története, hogy egy újabb népirtás megelőzésének szándéka, a nemzetközi összefogás gondolata miféle népirtás-versengésbe torkollott az utóbbi évtizedekben, amikor is országok és elnyomott csoportok küzdenek azért, hogy az ő szenvedésüket legitimálja a nemzetközi közvélemény a legvalósabbnak, az elsődlegesnek és semmi máshoz nem hasonlíthatónak.
Hallgassa meg a Csakugyan legújabb adását, és iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön a következő beszélgetésről! Itt: Spotify / Apple Podcasts / YouTube Music
Fotók: Mile Máté
