Napelem közös tetőre ‒ ritka, mint a fehér holló

Sokakban felmerült, hogy társasházak tetejét kiválóan lehetne napelem-telepítésre használni, ha a szerkezetük alkalmas arra. Csakhogy a napelemrendszert egy villanyórára lehet rákötni, így két megoldás jöhet szóba: vagy mindösszesen egy háztartás használja a napelemet, vagy a ház közös órájára kötik rá.

Az első verzióval az a gond, hogy a ház lakóinak beleegyezése kell hozzá, és mivel a tető közös tulajdon, ha beázik, a javítást közösen kell fizetni, akkor miért élvezhetné a közös tulajdonból származó hasznot kizárólag egy lakó? Eddig a lakók 100%-ának a beleegyezése kellett ahhoz, hogy valaki a tetőt használja saját célú napelem-telepítésre, most módosították ezt a szabályt, és már elég a lakók 75%-ának szavazatát megszerezni. De a realitás az, hogy az emberek ritkán ennyire önzetlenek, ugyan ki voksolna arra, hogy Kovács József úgymond kisajátíthassa a tetőt saját célra, de amikor beázik, javíttatni kell, akkor a többiek ugyanúgy fizessenek a költségekbe? Persze erre is meg lehet találni a megoldást talán.

Több napelemmel foglalkozó céggel is beszéltünk, mindannyian azt állították, hogy bár sok megkeresést kaptak társasházi lakások tulajdonosaitól az elmúlt évek során, kivétel nélkül mindig elbukott a projekt azon, hogy végül nem szavazta meg a ház.

A másik verzió, hogy a közös használatú helyiségek világítását, a lifthasználatot stb. látnák el napenergiából érkező árammal, így minden tulajdonos jól jár, hiszen a közös költség csökken, de az áramdíj annyira kis mértékét teszi ki ennek, hogy nagyon ritkán jut eszébe egy ház közösségének emiatt napelemre beruházni. Erre azért már több cég is hallott példát, bár saját praxisában egyik sem találkozott még ilyennel, mindannyian 99%-ban családi házakkal foglalkoznak.

Napelem erkélyre ‒ nálunk tilos bekötni a hálózatba

A rezsinövelés hírére sokan elkezdtek házi megoldást keresni, és létezik is: olyan erkélyre rakható napelemes rendszer formájában, amit nem kell telepíteni, szimplán bedugja az ember a konnektorba, és használja. A rendszer által megtermelt, és a fogyasztó által fel nem használt áramért ugyanúgy fizetnie kellene a szolgáltatónak, mint egy telepített napelem esetében. Teljesítménye maximálisan 800 watt, tehát arra jó, hogy besegítsen a háztartás áramfogyasztásának csökkentésébe.

Ez (ezzel a kalkulátorral számolva) azt jelenti, hogy 800 wattos teljesítménnyel havi 75 kWh-t tud termelni (ami a havi átlagfogyasztás 210 kWh-nak a harmada). Korábbi cikkünkben végigvettük a háztartási gépek fogyasztását, például egy újabb 230 literes, mélyhűtőrekeszes hűtőgép havonta 18 kWh-t fogyaszt, a régebbiek többet. Egy 120 literes, közepesen korszerű bojler pedig akár 150 kWh-t is fogyaszthat egy hónapban, ennek a felét tudja kiváltani egy ilyen, jó félmillió forintos rendszer.

Csakhogy míg ez külföldön, például Németországban csak bejelentésköteles, Magyarországon engedélyhez kötött, amit az áramszolgáltatók nem adnak meg jelen állás szerint ‒ tudtuk meg a 444.hu-ról, így kifejezetten tilos itthon a hálózatra kötni az interneten vásárolt, otthoni napelemrendszert. Ha a szolgáltató észreveszi, hogy áramtermelő eszközt dugtak a konnektorba, először figyelmeztetik, majd lekapcsolhatják a hálózatról a fogyasztót.

Fotók: Pixabay