Csakugyan

Csakugyan64
2025. február 16.

„Nem fogok mást mondani, mint amit gondolok”

Egy ország helyzetéről nagyon sokat elmond, hogy mit csinál a műemlékeivel – Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos a védtelen épületek sorsáról.

Powered by RedCircle

Bátonyi Pétert, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt kormányfőtanácsosát tavaly bocsátották el hivatalából, amikor egy Partizán-interjúban elmondta, hogyan vált rendszerszintű gyakorlattá a műemlékek politikai, gazdasági célra történő felhasználása, az, hogy épületekről csak azért veszik le a védett státuszt, hogy politikai vagy gazdasági szereplők a saját céljaikra felhasználják és átalakítsák azokat, és ezzel – mellesleg – az ország közös kincseit elherdálják. 

„A műemlékvédelem száz százalékban szakmai kérdés, a politikának semmilyen beleszólása nem kellene, hogy legyen”,

mondja Bátonyi Péter a Csakugyan legújabb adásában, reagálva többek között az Agrárminisztérium részleges lebontására vagy éppen a Kilián laktanyát övező tervekre és a józsefvárosi Heinrich-udvar védett státuszának átminősítésére, mivel itt art hotelt tervez a beruházó.

Bátonyi Péter
Bátonyi Péter

A Pázmány Campusszal kapcsolatban Bátonyi Péter biztosít minket, hogy még a létező tervek közül mindenképpen a legjobb, amely számos zöld területet magába foglal majd. 

„A magyar társadalom alapos pszichoterápiára szorul, és a műemlékvédelem helyzete nagyon sokat elárul rólunk”,

jelenti ki, célozva ezzel műemlékeink lepusztult helyzetére, a hatalmi pozícióban levőknek tetsző műemlékek könnyű átminősítésére és arra, hogy sokszor felmerül a részben politikai késztetés, hogy olyan épületeket építsenek újjá, amelyekről nem is tudjuk, hogyan néztek ki valójában, mint például a székesfehérvári bazilika.

Bátonyi Péter munkatársainkkal
Bátonyi Péter munkatársainkkal

Bátonyi Péter kifejti, ő még abban sem bízik, hogy a Parlamentet érintetlenül fogja hagyni ez a politikai vezetés. 

A volt kormányfőtanácsos azért akart most a nyilvánosság elé lépni, ahogy ő fogalmaz, azért „gyújtotta fel magát”, mert most van egy olyan társadalmi klíma, amikor ezeknek a társadalmi ügyeknek van valamennyi életesélye, és a fellépésnek lehet, hogy lesz visszhangja. 

„Megszólalok, és nem fogok mást mondani, mint amit gondolok, akkor sem, ha a saját életesélyeimet nehezítem ezzel.”

A beszélgetésben Bátonyi Péter kitér arra is, hogy

  • miért nincs értelme térdig érő romokat újjáépíteni,
  • mit mond el egy társadalomról a műemlékvédelem helyzete,
  • mit ér egy magyar művészettörténész és műemlékvédő külföldön,
  • vannak-e politikai ambíciói, 
  • mit gondol a józsefvárosi műemlékek helyzetéről,
  • mennyire bízik a kormányban.

Bátonyi Péter

Hallgassa meg a Csakugyant, és iratkozzon fel csatornáinkra, hogy minden beszélgetésről értesüljön! Itt megtalál minket: Spotify / Apple Podcast / YouTube

Fotók: Huszár Boglárka

Kapcsolódó cikkek

2026. augusztus 31.
130 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 31-én adták át ünnepélyesen a budapesti Nagykörutat. A millennium évében elkészült, mintegy 4,5 kilométer hosszú, a Margit hídtól a Petőfi hídig tartó útvonal azóta is Budapest egyik meghatározó közlekedési és városképi tengelye.
2026. augusztus 31.
A belvárosi polgármesterekkel egyeztetett a MOHU a palackvisszaváltási rendszer átalakításáról. A magyarországi hulladékgazdálkodásban egyeduralkodó cég megváltoztatná a visszaváltott palackok után járó kifizetés módját.
2026. augusztus 31.
Működik egy fejlesztőközpont Józsefvárosban, a Százados úton, ahol pedagógusok és mentorok egy új, saját fejlesztésű módszertani oktatási programmal fejlesztik az óvodás és általános iskolás gyerekek logikus és kreatív gondolkodását, segítenek megtanulni tanulni, és felkészítik őket a digitális világra. A POD-IT Gyermek Akadémia lehet a jövő iskolája?

További cikkek

2026. augusztus 31.
130 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 31-én adták át ünnepélyesen a budapesti Nagykörutat. A millennium évében elkészült, mintegy 4,5 kilométer hosszú, a Margit hídtól a Petőfi hídig tartó útvonal azóta is Budapest egyik meghatározó közlekedési és városképi tengelye.
2026. augusztus 29.
A világvége éjszakája után, K. I. fizikai dolgozó felébredt az ébresztőóra csörgésére. Bosszúsan kászálódott ki az ágyból; rosszul aludt, az éjszakai zajok miatt. Szidta is a sorsot, hogy pont vele babrál ki, mikor fél négykor kelt, hogy a munkahelyén legyen hatra, és este hatig kellett dolgoznia.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.