„A politikában két stratégiát szoktunk alkalmazni, az egyik, amikor egyben átugorjuk a szakadékot, a másik, amikor darabonként emésztjük meg az elefántot. A Népliget esetében valószínűleg az utóbbi stratégiát fogjuk követni,
és lehet, hogy évtizedeket igényel ez a folyamat”
– fejtette ki a díjátadón Karácsony Gergely a köszöntőjében, és lehet, hogy sokakat nem nyugtat meg ez a hozzáállás a Népliget megújulásának sorsát illetően.
A főpolgármester hozzátette, olyan városfejlesztésben hisz, ami a kulturális és turisztikai attrakciókat nem a város bizonyos pontjaira koncentrálja, hanem megpróbálja széthúzni, esélyt adva ezzel arra, hogy a mára már kevésbé respektált városi területek visszaszerezzék régi hírnevüket, és meg tudják mutatni értékeiket. Iskolapéldája lehet ennek a törekvésnek a hajdanán közkedvelt, számos természeti és kulturális értékkel bíró Népliget megújítása is. Karácsony reméli, hogy ez a „közös ügyünk lesz, és egy újfajta városfejlesztési közös gondolkodás egyik legfontosabb területe”.
Homályos jövőkép
A Népliget a város legnagyobb egybefüggő történelmi parkja, zöldfelületét nemhiába hívják a város tüdejeként, elhanyagoltsága ezért is oly nehezen érthető. A park manapság nem örvend túl nagy népszerűségnek, Budapest egyik legveszélyesebb környékeként írta be magát a köztudatba. Kisebb-nagyobb átalakításokat ugyan végeztek rajta, civil szerveződés is alakult már állapotának javítására, azonban a jövőjével kapcsolatos mérvadó döntéseket évtizedek óta tolta maga előtt az aktuálisan regnáló városvezetés. Most úgy néz ki, valami mégis elkezdődött.
A főváros mostani vezetése 2021 márciusában fogadta el a Radó Dezső-tervet, Budapest zöldfelület-fejlesztési programját, aminek kiemelt projekteleme a Népliget megújítása. Az ebben foglaltak alapján 2027-ben indítanák az újjáépítést, és ennek érdekében hirdettek ötletpályázatot.
A pályázatra 16 pályamű érkezett. Hat tervet díjazott a bírálóbizottság: kettőt megvétellel, a megosztott 3. helyen hárman végeztek és egy második helyezett született, az első helyezettnek járó díjat viszont nem osztottak ki. „Nem volt meg a tökéletes pályázat, és nem akartuk – ötletpályázatról lévén szó – magunkat olyan helyzetbe hozni, hogy kényelmesen hátra dőlünk, mert megvan a kulcs mindenhez, megtaláltuk a Népliget összes problémájára a megoldást, vagy megtaláltunk minden lehetőséget arra, hogy a Népliget adottságait a legmegfelelőbben kihasználjuk” – magyarázta Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a bírálóbizottság döntését (ebben ő maga is tag volt). Hozzátette, valamennyi pályázatban előfordultak olyan részletek, amik egy-egy részproblémára jobb megoldást kínáltak a többinél.
A következő lépésként
a nyertes pályaműveket összefésülik, és az így kapott terv szolgál majd alapjául a lépésről lépésre történő, vélhetően tízéveken át elnyúló megújításnak
– számolt be Kerpel-Fronius a közelebbi tervekről.
A második helyezett az új első?
Megvétellel díjazták az Objekt Tájépítész Iroda Kft. pályaművét, amelyről Szikra Éva, a Magyar Kertörökség Közalapítvány tájépítész, kerttörténész szakértője azt mondta, értéke a kidolgozás részleteiben található. „Szem előtt tartja a történeti értékeket, jól kapcsolja be azokat a kortárs formákba, funkcionálisan gazdag. A terv gondot fordít a faállomány ütemezett felújítására, a növény és állatvilág megóvására, fejlesztésére.”
Szintén megvétellel jutalmazták a Garten Studio Kft. tervét, melyet Mezősné Szilágyi Kinga tájépítész laudált. Eszerint a pályamű az eredeti népligeti szerkezet megújításával, „hagyományos zöldfelületi intenzív parki funkciók” kialakításával kívánja elérni a park megújítását, miközben több értékes részmegoldásra is jó javaslatot ad.
Értékmegőrzés, kortárs dizájn, társadalmi együttműködés
Megosztott 3. helyezést ért el az OpenSpace Kft., az Újirány Tájépítész Kft. és a Geum Műterem Kft. pályázata.
Az OpenSpace tervéről Erő Zoltán, Budapest főépítésze úgy nyilatkozott, hogy az kerüli a túlzó attrakciókat, vezérlőelve a természeti értékek védelme és a kialakult parki karakter megőrzése, egyben a történeti értékek újjáélesztésére is törekszik, a kert térrendszerét is megtartja.
Bardóczi Sándor főtájépítész az Újirány terveit dicsérve rávilágított, a pályaműben erős hangsúlyt kap az ökológiai, kulturális és társadalmi megújításra törekvés. Különösen őrzendő értékként tekint a park jelenlegi spontán park-erdei állapotára, és elsősorban nem a történeti jelleg, hanem az ökológiai egység a mérvadó benne. Érdekessége, hogy a liget felújítását és fenntartását – egy új típusú városkormányzási modell keretében – a használók, üzemeltetők, tulajdonosok együttműködésének keretében valósítaná meg.
A Kerpel-Fronius Gábor által méltatott pályamű a Geum csapatának munkája, ami a mai kor igényeinek megfelelő, jól működő park képét vázolja fel, olyan funkcióbővítő ötletekkel és programokkal, kortárs dizájnnal, amely a Népliget történetének egy-egy korszakát is képes megidézni, mégsem zsúfolt. A terv megvédi a park karakterét meghatározó növényzetet, faállományt is – foglalta össze a főpolgármester.
Ezerarcú Népliget
A legjobbra értékelt, vagyis a 4D Tájépítész Iroda Kft. 2. helyezett tervét Karácsony Gergely értékelte. Szerinte a pályamű a park történeti értékeit tiszteletben tartja, jól illeszti össze az új funkciókkal és a kortárs tájépítészeti világgal. Értékeinek bemutatására nagy hangsúlyt fektet, a parkot egyfajta élő értéktárgyként kezeli, összhangban van a főváros stratégiai tervével. Ez tárja fel legjobban a Népliget értékeit, történeti szerkezetét újítja meg ökológiai, természeti eszközökkel, ráadásul
a tervezett lombkoronasétányt is a fák közelében helyezte el
– emelte ki Karácsony.
A szervezők biztosak voltak benne, hogy a tervet csak úgy lehet elkészíteni, ha minél sokszínűbb és szélesebb látókörű tervezőcsapatot állítanak össze. A tervezési folyamatban, amiben összesen 17-en vettek részt, igyekeztek a park történetiségét maximálisan figyelembe venni és a lehető legjobban összefésülni a kortárs és a történeti kertrészeket, mondta el Balogh Andrea, a nyertes iroda vezetője, és hozzátette:
„Mindannyiunkban volt gondolat a Népligettel kapcsolatban, de véletlenül sem ugyanaz. Nem tudtunk súlyozni ezek között. Éreztük, hogy nem egyvalamit kell kiemelnünk, hanem sok egymás mellé helyezett értéket kell összefűznünk erre a történeti szövetre.”
Így vetődött fel az „ezerarcú Népliget” gondolata, és a tervezés folyamata e köré a felismerés köré szerveződött, zárta gondolatait, amivel a díjazott tervek ismertetése is véget ért.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
