Patinás műemléképület áll az Ötpacsirta és Múzeum utca sarkán, a palota falai között korábban állandó volt a zeneszó: ahogy a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CAPE) elnöke, Perényi László elmondta, itt próbált 65 éven át a MÁV Szimfonikus Zenekar. De már a nagy zenekar is csak nagyjából az öt százalékát használták ki a termeknek. Az ázó, romló falak között évtizedek óta csak romlik az állapota a palotát díszítő hatalmas stukkóknak és a féltucat kandallónak.

Megkapta az egyház ingyen, ha elhárítják a veszélyt 

A MÁV 2014-ben lemondott az épületről az állam javára, ami így az állami vagyont kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) birtokába jutott. Majd pedig, mivel vételi ajánlat nem érkezett rá, és a többmilliárdos felújítási költséget az MNV nem akarta vállalni, 2017-ben az állam teljesen ingyen odaadta a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusának azzal a feltétellel, hogy ők vállalják az épület veszélytelenítését. Az egyház székhelye egy Váci utcai lakás, és az istentiszteleteket is ott tartják. Felhívtuk az exarchátust, de mindössze annyit árultak el, hogy az épületet életveszélyesnek nyilvánított állapotban kapták meg, és kötelezettségüknek eleget téve elkezdték a veszély elhárítását. Terveik szerint ez legalább 2021 őszéig tart majd, az épület hasznosításának terveiről viszont semmit sem árultak el. Az épület átvételét követően évekig nem történt semmi, majd felszólításra elkerítették a járdaszakaszt, s 2020 őszén felállványozták a házat, miután a CAPE többször jelzett a közterület-felügyeletnek. Kifogásolták többek közt az elkerítés megvilágítását, a tájékoztató táblák hiányát, az útburkolat rongálását és az utcában lévő 30–40 éves fák tönkretételét. A közterület-felügyelettől Fodor Csaba foglalkozott az üggyel, tőle azt tudtuk meg, hogy az építkezés befejezésével helyreállítási kötelezettsége van az építtetőnek. Helyre kell hozniuk az útburkolatot, a szép lassan pusztuló értékes fákat viszont nem lesz annyira egyszerű pótolni, mert hiába ültetnek helyükbe facsemetéket, évtizedek eltelnek, mire megnőnek.

Liftek és belső átalakítás a műemlék épületben 

Az állványokon nincs nyoma munkának. A kapubejárónál rendszeresen állnak teherautók, hordják ki az udvarból a törmeléket, de hogy belül mi történik, azt nem tudni. A fővárosi kormányhivataltól az alábbi szűkszavú tájékoztatást kaptuk: „Az ingatlanon a meglévő épületek átalakítására és bővítésére, valamint abban 3 db gépészeti felvonó létesítésére vonatkozóan kiadott végleges építési engedély alapján tervezett a kivitelezési tevékenység.” Ez azért vet fel kérdéseket, mert a műemlékek belső átalakítását, de még a festését is törvény szabályozza. „Védett műemléki érték korszerűsítése […] nem okozhatja a műemléki védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését” – írja a kulturális örökség védelméről szóló törvény. Hogy mégis mi alapján adtak engedélyt három gépészeti felvonó építésére és belső átalakításokra, arra nem kaptunk választ a Kormányhivatal Örökségvédelmi Osztályától. Fodor Csabától megtudtuk viszont, hogy a felállványozásra az engedélyt egy évre adják ki, de nem nézik, valóban végeznek-e olyan munkát, ami indokolja az állványokat. Az egy év elteltével az építésfelügyeleti hatóság adhatja ki újra az engedélyt, akkor megnézik az építkezés ütemtervét, és megállapítják, hogy indokolt-e a hosszabbítás.

Mihez kezdenek vele? 

A legnagyobb kérdés, hogy egy Váci utcai emeleti lakásban működő egyház mit tud kezdeni egy 5–6000 négyzetméteres épülettel, és honnan lesznek milliárdjai a felújítására? Vélhetően az államtól, de akkor mi értelme volt az épületet átadni? A 2011-es népszámláláskor 13 710 magyar vallotta magát ortodoxnak, de csak egy részük tartozik az exarchátus alá. 

Képek: Mile Máté, Civilek a Palotanegyedért Egyesület