A roma történelem egyik legtragikusabb eseménye 81 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 2-án történt: az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban az SS-katonák több mint 3 ezer roma embert végeztek ki szisztematikusan, köztük asszonyokat és gyermekeket is. A kivégzések a tábor gázkamráiban történtek.
A roma holokauszt – romani nyelven porajmos – gyökerei az 1935-ös nürnbergi törvényekig nyúlnak vissza. Azok alapján kezdődött meg a milliók tragédiájához vezető etnikai tisztogatás.
Az auschwitz-birkenaui táborban fogva tartott romák már 1944. május 16-án szembesültek a felszámolás tervével, ám akkor sikeresen ellenálltak a nácinak. Ez a nap azóta a roma ellenállás napjaként él a közösségi emlékezetben. A végleges felszámolásra augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka került sor, amikor 3-4 ezer roma áldozat életét oltották ki.
Magyarországról is jelentős számú roma közösség tagját hurcolták el:
becslések szerint 5-8 ezer cigány származású ember került a deportáltak közé.
A roma holokauszt áldozatainak emlékére idén is megemlékezést tartanak a józsefvárosi Teleki téren. Az augusztus 2-i, szombati rendezvényen 10 órai kezdettel Pikó András polgármester mond beszédet, majd a jelenlévők közösen megújítják a roma zászlót szimbolizáló virágágyást, ezzel is kifejezve tiszteletüket a porajmos áldozatai iránt.
A napon világszerte megemlékeznek azokról a roma emberekről, akik a II. világháborúban koncentrációs táborokban szenvedtek és vesztették életüket.
Fotó: Karancsi-Albert Rudolf
