A szakmai szervezet szerint olyan lényeges változásokra van szükség a közétkeztetésben, amelyek az egészséges táplálkozást tűzik ki célul – írja a Magyar Nemzet. A kormányzat 2014-ben bevezetett szabályozása szerint a közétkeztetés fontos eleme a népegészségügynek, igyekeznek egészségesebben főzni a menzákon, a reform azonban nem vezetett látványos minőségi megújuláshoz. Éppen ezért a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (Közszöv) azt javasolja, hogy az eddig megszokott, ablakon kiadott

ahol nem csak több választási lehetőség van, hanem az alapanyagok is változatosabbak.

Zoltai Anna, a Közszöv elnöke szerint a probléma ott van, hogy bár a gyermekétkeztetésben szigorú szabályokat vezettek be – hogy milyen ételek melyik korosztálynak adhatók –, arra nem került elég hangsúly, hogy az ételek egészségesek és tápanyagban gazdagok legyen. Mindez pedig ezt eredményezi, hogy folyamatosan csökken azoknak a száma, akik igénybe veszik a közétkeztetést mint szolgáltatást. Úgy látja, a gyerekek gyakran vagy el sem mennek érte vagy otthagyják, így

Lassan csak azok maradnak a közétkeztetési rendszerben, akik ingyen jutnak az ételhez, a rászorulók.

A szakértő szerint, aki megteheti, a városokban vagy a gazdagabb településeken már alsó tagozatban sem fizet be a menzára, a felsősökre ez még inkább jellemző. Nem csoda, ahol csak a jogszabály engedi, megjelenik a rossz minőségű élelmiszer, mint például

Hiába biztosít az állam jelentős forrást a közétkeztetésre, annak minősége mégis gyenge.

De nem csak a minőséggel van gond.

Egy korábbi felmérés szerint a gyerekeknek az ideje is kevés az étkezéshez, van, hogy 10-15 perc mindösszesen, amibe egy forró leves már biztosan nem férhet bele.

A Közszöv szakmai szervezet szerint a befizetők számát, a minőséget és a kínálatot kell emelni, többek között azzal, hogy lehetőséget biztosítanak az étel kiválasztására. „A vendéglátás típusú étkeztetés széles körű meghonosítását szorgalmazzuk. Azt látjuk, hogy

A szövetség a múlt év végén megkereste a Pénzügyminisztériumot a finanszírozással kapcsolatban, mivel az alapanyagárak, az energiaköltség és a bérek, tehát az összköltségek nőttek. Mindezen felül a munkaerőhiánnyal is meg kell küzdjenek, közkonyhán dolgozni nem a legnépszerűbb munka, a vendéglátóhelyek pedig könnyen elszívják a munkaerőt. A Pénzügyminisztérium javaslata a gépesítés, de helyzet nem egyszerű.

Néhány helyen már megjelentek a nagyvállalatok, de az ellátás zömét önkormányzati vagy kisebb vállalati üzemeltetésű konyhák biztosítják, esetükben azonban sokszor hiány­zik a megfelelő szakértelem a beruházások, fejlesztések megvalósításához. Arról nem is beszélve, hogy ma már olyan igények merülnek fel a közétkeztetéssel kapcsolatban, amelyek komolyabb szakembergárdát igényelnek egy szakácsnál és néhány konyhai kisegítőnél.

egy sokszáz adagos önkormányzati, minden korosztálynak főző konyha ugyanakkor nem engedheti meg magának, hogy dietetikust és komoly szakembercsapatot alkalmazzon. A szövetség dolgozik a tudáshiány csökkentésén, számos online webi­náriumot indított, és egy többfordulós szakácsversenyük is van, de ez nem megoldás minderre.

A közétkeztetésbe nemcsak a gyerekek étkeztetése, hanem a munkahelyi, a kórházi, a bentlakásos és idősotthonok, a börtönök vagy a honvédség étkeztetése is beletartozik. Éppen ezért a Közszöv szerint átfogó iparági stratégiaelemzésre van szükség, hogy kiderüljön, pontosan mely területeken és mit kell változtatni ahhoz, hogy a rendszer jól működjön.

A szövetség az áfa csökkentését, az összes közétkeztetési folyamat racionalizálását, a finanszírozási háttér felülvizsgálatát szorgalmazza a termelékenység, az ellátás, a költségek, a munkaerő-optimalizálás, a gépesítettség és a fejlesztések kapcsán, melyek a minőségi megújulás irányába vezetnek.

Nyitókép: Svédasztal – még nem egy hazai iskolában – Fotó: Pixabay