Pontosabban, a vallási és nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre ne válaszoljanak se a civil szervezet tagjai, sem a szimpatizánsok – ezt a magyar állam „jogfosztó és anticiganista politikája” indokolja.

Április 8-a a roma kultúra nemzetközi ünnepe, mely a világban élő 12 milliós roma nemzet társadalmi helyzetére is ráirányítja a figyelmet. A kerületben két különböző képzőművészeti esemény is volt ezen a napon, a H13-ban az Idolok című kiállítás, a Bura Károly Galériában pedig a Szabadulás II kiállítás megnyitója, és emléktáblát is avattak.

Július elején raktár-kiállításon mutatta be Horváth Aladár a cigány festőművészet kincseit, amik a Roma Parlament Tavaszmező utcából történt kilakoltatása óta egy pincében porosodnak. Cikkek sora elevenítette fel a Tavaszmező utca 6. történetét, de arról nem sok szó esett, hogy ebben a kormányzati indíttatású eseménysorozatban milyen mélyen vált érintetté Józsefváros 2019-ben megválasztott civil önkormányzata.

A Tavaszmező utca 6. szám lezárt kapuja előtt jelentette be június 9-én Horváth Aladár, a Roma Parlament egyesület elnöke, hogy arra kéri a magyar kormányt: adja át a romos állapotban levő épületet egy pályázatokból és adományokból megvalósuló civil roma kulturális központ létrehozására.

A Roma Parlament civil szervezet április 8-án, a Roma Kultúra Világnapján a Kőfaragó utcában nyitotta meg első tárlatát cigány képzőművészek alkotásaiból. Az önkormányzat első körben féléves próbaidőszakra, szeptember 30-ig adta át a helyiséget a galéria számára. A szerződés meghosszabbítására szeptember végén került sor.