A költő szerelmes verset akar írni, bár abban sem volt biztos, valóban szerelmes-e. A boldogtalan asszony férje a szomszéd asztalnál kártyázott, és semmibe vette a költőt. Párbajra sem állt volna ki vele.

Ha az 1910-es években végigsétáltunk volna a még csak ifjúkorát élő József körúton, lépten-nyomon zsúfolt kávéházakba (Hazám, Simplon, Bodó, Valéria stb.) botlottunk volna. Nem hiába nevezte Kosztolányi Dezső egyik írásában Budapestet kávévárosnak, hiszen akkoriban több száz kávéházban múlathatta idejét a főváros lakossága.