1867-től fogva bordélyházakba terelték a prostitúciót Pesten, majd sorra nyíltak a kuplerájok Józsefvárosban is – sokszor illusztris vendégkört kiszolgálva –, bár a gócpont ekkor még a VI. és VII. kerületben volt. Józsefváros a nyilvános házak bezárása után vált az utcai prostitúció központjává. A rendszerváltás utáni „vigalmi negyed” koncepcióból azonban végül nem lett semmi.

Bár csak ősszel lesz 150 éves Budapest, mi már most megemlékezünk néhány fontos személyiségről és történésről, melyek 1873-ban Buda, Óbuda és Pest egyesüléséhez és egy világváros születéséhez vezettek. Ezúttal Pest utolsó választott főpolgármesterét idézzük meg, akiről a Palotanegyed leghosszabb utcáját is elnevezték.