Budapest gyalogosbaráttá tételéért indított társadalmi egyeztetést a BKK. A közlekedésszervező hosszú távú stratégia kidolgozásába kezdett, hogy a főváros olyan hellyé váljon, ahol a gyalogos közlekedés kényelmes, biztonságos és mindenki számára vonzó – kortól, fizikai képességektől és társadalmi helyzettől függetlenül.

Sok budapesti tapasztalhatta meg, hogyan változott meg a mozgása a távmunka időszakában. A home office-ban töltött napokon gyakran jóval kevesebb lépést teszünk meg a szokásosnál, ami kihat arra, hogyan érezzük magunkat fizikálisan és mentálisan. Nem csupán a kilók gyarapodnak, de fáradékonyabbak is vagyunk, ha egész nap csak ülünk.

Éppen ezért vált tudatossá sokaknak, hogy mennyire fontos a napi mozgás, ennek pedig a gyaloglás a legegyszerűbb módja. A pandémia óta sokan fedezték fel újra a gyaloglás örömét: ahová lehet, gyalog mennek, mert az nemcsak ingyen van, de közben megélhetik „én-idejüket” is.

A gyaloglás sokrétű előnyei

A gyaloglás az egyik legalapvetőbb közlekedési forma, amelynek pozitív hatásai egyre szélesebb körben elismertek. Az egészségügyi előnyök mellett mentális és társadalmi hasznai is jelentősek.

Egészségügyi szempontból a gyaloglás erősíti a szív- és érrendszert, javítja a vérkeringést, ezáltal csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Erősíti a láb-, fenék- és hátizmokat, javítja az ízületek mozgékonyságát. Serkenti az anyagcserét, segít a testsúly kontrollálásában és csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a csontritkulás kockázatát.

A mentális előnyök között szerepel a stresszcsökkentés, hangulatjavítás és a kreativitás fokozása. A gyaloglás endorfinokat szabadít fel, ami természetes hangulatjavító. Egy hosszú, monitor előtt töltött munkanap után a szemünknek is hasznos, hogy a szabadban sétálva távolabb eső dolgokra fókuszálunk.

Környezeti szempontból a rendszeres gyaloglás kíméli a környezetet. Ha a lábunkat használjuk ahelyett, hogy még a sarki boltba is autóval mennénk, sokat teszünk a fenntarthatóságért.

A WHO ajánlása szerint egy átlagos felnőttnek hetente legalább 150–300 perc mérsékelt testmozgásra van szükségük az egészség megőrzéséhez – és ezt akár gyaloglással is össze lehet hozni.

Nemzetközi példák: hogyan csinálják máshol?

Több európai nagyváros már évek óta aktívan dolgozik azon, hogy gyalogosbaráttá váljon.

Bécsben az utazások 28 százalékát gyalog teszik meg. Az önkormányzat aktív szemléletformáló tevékenységet végez: gyalogos térképet adtak ki, applikációt fejlesztettek útvonaltervezővel és kizárólag a gyaloglással foglalkozó mobilitási ügynökséget hoztak létre.

Ljubljana 2007 óta 10 hektárnyi autóforgalomtól elzárt gyalogos és kerékpáros területet alakított ki, ahol 620 százalékkal nőtt meg a gyalogosforgalom mértéke. Felszíni parkolóhelyek helyén közösségi terek jelentek meg, és ingyenes elektromos közlekedési szolgáltatást biztosítanak a mozgásukban korlátozottak számára.

Barcelona a levegő károsanyag-tartalmának csökkentése érdekében helyezte előtérbe a gyalogos és más fenntartható közlekedési módokat. Forgalmas útjainak közterületeit újraosztották, kiszélesítették a járdát 4 méterrel, kerékpársávot alakítottak ki és 30 km/órára csökkentették a sebességet. Az Obrim Carrers programban hétvégéken forgalmas utcákat zárnak le az autóforgalom elől és átadják a teret a gyalogosoknak.

London azt a célt tűzte ki, hogy a világ legjobb gyalogos városává váljon. A Transport for London ötéves ciklusban 2,2 milliárd fontot fektet be az Egészséges Utca programba, amely a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeit javítja.

A következő lépés: a budapesti stratégia

A BKK most hasonló utat szeretne bejárni. A Gyalogos és Akadálymentes Stratégia kidolgozásához azonban nemcsak szakértői véleményekre van szükség, hanem a fővárosban élők mindennapi tapasztalataira is.

– az idősebb, látássérült, mozgásukban akár csak ideiglenesen korlátozott vagy más fogyatékossággal élő, illetve a babakocsival közlekedő emberek számára kiemelten fontos az akadálymentes környezet megteremtése.

A kérdőív kitöltése mindössze néhány percet vesz igénybe, és 2025. augusztus 5. és szeptember 15. között érhető el a BKK weboldalán. (Hagyományos, nyomtatható változata is letölthető, a papír alapon kitöltött kérdőíveket az ügyfélközpontokban lehet leadni.)

A 10 ezer lépés mítosza

Ma már szinte mindenkinek az a kép él a fejében, hogy még ha nincs is időnk heti többször sportolni, azzal már nagy lépést teszünk a tartós egészség felé, hogy gyalogolunk napi 10 ezer lépést. A valóság azonban az, hogy semmilyen tudományos kutatás nem támasztja alá, hogy éppen ennyi mozgásra lenne szükségünk – írja a Science Alert.

De akkor honnan jön ez a tízezres szám? Egy Yamasa nevű cég az 1964-es tokiói olimpiai lázból próbált hasznot húzni, ezért bemutatta a Manpo-kei nevű készüléket – ami szó szerint annyit tesz, „10 ezer lépés mérő”. Ez igencsak emlékezetesnek bizonyult, ugyanis a 10 ezret jelölő japán írásjel (万) egy sétáló emberre hasonlít, és amellett egy megjegyezhető, kerek számmal azonosította a napi mozgásigényt. Annyira bevált, hogy fél évszázada velünk él.

Akkoriban nem volt meggyőző bizonyíték arra, hogy a 10 ezer lépés reális célérték-e. Egy nagyszabású friss tanulmány azonban arra az eredményre jutott, hogy már ennél jóval kevesebbel, napi 7000 lépéssel is drámaian csökkenteni lehet a halálozás és a betegségek kialakulásának kockázatát. Az eredmények a lépésszám és az egészség közötti eddigi legnagyobb szabású áttekintésből származnak. A kutatók 57 különálló tanulmányból gyűjtöttek adatokat, több mint 160 ezer ember nyomon követésével, akár 2 évtizeden keresztül.

Azok, akik napi 7000 lépést tettek meg, 47 százalékkal alacsonyabb kockázattal haltak meg idő előtt, mint azok, akik mindössze 2000 lépést tettek meg, ráadásul fokozott védelmet élveztek a szívbetegségek, a rák és a demencia ellen is.

A kutatások szerint már napi 2500 lépés is valódi egészségügyi előnyökkel jár, 4000 lépésnél komoly védőhatás jelentkezik, míg a legnagyobb haszon 7000 lépéssel érhető el – ezen túl az előnyök mértéke csökken.

A korspecifikus ajánlások szerint 60 év alatt napi 8–10 ezer lépés, 60 év felett 6–8 ezer lépés, míg a legidősebbeknek már 4500 lépés is elegendő lehet a maximális védelemhez. Az idősebb emberek és egészségügyi problémákkal küzdők számára a 7000 lépés kiváló és elérhető célkitűzés. Fontos tudni, hogy a hosszú és a rövid gyalogtávok egyformán hasznosak, mivel napi lépéseink 80 százaléka amúgy is mindennapi tevékenységek során – rendrakás, autóhoz vagy tömegközlekedéshez való séta közben – teljesül. Az egészséges emberek számára azonban érdemes tovább növelni a mozgást egészen 12.000 lépésig, ami akár 55 százalékkal is csökkentheti a halálozási kockázatot. A híres 10.000 lépés nem rossz iránymutatás, csak nem az a varázslatos küszöbérték, aminek sokan tartják.

Hogyan lehet beépíteni a gyaloglást a mindennapokba?

Megfigyeltem magamon, hogy a home office-ban töltött napokon jóval kevesebb lépést teszek meg a szokásosnál, ez pedig kihat arra, hogyan érzem magam fizikálisan és mentálisan. Sportra nem jut elég időm, de az tarthatatlan, hogy már testmozgásra se jusson.

A munkahelyen ugyan szintén többnyire ülök, ám a mindennapi közlekedés során mégis sokat lépkedek. Ez ugyan nem sporttevékenység, mégis aktív, ugyanakkor nem megerőltető mozgás. Gyakran tapasztalom, hogy már a munkahelyre bejárás, és hogy az ebédszünetben elmegyek a kifőzdéig, már önmagában is több ezer lépést jelent naponta. Ez nincs meg, ha otthonról dolgozom, ezért tavasszal elhatároztam, hogy minden nap gyalogolni fogok.

Tapasztalataim is megerősítik, hogy tudatos változtatással látványos eredmények érhetők el. Az elmúlt 3-4 hónap alatt sikerült megdupláznom a napi lépésszámomat: a korábbi 6418-as átlagról 13 165-re nőtt, a megtett távolság pedig 9,5 kilométerre emelkedett az elmúlt 19 hét átlagában.

A praktikus megoldások egyszerűek voltak: a heti bevásárlás helyett gyakoribb gyalogos kirándulásokat tettem a jó egy kilométerre lévő szupermarketbe. Szándékosan nem használtam elektromos rollert, hogy ne csökkenjen a lépésszámom. Ha sietnem kell, és a busz vagy villamos nem opció, akkor már inkább a Bubit választom, a kerékpár tekerése testmozgás, a rollerrel suhanás nem az.

Ha pedig nem jött össze a kitűzött penzum napközben, akkor irány az utca, valódi cél nélkül. Többnyire este járom az utcákat, közben zenét vagy podcastot hallgatok.

Ez az én-időm lett, sokkal jobban megismertem a környezetemet, olykor vissza-visszajárok megnézni egy szép épületet, egy különleges autót, kertet, és élvezem felfedezni a kerületet. A lépésszámláló a telefonban vagy okosórán segít a követésben – ha nem volt meg a napi célom, akkor még 2 utcát kerültem inkább. Többnyire este megyek ki az utcára, amikor már nincs kánikula.

A gyaloglás így vált a nap természetes részévé, egyfajta felfedezési folyamattá és feszültséglevezetéssé is. Ahhoz azonban, hogy mindez természetessé váljon, olyan környezet kell, ahol a gyalogos nem megtűrt, hanem teljes jogú szereplője a közlekedésnek – ahogy azt a Ferenciek terének átalakítása is jól mutatja, ahol már nem kell az aluljáróba lemenni, hogy az egykori városi autósztrádán átkeljünk.

Budapest gyalogosbaráttá tétele nemcsak közlekedési, hanem közegészségügyi kérdés is.

Nyitókép: Huszár Boglárka