Akiért a déli harang szól

A Nemzeti Filmintézet most jó projektbe tette a pénzünket, a Hunyadi című kanadai–magyar koprodukció látványos, izgalmas és színvonalas is lett. A sorozat alapját Bán Mór író történelmi könyvsorozata adta. A zenére érzékenyek Asher Goldschmidt zeneszerző munkáját élvezhetik a produkciót nézve.

A mai magyar színészvilág java megmutatkozik a sorozatban, a kisebb mellékszerepekben is meg lehet találni a legjobbjaink közül például Ónodi Esztertől, Jordán Adélon át Nagypál Gáborig sokakat. Kádár L. Gellért mint fiatal felfedezett a karakterével, Hunyadival együtt fejlődik a történetben, ahogy a török oldalt játszó színészeket is jó nézni.

A sorozat különlegessége még, hogy igazán ügyes gyerekszereplőket sikerült választani, valamint hogy a magyaron és törökön kívül osztrák, szerb, olasz, cseh színészek is játszanak benne.

Ármánykodás, árulás, bosszú, harc, cselek, szövetségek, igaz barátságok, szerelmek, szexualitás. A 10 részes sorozat 8, szinkronizált epizódja már lement magyar kereskedelmi tévén, a 10. részt április 16-án egyszeri alkalommal a mozikban is meg lehetett nézni, valamint a sorozat hamarosan több más országban is látható lesz.

A XV. század körüli magyarokat körbevevő történelem nagyon sűrű, izgalmas, tele szövevényes szálakkal, írói és filmes kincsesbánya. A Hunyadi-sorozatban szereplők élete is megérne egy-egy spinoffot – ilyen például Luxemburgi Erzsébeté (Hermányi Mariann), vagy Cillei Ulriké ​(Fekete Ernő). Aki szerette a Borgiák című sorozatot, nem fog csalódni.

• Hunyadi
• TV2
• 5/5

Rebró

Lángoló felkiáltójel, vágás nélkül

Felfegyverkezett rohamrendőrök hétköznap reggel rátörik az ajtót egy mit sem sejtő, brit családra – így indul a Netflix legújabb, nagy port kavaró sorozata, a Kamaszok. De az első igazán döbbenetes része az egysnittes epizódnak, amikor a 13 éves Jamie-t elviszik emberölés vádjával.

Két dolgot ki kell emelni: az összes epizód vágás nélkül készült, ki-be járunk terekben CGI nélkül, mindössze szűrőket raknak a kamera elé, amikor változnak a fényviszonyok, az operatőrök egymásnak adják a jelenetek alatt a kamerát – és mi ebből semmit nem érzékelünk.

Illetve:​ Stephen Graham játssza Jamie apját, akiről most már tudjuk, hogy ugyanolyan hitelesen tudja hozni a kissé együgyű gengszter karaktert (a Blöff című filmben Tommy), mint az alsó középosztálybeli melós családapát. Graham nem csak döbbenetes színészi bravúrt tett a közösbe, társalkotóként és társíróként is részt vett a horrorsztori elkészítésében.

És mitől igazán vérfagyasztó nézni ezt a sorozatot, főleg szülőként? Lehet mondani, hogy egy gyilkosság hajtóereje az Andrew Tate-féle kudarcokból, sértett férfi önbecsülésből és nőgyűlöletből képződött incel érzésvilág, de döbbenetes az az állítás, hogy mindez elegendő is hozzá.

Minden epizód egy folyamatosan lángoló felkiáltójel: valami nagyon csúnyán – és talán helyrehozhatatlanul – félrement a társadalmunkban. Már nem jelenthet megnyugvást a viszonylag kiegyensúlyozott szülői háttér. A „csak időben érjen haza” nyugtalanságát felváltotta a „mit csinál a szobájába zárkózva” félelme.

• Kamaszok
• Netflix
• 5/5

szbflo

Kipukkadásig

Moa Herngren amellett, hogy elképesztő mélyre tud levinni egy-egy család érzelmi életének nehezen hozzáférhető rétegeibe, nagyon ért a feszültségkeltéshez is. Legújabb, Az anyós című regényét két pofára zabáltam, felőlem a ház is leéghetett volna, csak hadd olvashassam végig egy levegőre. Csalnom kellett: a 100. oldal környékén jártam, már alig bírtam, tudni akartam, mi lesz a végkifejlet, hát végigfutottam fél szemmel. A várakozásommal ellentétben, ez még inkább felspannolta a kíváncsiságomat, hajtott, hogy megtudjam, mégis hogyan jutunk a ​végéig.

Az anya buborékban neveli egy szem imádott és istenített fiát. Gyermeke apja, élete szerelme, még közös életük hajnalán elhagyta, máshol, mással rakott inkább fészket, de a fiához ragaszkodott. Az anya meg a megcsalattatásához és a mártíromságához. Aki megbántott férjként, apaként is csak sebeket tud majd okozni – a mindent csak jó szándékból tevő anya mottója. Erre építette a maga valóságát.

Herngrennél megszokhattuk, több nézőpontot tár elénk, felesleges idejekorán ítéletet hozni, véleményt formálni: hurrikán módjára dobál ide-oda, megpörget, földhöz vág, kifacsar, rákényszerít, hogy szemellenzőnket magunk tépjük le, és meglássuk a fekete és fehér közötti megannyi színt.

Egy bizonyos, a családon belüli titkok, hazugságok újabb titkokat és még nagyobb hazugságokat generálnak. Ha a burok reped, a buborék kipukkad és arcon vághat a leve. Persze el lehet fordulni, de vajon érdemes-e?

• Moa Herngren: Az anyós
• Helikon Kiadó
• 5/5

_izs_