Novemberben folyik a társadalmi egyeztetése, decemberben pedig útjára indítanák a Fővárosi Szociális Közalapítvány (FSZK) újabb pályázatát, amellyel a lakhatási válsághelyzet kezelésére, akadálymentesítésre, párkapcsolati és családon belüli erőszak megelőzésére és a közösségi ellátások fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket támogatnak.

A Fővárosi Szolidaritási Alap (FSZA) pályázatban önkormányzatok, szociális intézményeik, illetve önkormányzattal együttműködő civil szervezetek vehetnek részt, a kiírt keret idén is háromszázmillió forint – mondta el Misetics Bálint szociálpolitikus, a közalapítvány kuratóriumi elnöke (nyitóképünkön) és a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója sajtótájékoztatón október végén a Nem adom fel! kávézóban, ahol a tavalyi nyertes pályázatok közül be is mutattak néhányat. Hozzátette, az összeg már növekedett húszmillió forinttal, ugyanis két önkormányzat, köztük a józsefvárosi is (erről az októberi KT-ülésen döntve), tízmillió forintos hozzájárulást ajánlott fel az alapba.

Az FSZK-t a főváros alapította 1991-ben, 1992 és 2014 között fontos része volt a budapesti civil világnak. A városvezetés a közalapítványon keresztül biztosított forrásokat. Általában kisebb támogatásokat ítélt oda, lehetőleg minél több szervezetnek. 2014-től 2021-ig lényegében nem volt különösebb tevékenysége, mert „a fővárosi önkormányzat korábbi vezetése nem gondolta támogatandónak sem a közalapítványt, sem a korábbi támogatási célokat” – mondta Misetics.

2022-ben élesztették fel, szervezték át és indították újra. Jelenleg két tevékenységük van, az FSZA mellett menekültügyi programot is visznek, amihez az UNICEF biztosít forrást: Ukrajnából menekült gyermekes családoknak biztosít feltételekhez nem kötött pénztámogatásokat, annak érdekében, hogy az elmenekülés következményeivel jobban meg tudjanak birkózni.

Az FSZA tehát a jóléti intézményrendszer problémáinak és területi egyenlőtlenségeinek az enyhítéséhez, az ellátási hiányok csökkentéséhez, valamint új, innovatív, hiánypótló szolgáltatások és programok létrejöttéhez járul hozzá – foglalta össze Misetics.

A 2022-es felhívásra összesen harminckilenc érvényes pályázati anyag érkezett, összesen egymilliárd forint értékben, amiből húsz került ki nyertesként. A legtöbb pénzt lakhatási válsághelyzetek megoldására és akadálymentesítésre ítélték oda, Józsefváros például

de további nyertes projektek is kapcsolódnak a kerülethez.

Összetartó női közösség

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE), a Patent Egyesülettel és a józsefvárosi önkormányzattal együtt valósítja meg a női közösségépítő, áldozatsegítő, prevenciót és szexuális felvilágosítást is magába foglaló, nők közötti szolidaritást erősítő projektet.

A Helyben NŐ a segítség! az intézményrendszerű diszfunkciók és a nők elleni erőszak áldozatainak megfelelő támogatásának hiányára szeretne választ adni. Felmérték, hogy a kerületben milyen speciális szükségletei vannak az áldozattá vált nőknek, amit a szociális ellátórendszer szakemberei – túlterheltség miatt – nem tudnak teljesíteni. Önkéntesek bevonásával helyi segítőhálózat kialakításába kezdtek a VIII. kerületben, most azon vannak, hogy minél több érintetthez eljusson a szolgáltatásuk – mondta el Dés Fanni, a NANE munkatársa.

A fiatal – 13-18 év közötti – lányok számára egyhetes tábort szerveztek augusztusban a Kesztyűgyárban, ahol az interaktív programok során a tinédzserek az önbecsülésről, párkapcsolatról, szexualitásról, nemi szerepekről, fogamzásgátlásról beszélgethettek, de önvédelmi foglalkozáson is részt vehettek – számolt be róla Mészáros Gréta egyesületi tag.

Rekreációs tábor

Tábort szervezett a krónikus pszichiátriai betegekkel foglalkozó Soteria Alapítvány is, mivel úgy ítélik meg, klienseik számára jelentősen csökkent a minőségi, rekreációs programok lehetősége. „Egy krónikus pszichiátriai betegség több szempontból is hátrányos helyzetet idéz elő. Ilyen például a rossz anyagi helyzet, a kapcsolati hálók beszűkülése, sokszor megszűnése (gyakori az izoláció is). A betegség a motivációra is negatív hatást gyakorol: nehezen mozdíthatók ki” – mondta Szabó Veronika, az alapítvány munkatársa. Tábori keretek között viszont jól fejleszthetők azok az életviteli és szociális készségek, amik kiemelten fontosak a pszichiátriai rekreáció szempontjából.

Emellett a közösségépítés lehetőségének megteremtése és az emlékezetes időtöltés biztosítása is szerepet játszott a program tervezésében. A négynapos tábort júniusban tartották. A 19 résztvevő közül

A táborban a segítők a kliensekkel partneri viszonyra törekedtek, ezért már az előkészületekbe is bevonták őket, majd a táborban mindannyian aktívan részt vettek a napi program kiötlésében, a konfliktusok megoldásában, a döntések meghozatalában. Mindezek eredményeként a résztvevők egymáshoz való alkalmazkodása, egymásra figyelése, együttműködése érezhetően fejlődött. „A munkánk során nagyon kevés valódi, kézzel fogható, szemmel látható sikerélményt tapasztalunk, a tábor viszont megadta ezt: csupa boldog, elégedett arc nézett vissza ránk.”

Új lakás: új esély a hajléktalan embereknek

Önkormányzatokkal együttműködve, önkéntesek és támogatók segítségével leromlott állapotú lakásokat újítanak fel, a nyertes pályázatukban éppenséggel ötöt, amelyekbe jelenleg kunyhóban vagy szociális intézményben élő emberek költözhetnek – mondta el Horváth Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa. Három lakást már átadtak, és kisebb csúszással ugyan, de jövő tavaszig a maradék kettő is sorra kerül.

A legutóbbi felmérések szerint Magyarországon tízezer ember él utcai hajléktalanságban, ennek kétharmada a fővárosban. Bár a szociális bérlakások száma is Budapesten a legmagasabb, ezekből sok lakhatatlan. Az Utcáról Lakásba Egyesület missziója a biztonságos és megfizethető lakhatásért, a mindenki számára biztosított, méltóságteljes életért és a társadalmi alapú részvételért való küzdelem – mondta Horváth.

Több férőhely

Lakóotthonuk férőhelybővítésért és akadálymentesítésért pályázott az Otthon XVI. Alapítvány, amelyben értelmi és halmozottan sérült fiatalok élnek. A várólistájukon majd félszáz ember van, ám helyük már nem volt, ezért határoztak a bővítés mellett.

A lakóotthon eddig üresen álló tetőterét építették be, az épületet lifttel szerelték fel. A munkálatok év végére fejeződnek be, a felújítással 3 férőhellyel, egy betegszobával és kiszolgáló helyiségekkel bővült az otthon, az új lakók az év elejétől be is költözhetnek – foglalta össze a részben a Fővárosi Szolidaritási Alapból finanszírozott projektet Miszlicsár Andrea alapítványi munkatárs.

Valós jogegyenlőség

A gazdasági válságnak tudják be, hogy 2023-ban a hozzájuk forduló ügyfelek száma negyven százalékkal növekedett, mondta el Puskás Panni, az Utcajogász Egyesület munkatársa. „Aki látott már valaha jogi szöveget, az tudja, hogy a jogszabályok és az eljárások hivatalos iratai csak nagyon nehezen értelmezhetők. Aki valaha fizetett ügyvédnek, az tudja, hogy az megfizethetetlen a szegénységben élő emberek számára.”

A megnövekedett ügyeset miatt a pályázati projektjükben további önkéntes jogászok toborzását jelölték meg, akiknek egész napos képzést tartottak. Az egyesülethez, amely tizenhárom éve nyújt ingyenes jogi segítséget hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek számára, hét új jogász csatlakozott. Az Utcajogászok elkötelezett hívei a tudásmegosztásnak, a partner önkormányzatok szociális munkásai és hivatali dolgozói számára is tartanak képzést a leggyakrabban felmerülő jogi témákról, az egyeztetés már folyik az önkormányzatokkal – a képzések 2024. január és március között valósulnak meg. Felkérés esetén véleményezik az önkormányzatok lakhatási és szociális terveiket, már a VIII. kerülettel is dolgoztak együtt.

Képzéseikhez tananyagot is kidolgoznak: lakásbérleti szerződések, lakhatási támogatások és egyéb szociális támogatások, végrehajtási eljárás és adósságkezelés, lakcímbejelentés témában.

Az egyesületnek van e-mailes és telefonos tanácsadása is, ám a jogsegélyük gerincét a személyes ügyfélfogadás teszi ki: minden pénteken 15 órától 17 óráig a Blaha Lujza téren várják az ügyfeleket.

Nyitókép: Huszár Boglárka