Parkolási zónák

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés az új parkolási rendeletet. Eddig Budapesten 27-féle parkolási rendszer volt, innentől egységesebb lesz: a közgyűlés 22 igen szavazattal és 7 nemmel új parkolási rendeletet alkotott, eszerint a főváros területén négy zónát határoznak meg. Az A jelűben 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, itt 8 és 22 óra között kell díjat fizetni, a B jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C zónában 300 forint 8–18 óra között, míg a D zónában 200 forint 8–18 óra között.

Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában nincs korlátozás. Drágább zónába soroltak például csepeli és XII. kerületi utcákat is. A közgyűlés többsége nem támogatta a Fidesz–KDNP-frakció módosító javaslatát, miszerint 8 óra helyett fél 9-től legyen fizetős a parkolás a fővárosban, hogy a családok nyugodtan vihessék az iskolába autóval a gyerekeket.

Józsefváros az A, B és C zónákba esik bele. Az itt lakóknak tehát a nagyobb díjak miatt könnyebb lesz parkolóhelyet találniuk a lakóhelyüknél, de más kerületekbe átautózva drágábban parkolhatnak.

A vitában a fideszes Hassay Zsófia azt vetette a főváros szemére, hogy még 2019-es ígéret volt a parkolási rendszer egységesítése, ehhez képest most itt tartunk, mikor lesz meg a főpolgármesteri ígéret? Karácsony szerint ez egy nagy lépés az egységes rendszer megteremtésében, de nem az utolsó. Horváth Csaba zuglói polgármester arra emlékeztetett, hogy az egységesítést már Tarlós István elhatározta, de csak egyre több és különböző kerületi parkolási rendszer jött létre.

Őrsi Gergely II. kerületi polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a jogi lehetőség most is adott, hogy egy kerület szabályozza, mikor kezdi a parkolási üzemidőt, tehát bevezethetik a 8:30-as kezdést. Wintermantel Zsolt szerint ez viszont ellentétben áll az egységesség felé tett lépéssel. V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester szerint nem a 8–8:30 közötti fizetésmentesség a kérdés és a megoldás, hanem a 7:55–8 óra közti tumultus az igazi gond, amikor sok gyereket visznek iskolába autóval, és balesetveszélyes helyzetek alakulnak ki. Pokorni Tamás XII. kerületi fideszes polgármester egyetértett vele, tényleg ez az igazi gond (pedig

mert az ingyenesség fokozza ezt a reggeli tumultust, keresik a megoldást). Megszavazták az új parkolási rendszert.

Blaha, Somogyi Béla utca

A Blaha Lujza térről szóló napirendi pont előtt lekapcsolták a Közgyűlési teremben a reflektorokat, hogy csökkentsék a meleget. A tér aluljárójának szigetelése 56 millió pluszforrást igényel, miután már 110 millió forinttal megdrágult a fejlesztés, és a Somogyi Béla utca megújulására szánt 220 milliós józsefvárosi forrás mellé még 20 milliót kellett adni, erről is közgyűlési döntést kellett hozni. A fideszes hozzászólók a beruházás elhúzódását és drágulását hozták fel kritikának, Karácsony Gergely megjegyezte, azért tervezték át a régi terveket, mert nem volt a Tarlós-féle városvezetés által kidolgozott verzió elég zöld. Elfogadták a javaslatot.

Hajléktalanstratégia könnyekkel

Elfogadták a főváros hajléktalansági stratégiáját, az Otthon, mindenkinek koncepciót. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az expozéjában kiemelte, a hajléktalanság mindenkire fenyegető veszély, hiába érezzük azt, hogy esetleg nekünk megvan az elegendő kapcsolati és egyéb védőhálónk. Másrészt, nem a hajléktalan embereket kell hibáztatni, hogy ilyen helyzetbe kerültek. 5 százalékuk diplomás, többségük érettségivel, szakmával rendelkezik. Az állami gondozásból kikerültek nagy része lesz hajléktalan – ők sem választották az állami gondozást. A megelőzésre kell koncentrálni, mondta Kiss, erősíteni kell – ezért hozták létre a Szociális Alapot, amelynek forrásaira a kerületek, így a hajléktalanellátás feladatával a többi kerülethez képest aránytalanul túlterhelt Józsefváros is pályázhat.

A lakhatást is segíteni kell, erre lakásügynökséget hoz létre a Főváros hamarosan (és Józsefvárosban is zajlik ennek kialakítása – ebben a konstrukcióban magánkézben lévő lakások szociális bérlését segítené az önkormányzat). A közterületi hajléktalanság felszámolására is lépéseket kell tenni. Végül a méltó ellátás az utolsó szempontja a stratégiának – Kiss kiemelte itt Józsefvárost, ahol sok ellátóhely működik. A kerületek, BRFK, Államkincstár mind segítették adatokkal a stratégia kialakítását – Kiss megjegyezte, egy stratégia annyira jó, amennyire komolyan veszik, s reményét fejezte ki, hogy ezt majd kellően komolyan veszik. Intézkedési terv szeptemberben lesz, tett ígéretet Kiss.

Lestyán György Pál egykori hajléktalan is felszólalt a vitában, aki a tapasztalati szakértői tanács tagjaként vett részt a stratégia kialakításában. Ő maga is átélte tehát az otthontalanságot – ezt kimondva elcsuklott a hangja. Ő, mint annyi sorstársa is, biztos otthonból indult. Sorolta az okokat, rengeteg ember saját hibáján kívül kerül ebbe a helyzetbe. Ő négy gyerekével került az utcára, ezt említve újra elsírta magát. Úgy látja, az ellátórendszer is több sebből vérzik, a szállások koszosak, nincs privát térre lehetőség,

Dolgozott a feleségével együtt, de nem tudott kivenni egy rendes albérletet, és a kormány családsegítő forrásait sem tudta felhasználni, nem volt elérhető neki. Az albérletkeresés megalázó pillanatokat szült.

„Hogy ne kelljen még egy Lestyán György Pálnak ide eléjük állnia, ezt vegyék figyelembe”, zárta megindító hozzászólását a tapasztalati szakértői tanács tagja.

Wintermantel Zsolt fideszes polgármester egyetért az egész stratégiával, egy pontot tart problémásnak műfajilag, a kormánynak tett javaslatok 1/a pontját. Pikó András arról beszélt, fontosnak és csak az első lépésnek tartja a stratégiát. Fontosnak tartja, mert a politika sokszor a játékeszközeként használja a hajléktalanságot, és mert gyakran egyedül az elhelyezést tartják a megoldandó problémának, de Lestyán szavaiból is kiderült, ez a legrosszabb és elégtelen megoldás. Össze kell hangolni a kerületek intézkedéseit, különben a stratégia csak írott malaszt marad, és marad a helyzet is: „lesznek hajléktalanokat kibocsátó és befogadó kerületek,

Várja a szeptemberi intézkedési tervet, zárta le mondandóját.

Kiss Ambrus felvetette, hogy a teljes konszenzus elérésére kivegyék az 1/a pontot. Karácsony ezt a részt határozati javaslatként külön vette volna, hogy teljes legyen a konszenzus. Horváth Csaba zuglói szocialista polgármester ezen felháborodott, ez gyávaság szerinte, a gondok szőnyeg alá söprése, nem tudta ezt elfogadni. A megoldás kulcsa a mindenkori kormánynál van addig, amíg az önkormányzatok pénzének 98 százaléka a kormánynál van, ráadásul ez még csak egy stratégia. Eörsi Gergely méltatlannak tartotta ennek az általa is a legfontosabbnak nevezett napirendi pont vitáját, illetve annak alakulását. Valóban, a pártokon felüli, Lestyán György Pál szavaival megütött hangvétel és nézőpont lassan átsodródott egy szokásos párpolitikai adok-kapokba.

Pikó András később arról beszélt, politikai fegyverként használják ellene, hogy hajléktalanokat telepít a Józsefvárosba, és most ezzel a technikai megoldással kimenekítenék a kormányoldalt a problémából, és mindent a fővárosra hárítanának – ő csak az eredeti verziót hajlandó megszavazni.

Karácsony lezárásképp dicsérte a 110 oldalas dokumentumot, színvonalasnak tartja. A képviselőknek nem tetszett, hogy kivegyék a kormányra vonatkozó pontot, így az eredetiről szavaztak – elfogadták, egyedül a fideszes Kovács Péter szavazott nemmel, a többi fideszes képviselő nem szavazott.

Szolidaritási Alap

A Szolidaritási Alap volt a következő napirendi pont. Pikó András megemlítette, a főváros 300 millió forintot tett bele, amit nagyra értékel, de az alap ötlete és első verziója a 2000-es évek elején központi adóbevételeket is tartalmazott, most csak fővárosiakat. Arra kérte a kerületi polgármestereket, hogy ha egyetértenek a céllal és az elvvel, a szolidaritáséval, a helyi képviselő-testületi ülésen terjesszék elő, hogy

150 millió forintot vesznek el a Budapest Brandtől, 75-75 millió forintot energetikai és lakásrezsitámogatási-alapból, ez utóbbi tételeket Wintermantel Zsolt kritizálta.

Kik pályázhatnak erre a pénzre? „Kerületi önkormányzatok, kerületi önkormányzati fenntartású intézmények, továbbá a kerületi önkormányzatokkal közfeladat-ellátási szerződéses jogviszonyban álló vagy a kerületi önkormányzattal együttműködve pályázó civil szervezetek”, áll az előterjesztésben, tehát az ő forrásaik bővülhetnek. A célok, amire fel lehet használni: lakhatási válságkezelés, akadálymentesítés, családon belüli erőszak megelőzése, kezelése, házi segítségnyújtás, közösségi ellátások fejlesztése, fogyatékkal élők lakhatási támogatása. Megszavazták az előterjesztést.

Fizethetnek a turisták

A BKK leginkább turisták által használt jegytermékeinek drágulásáról is döntött vita és hozzászólás nélkül a közgyűlés: 52 százalékkal nő a Budapest 24 órás jegy ára (1650-ról 2500-ra), a Budapest csoportos jegy ára szintén (3300-ról 5000-re), a Budapest 72 órás jegyé 33 százalékkal (4150-ről 5500-ra), a Budapest-hetijegy 31 százalékkal (4950-ról 6500-ra), a kedvezményes csoportos tanulójegy és az 5/30 BKK napijegy ára változatlan marad. Kérdés, így nem vonul-e majd még több turista át az e-rollerekre, MOL Bubikra.

Nyitókép: MTI / Bruzák Noémi