Az ország egyik legjobb iskolájának tanárai is mellékállást kell vállaljanak

2022. szeptember 27.

„Törvénytisztelők vagyunk, de sajnos a törvény nem tisztel minket” – élőlánc volt a Fazekasnál

Egyre nehezebb a tanárok és az iskolák egzisztenciális és szakmai helyzete, ezért állt ki hétfő reggel körülbelül 50 tanár az iskola épülete elé. A demonstrációhoz diákok és szülők is csatlakoztak, így az akcióban részt vevők létszáma több százra duzzadt.

Az élőláncra táblákkal készültek a résztvevők, ezek a kormány menekültellenes plakátjaira hasonlítottak, de itt olyan üzenetek szerepeltek a kék táblákon, mint például

„Tudta Ön, hogy az iskolák takarítása egyáltalán nem megoldott, ez is sokszor a szülőkre hárul?”

A már-már unásig sorolt (és ennek ellenére azóta sem kezelt) közoktatásbeli problémahalmaz összetevői dióhéjban a következők: rendkívül alacsony pedagógusfizetések, ennek következtében egyre nagyobb tanárhiány, a szakma teljes kiöregedése (nem érkeznek új, fiatal tanárok a rendszerbe), túlterheltség tanár és diák részéről egyaránt, túlzott központosítás, és így tovább.

Egészen köznapi problémák is sújtják ezen kívül az ágazatot: az egyik szervező, a Fazekasban tanító Ujlaki Tibor elmondta, hogy az iskola épületében beázás van,

az ablakok nincsenek megfelelően szigetelve, „behúz a cúg”,

és mivel nagyon kevés a takarító, a hatalmas épület takarítását nem tudják ellátni: „ezért ilyen értelemben egy csomó helyen nincs takarítás. Nincsen rá forrás, és jelentkező sem, mert alacsonyak a bérek” – mondja.

Az ország egyik legjobbnak tartott gimnáziumának tanárai közül sokan kényszerülnek rá arra, hogy mellékállást vállaljanak: „Nagyon sok kolléga dolgozik máshol délután, óraadóként, akár intézményi, vagy magán szinten.” Szerencsére azonban sem a tanári fluktuáció, sem a pályaelhagyás nem jellemző a HVG gimnáziumi rangsorán idén is az élen végzett intézményben, mivel

szakmai rangot, presztízst jelent itt dolgozni

Ujlaki szerint: „ritka az, hogy egy tanár elhagyja a gimnáziumot”. A tanár azt is elmondta, hogy ez a mostani tiltakozás nem feltétlenül az ő iskolájukról szólt, ez egy szolidaritási akció is volt: „Úgy gondolom, hogy akkor, ha az úgynevezett elit iskolák nem állnak ki a többiekért, esetleg azokért is, aki nem tudják, vagy nem merik hallatni a hangjukat, akkor az

elég nagy szégyen lenne

azon iskolák számára, akik valamilyen oknál fogva (mondjuk azért, mert tehetséges diákok járnak hozzájuk már eleve) kivételezettnek számítanak.

Nem gondolhatjuk azt, hogy a közoktatás állapota az nem a mi problémánk.” A tanárok múlt hét óta országszerte egy gördülősztrájk keretein belül tiltakoznak, ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hirdette meg, ehhez csatlakozott most a Fazekas is.

Fotó: Huszár Bogi

A kérdésre, miszerint mekkora hatása lehet egy olyan sztrájknak, amit sokak szerint a sztrájktörvény láthatatlanná tesz (valódi, tartós munkabeszüntetésre nem ad módot a törvény), Ujlaki azt mondja, hogy „erre van most lehetőség, mivel

törvénytisztelő állampolgárok vagyunk, de úgy látszik, hogy sajnos a törvény nem tisztel minket”.

Egyébként végigjárták a tiltakozások útját a kezdetektől, nemrégiben kiálltak a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban felmentett igazgatóhelyettes mellett is (indoklás szerint azért mentették fel, mert az igazgatóhelyettes a pedagógusok polgári engedetlenségének az élére állt), csatlakoztak a fekete ruhás kiálláshoz a megfenyegetett tanárokért, de a tavaszi megmozdulásokon is részt vettek, a PDSZ október 5-i, a pedagógusnaphoz kapcsolódó felhívásához csatlakozva pedig ők is előkészítenek egy sztrájkot: „Úgy tudjuk, hogy ebbe

nagyon sok iskola fog csatlakozni országosan és egységesen,

és aztán így szépen haladunk tovább ezen az úton” – mondja Ujlaki.

Képünk egy korábbi tanársztrájkon készült – Fotó: Mile Máté

Egyébként ahhoz, hogy nyomás alá tudják helyezni a kormányt, Ujlaki szerint egy országos polgári engedetlenségi mozgalomra, egy nagyobb megmozdulásra lenne szükség. Az élőlánchoz nem csatlakozott az összes tanár (körülbelül a tantestület fele vett rajta részt), de ellenségeskedés nincs a tanáriban: „Úgy gondolom, hogy mindenkinek megvan a szabad véleménynyilvánítási joga, mi nyilván azt szeretnénk leginkább, hogyha mindenki felfogná azt,

hogy ha sokáig nem teszünk semmit, nem is érünk el javulást.

De sokan vagyunk és sokfélék, sokféle helyzetben, nem ítélhetjük meg azokat, akik ebben nem tudnak, nem akarnak, nem mernek, nem hajlandóak részt venni.”

A csatlakozás az akcióhoz teljesen önkéntes volt, toborzás nélkül, de akik nem vettek benne részt, „azzal szemben mi nem élünk semmiféle retorzióval, mint ahogy mi is elvárjuk azt, hogy velünk szemben se legyenek ilyenek” – mondja Ujlaki Tibor.

Fotó: Mile Máté

Kapcsolódó cikkek

2026. október 16.
Amikor a Horváth Mihály tér plébániatemplom előtti felújított szegletét átadták, már szó esett arról, hogy a másik oldal is át fog alakulni, térkő helyett ott is a növényeké lesz a főszerep. Most bemutatták az elkészült terveket, és akár indulhatna is a munka.
2026. október 16.
A főváros megállapodása a kormánnyal a parkolási bevételek elvételéről a felszínre hozta a kerületek elégedetlenségét a főváros működésével szemben, és a helyzet rendezésére azóta sem történt lépés. Pikó András most azt mondja, Karácsony Gergelynek nem fog sikerülni a fővárosi torta újraosztásával orvosolni a főváros bajait.
2026. október 16.
Október 19-től Józsefváros több pontján is dolgozni fog a JGK a járdák rendbetételén; a munkálatok idején egy-egy helyen átmenetileg korlátozhatják a közlekedést.

További cikkek

2026. október 16.
A főváros megállapodása a kormánnyal a parkolási bevételek elvételéről a felszínre hozta a kerületek elégedetlenségét a főváros működésével szemben, és a helyzet rendezésére azóta sem történt lépés. Pikó András most azt mondja, Karácsony Gergelynek nem fog sikerülni a fővárosi torta újraosztásával orvosolni a főváros bajait.
2026. október 15.
Egyezséggel zárult az Átlátszó és a korábbi Szuverenitásvédelmi Hivatal között indult személyiségi jogi per. Az Igazságügyi Minisztérium elismerte, hogy a Lánczi Tamás vezette hivatal megsértette a tényfeltáró portál jó hírnevét. Az állam 3,8 millió forint sérelemdíjat és több millió forintos perköltséget fizet a szerkesztőségnek.
2026. október 13.
Hogyan működik a józsefvárosi részvételi költségvetés az ötlet megszületésétől a szavazáson át a megvalósításig? Milyen problémákból születnek a javaslatok, hogyan formálódnak közösségi üggyé, meddig élhetnek tovább, és milyen hatása lehet egy-egy kezdeményezésnek?

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.