Amióta a kormány rezsivédelme hirtelen korlátozottá vált, mindenki azt kutatja, hogyan tudná kivédeni a várható költségnövekedést, illetve a jövőbeli nagyobb fogyasztást elkerülni – szigetelés, alternatív fűtési módok.

A rezsi legnagyobb részét a fűtés teszi ki, itt van a legtöbb fejlesztési lehetőség is, de csak akkor érdemes ilyenről gondolkodni, ha a szigetelés is rendben van, s nem az utcát fűtjük.

Budapest belső részén, a régi házak lakásaiban még sok helyen megvan a cserépkályha. Néhol csak díszként, néhol Héra-gázégővel korszerűsítve, bár ez a „korszerűsítés” is 40-50 éves, kevés helyen használják már.

Egy idősebb kályhásmestert, Herczku Gyulát, egy fiatal cserépkályhást, Öcsödy Gábort, és Fürjes Miklóst, a Baross utcai Haas+Sohn kandallóüzlet vezetőjét kérdeztük arról, milyen lehetőségek vannak arra, hogy akár egy józsefvárosi lakás fűtését függetleníthessük a gáz- és áramellátástól.

Gyorsan álljunk át!

Mindhárom szakértő alátámasztja az erről szóló híradásokat: a kormány rezsidöntése óta rengetegen érdeklődnek náluk. Cserépkályhát építtetnének vagy a régit átrakatnák, de kandallót is többen akarnak most.

de egy bérházban ezt azért nehézkes megoldani, bár van, aki lifttel hordja fel a fát a lakásba”, mondja Fürjes Miklós, érzékeltetve azt is, a fafűtés manapság azért inkább családi házban könnyen megoldható, a legtöbb régi házban már évtizedek óta nem használják a pincéket, sok helyen vizesek is.

A kályhaépítéshez idő is kell, főleg pedig határidő,

mivel ma már nem túl sok kályhás működik Budapesten, Józsefvárosban nem is találtunk, Öcsödynek Rákoshegyen, Herczkunak Pestlőrincen van a műhelye.

Herczku Gyula szerint maga a munka két nap alatt elvégezhető, az átépítésnél a bontás jelent némi többletidőt, azonban leghamarabb novemberre tud időpontot adni, de amilyen sokan érdeklődnek, gyorsan nő a vállalási határidő is. Ő egyébként számos kályhát rakott már pesti bérházakban is.

Mennyiből is jön ki?

Jelentős különbség van a régi kályha felújítása és az új készítése között. Herczku Gyula szerint

Öcsödy Gábor pedig 550-600 ezer forintra teszi az átépítés árát, ha újat építenek, még 6-800 ezer forint pluszban a csempekészlet, így akár másfél millióba is kerülhet. Azonban ez csak a költségek egy része, hívja fel a figyelmet, mert

különben nem járul hozzá a használatbavételhez a Katasztrófavédelem (hozzájuk tartoznak a kémények és a kéményseprők is).

Fontos a jó szigetelés, de ahol modern műanyag hőszigetelt ablakokra cserélték a régi fát, meg kell oldani a szoba ellátását friss levegővel is. „A kályha a szobából veszi el az égéslevegőt”, magyarázza Öcsödy, így ha nincs elég utánpótlás friss levegőből, megfulladhatunk.

A komolyabb gond azonban a kéménnyel van, az ugyanis csak akkor fog megfelelni, ha most is üzemelő fás kályha van bekötve. „Ha a Katasztrófavédelem még nem záratta le, akkor nemes egyszerűséggel használható”, állítja Öcsödy.

Ha ki volt már kötve a kályha, új engedély kell, ehhez pedig meg kell csináltatni a kéménybélelést is, mivel a mai szabályok már nem engedik a csupasz téglakémény használatát, mert esetleg átengedi a füstgázt a lakás felé. A bélelés költsége attól függ, hány emelet van még a tetőig a lakás felett, emeletenként 150-200 ezer forintba kerül, persze ez is csak becsült irányár, amit csak konkrét esetben lehet pontosítani.

Ha a földszinten lakunk és ötemeletes a ház, ez bizony akár egymillió forint többletköltséget is jelenthet.

Itt a legfelső lakó jár jól, neki azonban majd a fát kell felcipelnie az ötödikre.

Ha gázüzemre átállított, Héra-égős régi kályhánk van bekötve, annak is bélelni kell a kéményét felújítás előtt. Nagyobb a gond, ha annak idején, a gázüzemre átállításkor kibélelték a kéményt. A gázos bélés ugyanis nem felel meg fatüzeléshez, ki kell venni a régit, és újat betetetni. Hogy ez mekkora munka, és lehetséges-e, a kéményesek tudják megmondani.

Fürjes Miklós beszélt a modern kandallókályháról is, ami gyakorlatilag fatüzelésű kályha és vízmelegítő egyszerre, aminek közvetlen víz- és csatornacsatlakozással is kell rendelkezni. Ez csábító alternatívának hat, de Fürjes az üzemeltetés és működés technikai kihívásai miatt régi bérházba nem ajánlja.

De legalább olcsóbb lesz fűteni

Ez lenne a cél, és ha a fa ára nem emelkedik tovább, talán így is lesz. A Pénzcentrum elemzése szerint jelentősen megugrott a tűzifa ára, 2018-ban még 3600 forint volt egy mázsa, egy éve is csak 4300, most júniusban már 5000 forint. A nagy árugrás már múlt év decemberére bekövetkezett, az ukrajnai orosz invázió kezdete óta azonban nagyon megnőtt a kereslet is, ami átmeneti tűzifahiányt is okozott.

A Budapesti Erdőgazdaság 30 ezer forint közeli köbméterárakat jelez a júliusi árjegyzékében, ez az erdőben való átadásra vonatkozik, a Tűzifa Budapesten oldalon 35 ezer forint körüli (erdei) köbméterárak, illetve 3,5 ezer forint körüli mázsás árak vannak meghirdetve, kis tételben való szállításra. Lehet fát kapni építőanyag-áruházakban is, a Bauhasban egyelőre nincs készlet, az OBI-ban csak kilós kiszerelésben van tűzifa 350 Ft/kg körüli áron, ami 35 ezer forintos mázsás árat jelentene, ez a fa nyilván nem lakásfűtésre való. Aki fával fűtene, annak alaposan mérlegelnie kell, hogy honnan vásárol majd alkalmas tűzifát.

Megkérdezett szakértőink szerint egy szezonra 2-2,5 erdei köbméter, vagy 250 mázsa fát kell számítani egy kályhára. A kandallókályha tűzrakás után 10 perccel már meleget ad, de rendszere miatt nem tárolja a hőt, ezért kétóránként két kiló fával rá kell rakni; a központi fűtésnek adott meleg vize tárol több hőt. A cserépkályhát egyszer kell jól megrakni, 3-4 óra a felfűtés ideje, de utána csak ritkán kell pótolni, nagyon jól tartja a meleget.

Herczku Gyula szerint a választásban mérlegelni kell a kényelem és a fűtési minőség szempontjait. Úgy látja, a fatüzelés mindig is kiszámíthatóbb volt (ezt egyelőre alátámasztja a gáz és áram elszállt piaci árához képest relatíve mérsékelten emelkedő faár), s jól szigetelt házaknál versenyképes.

Hogy így marad-e, arról nem nyugtatott meg,

szerinte a fa ára követni fogja a gáz árát, „ez piaci folyamat, annyiért fogják adni, amennyiért csak el lehet adni”.

Ugyanakkor az a véleménye, még ha „forintálisan nem lenne nagy különbség, az emberi részét tekintve ez igazán fenntartható megoldás”, azaz megújuló energiaforrás, a biomassza része. A fa beszerzése, tárolása, a tüzelés miatt ugyan nem annyira kényelmes – az olcsóság azonban mindent felülírhat sok-sok ember számára.

Nyitókép: pixabay