A mostoha körülmények ellenére rengeteg magyar film készült az elmúlt években, éppen ezért nem volt meglepő, hogy az idei szemlére rekordszámú nevezés érkezett. A szélesebb körhöz eljutó nagyjátékfilmek mellett dokumentumfilmeket, kisfilmeket, animácós- és kísérleti filmeket is megnézhettek a mozgóképrajongók.

A korábbi szemlékhez képest újítás volt, hogy minden játékfilm, hosszú dokumentumfilm és animációs film, valamint a rövidfilmes blokkok után elemző beszélgetéseket lehetett hallgatni, amiket kritikusok, esztéták, gyakorló filmesek vezettek. Az érdeklődés pedig nem maradt el: 6 napon át

a Corvin mozinak.

Az utolsó napon 8 kategóriában adtak át díjakat, és újra volt Filmszemle fődíjas magyar filmalkotás is.

A nagyjátékfilm kategória díjazottjai

• Legjobb film, a Filmszemle fődíja:
  Magyarázat mindenre (Reisz Gábor)
• Legjobb női színész:
  Szorcsik Kriszta (Hasadás)
• Legjobb férfi színész:
  Hajduk Károly (Mesterjátszma)
• Legjobb operatőr:
  Lehr Juhász Péter (Árni)
• Legjobb forgatókönyvíró:
  Hajdu Szabolcs (Kálmán-nap és Egy százalék indián)
• Nagyjátékfilm különdíj:
  Véletlenül írtam egy könyvet (Lakos Nóra)
• Legjobb első film Simó Sándor díja:
  Fekete pont (Szimler Bálint)
• Legjobb rendező:
  Vermes Dorka (Árni)
   
  

Az ökumenikus zsűri nagyjátékfilm díjazottjai

• Ökumenikus zsűri különdíja:
  Nyersanyag (Boross Martin)
• Ökumenikus zsűri, legjobb film:
  Lefkovicsék gyászolnak (Breier Ádám)

A Szemletanács Különdíja

• Futni mentem

A kísérleti film kategória díjazottjai

• Kísérleti film különdíj:
  Dunna Imágó (blanche the vidiot)
• Legjobb kísérletifilm-rendező:
  Lichter Péter (The Geneva Mechanism: A Ghost Movie)
• Legjobb kísérleti film:
• Iszap (Dénes Csaba, Fazekas Lehel, Szatmári Loretta, Orbán Orsolya)

Rövid animációs film díjazottjai

• Rövid animációs film különdíj:
  Az utolsó dobás (Tőkés Anna)
• Legjobb rövid animációs-filmrendező:
  Traub Viktória (Cipők és paták)
• Legjobb rövid animációs film:
  27 (Buda Anna Flóra)

Egész estés animációs film díjazottjai

• Legjobb egész estés animációs-filmrendező:
  Csáki László (Kék Pelikán)
• Legjobb egész estés animációs film:
  Kojot négy lelke (Gauder Áron)

A dokumentumfilm kategória díjazottjai

• Legjobb dokumentumfilm különdíj:
  A boldogság ügynöke (Zurbó Dorottya, Arun Bhattarai)
• Legjobb dokumentumfilm-rendező:
  Kapronczai Erika két filmje (Kim, Portál)
• Legjobb dokumentumfilm:
  Az életed nélkülem (Rubi Anna)

Rövid dokumentumfilm

• Legjobb rövid dokumentumfilm különdíj:
  Ónody – a 60-as évek császára (Almási Tamás)
• Legjobb rövid dokumentumfilm-rendező:
  Surányi Judit (Nyomik)
• Legjobb rövid dokumentumfilm:
  Háztűznéző (Ress Abigél)

A kisjátékfilm kategória díjazottjai:

• Special mention:
  Donáth Péter (Ebédszünet)
• Kisjátékfilm különdíj:
  Fratrum (Nagyistók Edit)
• Legjobb kisjátékfilm-rendező:
  Korom Anna (Diamond Beauty)
• Legjobb kisjátékfilm:
  Világvége (Hajmási Péter)

A TV-sorozat kategória díjazottjai

• TV-sorozat különdíj:
  Vaszari Júlia operatőr (Angyaltrombiták)
• Legjobb TV-sorozat női színész:
  Schell Judit (A király)
• Legjobb TV-sorozat férfi színész:
  Keresztes Tamás (Marsra Magyar!)
• Legjobb TV-sorozat rendező:
  Enyedi Ildikó (Angyaltrombiták)
• Legjobb TV-sorozat:
  A király
   

Így jöttem: a kezdetek

„A Magyar Filmszemle annyira természetesen tartozott a február elejéhez, mint ahogy lélegzetet veszünk” – erről Muhi András, a szemle igazgatója beszélt korábban lapunknak.

A szemle ötlete 1965-ben Pécsett született. Akkor még nem szerepeltek dokumentum- és animációs filmek, ezeknek megvoltak a saját seregszemléi, kizárólag a játékfilmek készítői találkoztak egymás filmjeivel és a nézőkkel.  

A szemlének felváltva Pécs és Budapest adott helyet 1976-tól 1983-ig, aztán Budapest lett az éves találkozó házigazdája február első hetében. „A filmes társadalom a filmszemlére volt szocializálva, a Mozgókép Közalapítvány a támogatási szerződésben kötelezte is a produkciókat, hogy ott mutassák be a filmjeiket” – mondta Muhi András.

Szokás szerint az egész stáb részt vett az eseményen, és párhuzamosan vetítették a filmeket, így a stábok találkozhattak a folyosón. „40-50 ezer fő látogatott ki a szemlékre, és állítom, ebből tízezer ember mindennap eljött.” Igazi moziünnep volt: nem csak a szakma találkozott, a közönségből is bárki szóba elegyedhetett az alkotókkal. „Korunk hőse sokáig a filmrendező volt” – jelentette ki Muhi.

Az utolsó Filmszemlét 2012-ben rendezték meg, ezen már nem volt verseny, díjakat sem osztottak. A Magyar Filmszövetség Muhi András elnök javaslatára határozott úgy, hogy 13 év szünet után újra megrendezi az immár 44. Magyar Filmszemlét.

Nemzetközi hírnévtől a dilettantizmusig

A szemle aranykorában a Magyar Mozgókép Közalapítvány a nemzetközi filmes világ legfontosabb forgalmazóit, fesztiválszervezőit, producereit és újságíróit hívta meg. A siker a 2000-es években folytatódott a magyar filmes újhullámnak, az Inforg Stúdiónak, a Simó-osztálynak, a Duna Műhelynek és másoknak köszönhetően.

Az utóbbi 13 év alatt soha nem látott mennyiségű állami pénz ömlött olyan filmekbe, mint a Rákay Philip által jegyzett Most vagy ​soha, de nézőszámokban nem teljesítenek túl jól. Amikor Muhi Andrást arról kérdeztük, mi lehet ennek az oka, a válasz egy szó volt: dilettantizmus. „Akik döntenek, nem értenek hozzá. Ez ilyen egyszerű. Elsőfilmeseknek nem adunk 7 milliárdot, hanem mondjuk 80 milliót. Elég, ha ezt a két számot összevetjük, és meg lehet érteni a hozzá nem értés mértékét.” Azt is hozzátette, még a szocialista kultúrpolitika sem engedte meg magának azt a luxust, hogy minősíthetetlen filmet gyártson.

Hiába a magyar filmek nemzetközi elismerése, a legtöbb mégis méltatlanul kevés büdzséből készül állami támogatás híján. Muhi András szerint ez a gyakorlat nem tartható. „A film legalább annyira ipar, mint művészet és kreativitás. 100-200 ezer euróból készülnek magyar filmek, akikkel pedig versenyzünk, franciák, angolok, alsó hangon is két és félmillió euróból forgatnak. Amikor külföldön megkérdezték, mennyi volt a Saul fia költségvetése, nem akarták elhinni.”

A következő Magyar Filmszemlére remélhetőleg már nem kell 13 évet várnunk – legalábbis ezt ígéri Karácsony Gergely. A főpolgármester Facebook-bejegyzésében írt arról, megtisztelőnek tartja, hogy a Fővárosi Önkormányzat partner lehetett abban, hogy ismét „együtt tudjon ünnepelni a magyar filmszakma és a közönség” (a főváros ingyen biztosította a Corvin mozit a szemle megrendezéséhez).

Karácsony Gergely a gondolatait azzal zárta, „a Magyar Filmszemle fontos a fővárosnak, mert a filmes alkotásokon keresztül is tudunk üzenni a hazai kultúra képviselőinek, hogy Budapesten a művészetnek értéke van. Budapesten a művészet szabad. Budapesten a művészek szabadok.”

Fotók: Mile Máté