A képviselő-testület 2021. november 18-i ülésén szavazta meg az épület ideiglenes, 180 napra vonatkozó védettségét, ez szűnik meg most oly módon, hogy a ház homlokzatának egy 8 méteres szakasza viszont állandó védelmet kap.
Az eredeti gólya relief is megmarad, de ez amúgy sem volt veszélyben, a szakértői vélemények szerinti egyetlen igazán értékes építészeti elem túlélése már korábban is biztosított volt, valamilyen formában ezt mindenképpen megőrizték volna, sőt, a domborműért már be is jelentkezett a tulajdonosnál Bókay János gyermekgyógyász, az utca névadójának unokája (az utód a szándékai szerint a SOTE Orvostörténeti Múzeumában helyezné el a söröző gázlómadarat).
A helyzet nyugvópontjára érkezett tehát, de
egy olyan kompromisszum született, ahol kevesen elégedettek:
Somogyi Gábor, a helyi védelmet eredetileg kezdeményező a C8 Civilek a Józsefvárosért Egyesület tagja szerint az egésznek semmi értelme nincsen: „szimbolikus gesztusként lehet ezt a lépést értelmezni, csak ez így értelmetlen,
az lett volna jó, ha az épület teljes tömegében megmarad,
elhelyezkedésével, belső tereivel és tanú jellegével” – mondja. A tanújelleg itt arra utal, hogy mind a C8-asok, mind az önkormányzat által felkért két szakértő úgy vélte, érdemes megőrizni az épületet, mivel az fontos mementója egy már letűnt kornak, és fontos szerepe van a helyi kulturális emlékezet szempontjából.
Ugyanakkor a szakértői vélemények egybehangzóan állították azt is, hogy az épület nem képvisel komoly építészeti értéket, megőrzése csak a fenti szempontok miatt lenne indokolt.
Marton Gyula, a tulajdonos Velez Rozália férje korábban sem volt elragadtatva a Gólya megmentésének ötletétől, és a mostani döntést is úgy kommentálta a Józsefváros Újságnak, hogy
„egeret szültek a hegyek”.
„Még a C8-asok is úgy gondolják, hogy ez az egész egy elég nagy marhaság, ha valaki odanéz erre a nyolc méteres faldarabra, akkor azt mondja, hogy jé, hát itt volt egy ilyen is? Ennyi értelme van ennek az egésznek” – mondja.
A határozatban az szerepel, hogy a védelem alá helyezendő részt az eredetivel megegyező formában, vagy az eredeti építészeti koncepcióba illesztetten kell majd helyreállítani az építkezés folyamán. Arra nem tért ki az előterjesztés, hogy az eredeti falszakasznak kell-e a helyén maradnia, vagy elég a másolatával kiváltani. Pedig érdekes lenne a kérdés, egy valódi, a múltból itt maradt részt akarunk-e megőrizni a jövőnek, vagy csupán egy replikával emlékeztetni az arra járókat az épület (és a kerület) múltjára.

Ezt Marton is furcsállja. „Ezek szerint csak a látványt kell megtartani, a határozat nem tartalmazza azt, hogy az eredeti építőanyagot és az eredeti konstrukciót kell megőrizni, nem világos az egész” – mondja lapunknak.
Somogyi Gábor, a C8 csoport tagja szerint az, hogy egy rövid falszakasz megmarad, és az önkormányzat kihelyez esetleg egy emléktáblát, nem elég:
„ez édeskevés, ennél már az is egyszerűbb lett volna, ha elengedik az egész ügyet, és bevallja az önkormányzat, hogy ezt nem jól kezelték, és ennyi volt”.
Somogyi elmondása szerint az ügyet érintő, tavaly benyújtott első beadványukkal nem is foglalkoztak, második alkalommal pedig addig húzták az ügyet, mire a tulajdonos bontási engedélye már sínen volt.
Szerinte a kerület az épített örökségének szándékos károsítása vagy elpusztítása esetén szinte fegyvertelen: „az építkezés során simán kiderülhet, hogy az a nyolc méter fal kidőlt, és akkor így jártunk, az 1 millió forintos maximális bírság a mai ingatlanpiaci helyzet mellett nem jelent visszatartó erőt az épületek károsításával vagy elbontásával szemben, így ennek módosítását mindenképpen kezdeményezni szeretnénk” – mondja.
A tulajdonos Martonék beletörődően fogadták el a döntést, örülnek, hogy végül megszűnt az egész épületre vonatkozó védettség, mert így már tudják értékesíteni az ingatlant. Ezzel szemben az, hogy a nyolc méteres falszakasz továbbra is védett marad, problémákat vethet fel a majdani építkezés során Marton szerint: „az inkriminált rész első födéme túl magas, manapság már nem ilyen nagy belmagasságú házakat építenek, ez a födém áthúzódik a második szintre is, ez nehezíti későbbi beépítést” – mondja Marton Gyula.
Ennek a kompromisszumnak szerinte nincs sok értelme, és a döntés motivációit a politikai érdekek mentén kell keresni: „a C8-asok a segítői Pikóéknak, és az ő kérésüket nem tudja figyelmen kívül hagyni a politika, azt gondolom, ez egy politikai döntés, amit sem műszaki, sem közgazdasági szempontok nem indokolnak”.
De a C8 sem elégedett a döntéssel: örülnek, hogy az épület bekerült a településképi rendelet védettségi listájába, de olyan gyenge védettséget kapott az ingatlan, ami szerintük egyértelműen olcsón megúszható lehetőséget teremt az épület bontásához: „gyakorlatilag értelmetlen az egész ügymenet” – írja a C8 Civilek a Józsefvárosért csoport a Facebookon.
Tehát igazából az egyetlen elégedett fél az önkormányzat.
Nyitókép: Huszár Boglárka