Takács szerint a sztrájkot kiherélték azzal a rendelettel, mely szerint járványügyi rendelkezésekre hivatkozva akkor is külön osztályonként biztosítani kell a nevelést és felügyeletet, ha sztrájkolnak a tanárok.
„Úgy pedig nem lehet sztrájkolni, ha közben dolgozunk”
– véli Takács. Ráadásul az érettségi is a nyakukon van, drámatagozatos gimnáziumként hétvégén az Országos Diákszínjátszó Fesztiválon vesznek részt, ha nem tartják meg az órákat, később visszaüt, más módon kell akkor foglalkozni a pótlással.
Emellett, ha nem dolgoznak, fizetést se kapnak, és a legtöbb kolléga nem engedheti meg magának a kiesést.
Csak nekik fáj
A Vörösmarty részt vett a január végi kétórás figyelmeztető sztrájkban, februárban vállaltak egy nap polgári engedetlenséget, majd március 16-án szintén polgári engedetlenség keretében nem vette fel a munkát a tanárok egy része az iskolában.
Ezután Takács Gergely felmérte az igényeket a kollégák körében, és alig néhány tanár szeretett volna a sztrájkba beleállni, a többség az alábbi véleményen volt: „A sztrájk lényege az lenne, hogy mindenkinek fájjon, mindenkinek érezze a súlyát, momentán ez csak nekünk, pedagógusoknak fáj”. Így megegyeztek abban, hogy ennyire láthatatlan, rejtett módon nem érdemes tiltakozni, inkább visszatérnek erre a választások, az érettségi után, ha nagyobb figyelmet tud kapni az akciójuk.
Sosem volt ilyen nehéz
„15 éve vagyok a pályán,
de ennyire nehéz helyzetben még sosem voltak a pedagógusok anyagilag és munkateher tekintetében sem”
– állítja Takács. Szerinte csak az lát bele igazán a tanárok munkájába, aki az iskolában dolgozik, de elárulta: csak legenda, hogy 3-kor hazamehetnek, vagy a nyári szünet alatt végig pihentetnek. A valóság az, hogy rengeteget helyettesítenek, túlóráznak, sokszor hétvégén a szabadidejük rovására programokat szerveznek a diákoknak, mindezért cserébe pedig egy forintot sem fizetnek nekik.
„Vérlázító, hogy ingyen végezzük ezt a pluszmunkát hivatástudatból, és ezzel szisztematikusan visszaélnek. Az oktatás azért nem omlik össze, mert van még jónéhány pedagógus, aki a vállán viszi a felelősséget.”
Folytatják, ha lesz értelme
A sztrájkot nem adják fel, mindenképpen szeretnék folytatni a tiltakozást, amikor már úgy látják, hogy van értelme, láthatóvá tudják tenni. A legtöbb diákjuk is támogatja őket ebben, a március 16-i polgári engedetlenséget is ők kezdeményezték.
Most a kiábrándultság érzete uralkodik a Vörösmartyban, de még nem engedték el a reményt, hogy a szakszervezetek által megfogalmazott minimumköveteléseik egyszer teljesüljenek.
Nyitókép: Huszár Boglárka
