Powered by RedCircle

Az egyesült államokbeli Yale Egyetemen végzett világhírű szociálpszichológiai kísérlet résztvevőinek hatvanöt százaléka halálos elektrosokkot mért a szomszéd szobában kétségbeesetten kiabáló számukra ismeretlen ártatlan emberre . Mindezt úgy, hogy látszólag semmi nem kényszerítette őket erre, egyszerűen csak a kísérletvezető utasításait követték.

Vajon lehetséges, hogy a pusztítás és a kegyetlenség ilyen egyszerűen felébreszthető bármelyikünkben? Hiszen Milgram kísérletében hétköznapi emberek vettek részt, akik a mindennapi életükben semmi kiemelkedően gonoszat nem követtek el. A kísérletben viszont húsz perc leforgása után 450 voltos sokkot mértek egy ismeretlenre csupán azért, mert az nem válaszolt megfelelően a kérdéseikre. Ennyi lenne az egész?

Az utóbbi évtizedekben számos tudós tett kísérletet arra, hogy megmagyarázza, miként alakulhatott ki olyan helyzet, hogy – kísérleti körülmények között – ilyen mértékű pusztítás létrejöjjön. A magyarázatuk viszont mindig kétségesnek bizonyult, valahol léket kapott, nem fedte le a kísérlet egészét. Holott igazán jó lenne tudni, hogyan jön létre az erőszak és hogyan kondicionálható egy ember kegyetlenségre. Például azért, hogy ne történjen meg már többször, és azért is, hogy aki tud, kiléphessen belőle. Hiszen egy dolog laboratóriumi körülmények között vizsgálni, s más az életben tapasztalni az erőszakhullámot, háborúban vagy bántalmazó kapcsolatban.

Kaposi Dávid szociálpszichológus és pszichoterapeuta, hogy többet megtudjon a laborban előállított gonoszról, új módszerrel vizsgálja évek óta Stanley Milgram kísérleteit. Módszere a kísérleti ülések lehető legalaposabb elemzése az ottani interakciók – mondatok, szünetek, csendek – alapján. A nagy mennyiségű kinyert adat alapján egy új, összefüggő elmélettel állt elő, ami magyarázatot ad arra, hogyan történhetett meg ekkora kegyetlenség egy amerikai egyetem kutatólaboratóriumában 1961-ben és 1962-ben, és miképpen kondicionálható az átlagember csendes lelki terrorral arra, hogy a legdurvább parancsoknak is engedelmeskedjen.

A beszélgetésből kiderül, hogy

• hogyan épül fel az erőszaknak az a közege, ami senki számára nem észrevehető, főleg nem a résztvevők számára;
• mi szükséges ahhoz, hogy egy másik személyt csendesen megsemmisítsen valaki, teljesen észrevétlenül;
• miért nem vették észre még a résztvevők sem, hogy erőszakot követtek el rajtuk;
• hogyan kapcsolható a „Tekintélynek való engedelmesség” kísérlete a bántalmazás kutatásához;
• hány sötét éjszakát okozott a kutatónak kutatása tárgya, az elektrosokkolós kísérlet.

Hallgassa meg a Csakugyan legújabb adását, és iratkozzon fel csatornáinkra, hogy minden beszélgetésről értesüljön: Spotify / Apple Podcasts / Google Podcasts