„A biciklis balesetekkel összehasonlítva megdöbbentő az e-rolleres balesetek súlyossága” – mondja dr. Molnár Zsolt, azt Intenzív Terápiás Klinika vezetője. Egy nagy sebességgel közlekedő e-roller
a kis kerékátmérő miatt nagyon könnyen megakad, felbukik
már egy kicsi hepehupán is, ilyenkor szinte bizonyos, hogy az utas megpördül és óriási ívvel a fejére esik. „Elég egy pici kátyú, egy bökkenő és billen az egész, adja magát, hogy fejre esik, és máris megnő az esély arra, hogy a sérült később tartós neurológiai károsodással hagyja el a kórházat.”
Lassan készül az új KRESZ
Dr. Molnár Zsolt szerint ezek a sérültek komoly koponyatraumát szenvednek, az agyállományuk olyan szinten károsodik, hogy bizonyos agyi funkciók (beszéd, mozgás) nem, vagy csak korlátozottan térnek vissza. „Mint akik súlyos stroke-ot kapnak” – mondja a főorvos. Az intenzív osztályra kevesebb biciklis kerül be, mint e-rolleres,
idén öt súlyosan sérült elektromos rolleres került be hozzájuk,
ezek közül kettőnek sajnos már nem sikerült megmenteni az életét.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint idén július 31-ig 117 olyan személysérüléssel járó közlekedési baleset történt Budapesten, amelyben roller vett részt, ebből
87 alkalommal a motoros rolleres volt a hibás.
A súlyos balesetek számát természetesen csökkenteni lehetne, ha például a rollerező – amellett, hogy nincs alkohol vagy egyéb drog befolyása alatt – még bukósisakot is viselne. Ez azonban mind a mai napig opcionális, nem kötelező, ugyanis
a KRESZ semmilyen említést nem tesz ezekről az új közlekedési eszközökről,
pedig a régi, elavult jogszabály megújítása régóta esedékes volna. Az új KRESZ-ről már évek óta fel-felröppennek hírek, de még mindig az 50 éves jogszabály van érvényben. Az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM) jövő év március végéig kell az új közlekedési szabályrendszert a kormány elé terjesztenie, mondja lapunknak Pető Attila KRESZ-oktató.
Ma a KRESZ semmit nem mond a mikromobilitási eszközökről. „Annyit tudunk róluk hivatalosan, hogy járműnek minősülnek, mert közúti szállítóeszközök, illetve a Btk.-ban szerepel az, hogy motoros hajtású járművet ittasan nem lehet vezetni” – mondja Pető Attila. A tervezett KRESZ-módosításban már benne lesznek ezek a járművek is, meg lesznek különböztetve kis- és nagy teljesítményű mikromobil eszközök. „A nagy teljesítményűeket illető szabályozás inkább a segédmotoros szabályokra hajaz, míg a kisebbeké a kerékpárosokat érintő szabályokra. Meg lesz határozva konkrétan az is, hogy mikor kell védősisak. A nagyokon biztos, hogy általánosan kötelező lesz, a kisebbeknél csak 14 éves kor alatt.”
A magyar ember keresi a kiskapukat
Arra a kérdésre, hogy miért késik már évek óta a szabályozás módosítása, Pető Attila azt válaszolja, ez nagyon bonyolult folyamat. „A KRESZ-hez kb. 80 másik jogszabály kapcsolódik, például az utakat érintőek, a különböző műszaki szabályok, bírságszabályok stb. Az ötvenéves jogszabály minden mondatát át kell rágni, rendőrök, jogászok vesznek részt a folyamatban, és persze az oktatók, hiszen nekünk kell majd megtanítani rá a társadalmat.”
Pető Attila szerint
április óta heti 2-3 alkalommal 4 órában 8-10 ember vitatkozik, egyeztet, érvel.
„A magyar embernek elég nehéz jó jogszabályt hozni, amikor mindenki a kiskaput keresi” – mondja. A szakértő példát is felhoz erre. „Adott egy lakó-pihenő övezet, meg van határozva, hogy ki mikor hajthat be, és mi szeretnénk, hogy csak célforgalomként szabadna oda behajtani. Kérdés, lehet-e ilyet mondani a magyar embernek, nem arra fogja-e használni a területet, hogy ott parkoljon és metróval menjen tovább, mert ugye ez is belefér a célforgalom fogalmába.”
A védősisak kötelezővé tétele pedig politikailag lehet kockázatos Pető Attila szerint. „Előírhatjuk-e hogy 8 millió biciklisnek innentől kötelező a védősisak? Igen, de nem fogja bevállalni senki, mert a használóknak drága, pedig mi tudjuk, hogy hasznos volna.”
Képek: Karancsi-Albert Rudolf
