A Rádió épületeinek bontása és a Pázmány Egyetem új tömbjének építése számos közvetlenül szomszédos társasházat érint. Ezeket az építtető, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (EKM), bár közvetlenül mellettük bontanak és építenek, csak a lakások szemlézésével vizsgálta, statikai felmérést nem végzett. A statikai, állékonysági vizsgálatot a Józsefvárosi Önkormányzat végeztette el a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) szakembereivel. A Szentkirályi utca 23., 27–31., 33–35. és Bródy Sándor utca 9. alatti épületről született szakvélemény, ami vizsgálta a bontás és a melléépítés hatását, valamint azt, hogy a földrengésnek mennyire áll ellen az épület, ami szintén sokat elárul a házak állékonyságáról.
A ház egyharmadát egyszerűen levágnák
A BME külön vizsgálta a három lépcsőházas Szentkirályi utca 27–31-et, mert különleges a helyzete. Két helyrajzi számon van a 29–31. társasház és a Pázmány Péter Egyetem birtokába került 27-es.
„Ez műszakilag egyetlen egységet képviselő épület közös szerkezettel, ami felel a ház merevségéért, stabilitásáért, teherhordó képességéért. Az építtető ezt az egységet bontja meg azzal, hogy a 27-es bontásával egyharmadát levágják a háznak” – mondta Barta Ferenc főépítész, akit a BME-jelentés értelmezésére kértünk. A szakvélemény szerint nagyon gondosan kell a bontást megtervezni és elvégezni, hogy ne károsodjanak a fal másik oldalán élők lakásai.
Egy téglafalakkal épült (nem betonvázas) épületet képzeljünk el, a külön házszámmal jelölt részek műszakilag nincsenek elválasztva, tehát közös fala van a 27-nek és a 29-nek is. Ezek a téglából rakott falak szervesen kapcsolódnak, kötésben,
„mint egy kötött pulóver, ami szemenként összefűzött. Na, ezt fogja valaki ollóval drasztikusan elvágni”
– jellemezte a helyzetet Barta.
A falazott szerkezet (függőleges) teherbírása megfelelő, merevsége azonban lecsökken a ház egyharmadának eltávolításával, állapítja meg a szakvélemény. „A merevség azért fontos, mert ha bármilyen kismértékű földrengés fellép, márpedig felléphet, kárt okozhat a ház meggyengült szerkezetében. A tavalyi horvátországi földrengést Józsefvárosban is érezni lehetett, de Zuglóban megrepedtek a falak” – mondta Barta Ferenc.
„A gyengített merevségű ház nem fog összedőlni, de erősebben károsodhat, ha úgy építenek mellé, hogy nincs megfelelő hely a mozgásra, s összeérhetnek az épületek.”
Mindegyik érintett háznál gondot jelenthet, hogy ezzel az elmozdulással (dilatációval) nem kellő körültekintéssel számoltak. Mindössze bő négy centiméteres távolságot adtak meg, amikor 15-20 lenne optimális, a számolt minimum is 8 centiméter lenne. A többi épületnél azonban ez kisebb gondot jelent, mert azoknak nem változik meg a szerkezete, így az állékonysága sem.
A munka folyik, a tervek még készülnek
Per van folyamatban a bontás leállítására, ami közben nagy erőkkel folyik, a bíróság ugyanakkor helyt adott az önkormányzat jogvédő kérelmének. „Ez a részdöntés szól arról, hogy a 27-es ház alapozását nem piszkálhatják”, az épületet csak pinceszintig bonthatják vissza. A két épületrészt elvileg szétválaszthatják, ami nem veszélytelen, de így az új építést is át kell gondolni.
Részletes bontási tervet nem mutattak be. „Folyamatosan kérjük a minisztériumtól mint érintettek. A közbeszerzési eljárás feltétele volt, még nem kaptuk meg, nem tudjuk, mi alapján bontanak” – mondta a kerületi főépítész.
Az önkormányzat nemrég levelet kapott az EKM-től. „Tájékoztatnak bennünket, hogy a korábban megígért heti kooperációk elindulnak, ahol mindenről tudunk beszélgetni.” (Az önkormányzat ugyanilyen célú egyeztető fórumát közben fel kellett függeszteni, mert azon nem vettek részt.) Az építési tervek is változhatnak, de ez egyelőre nem látható. „Ezért mindaz, amiről most beszélgetünk, arra a hivatalos helyzetre vonatkozik, amiről eddig tudomásunk van” – mondta Barta Ferenc.
Nyitókép: A Szentkirályi utca 27–31. a Rádió udvara felől – Fotó: Karancsi-Albert Rudolf
