„Ruszin-Szendi Romulusz 2025. február 15-én, nyilvános rendezvényen a Magyar Honvédségről és annak vezetéséről egyértelműen olyan kijelentéseket tett, amelyek
kifejezetten alkalmasak különösen a Magyar Honvédség jó hírnevének csorbítására
és társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, továbbá a Magyar Honvédségbe vetett társadalmi bizalom csökkentésére. Az NKE kutatójaként, kiemelten magas rangú és beosztású volt katonaként olyan kijelentéseket tett nyilvánosan, amelyek hátrányosan érinthetik az NKE egyik meghatározó feladatát, a honvéd tisztképzés hatékonyságát, s csökkenthetik a kedvet a katonai, illetve egyéb más hivatásos pálya iránt” – írja közleményében az NKE az elbocsájtás okát.
Ruszin-Szendi kirúgására Magyar Péter is reagált Facebook-oldalán, azt írta: „Nyilvánvalóan politikai utasításra, azonnali hatállyal kirúgták Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnököt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről. Altábornagy úr 2021 óta tanított tiszteket és tisztjelölteket havi bruttó 150 ezer forintért az egyetemen. Most csütörtökön is órát tartott volna.”
Ruszin-Szendi Romuluszt, Áder János akkori köztársasági elnök 2021-ben nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Vezérkari főnöki kinevezése 2026. május 31-ig szólt volna, de 2023. április 27-én felmentette őt Novák Katalin akkori köztársasági elnök. Két hónappal később, 2023. június 23-án távozott a Magyar Honvédségtől is; az altábornagyi rendfokozattal leszerelő tábornok ezután a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója volt, egészen február 21-i felmentéséig.
Február 15-én a Tisza kongresszusán élesen bírálta a honvédség vezetését. „Amikor a katonát indoklás nélkül, egyik napról kirúghatják, annak az az üzenete, hogy kuss. Ne legyen véleményed, nem kell neked okosnak lenned! Hajtsd végre, különben kifelé!” – fogalmazott a volt vezérkari főnök, aki megalázónak tartja, hogy a főtisztek és tisztek közül többen is kénytelenek szabadidejükben más szakmát kitanulni, hogy felkészüljenek arra az időszakra, ha váratlanul őket is kirúgnák a honvédségtől. Ruszin-Szendi elmondta, több olyan magas rangú katonát is ismer, aki villanyszerelőnek vagy burkolónak tanul.
Szavaira reagálva a Honvédelmi Minisztérium közleményben ítélte el Ruszin-Szendit a Tisza Párt melletti állásfoglalása miatt, a volt vezérkari főnök pedig három nappal a kongresszusi beszéde után vitára hívta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert. Szalay-Bobrovniczky az M1 reggeli műsorában azt mondta, hogy Ruszin-Szendi szereptévesztésben van.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a 444-nek adott interjújában azt mondta: „szerintem egy katonatiszt részéről ez nem helyes, de ezt katonatisztek döntik el persze, nem én. Nem tartom helyesnek, ha egy katonatiszt erre a pályára lép”. Hozzátette: Ruszin-Szendi tevékenysége innentől vitathatóvá vált, és vállalnia kell a felelősséget a döntéséért.
„A hadseregből a pártpolitikát kifelé kell vinni, nem pedig befelé. A hadseregben csak nemzetstratégiának van helye” – erről már Orbán Viktor beszélt évértékelő beszédében. A miniszterelnök gondolatait, miszerint a tiszteknek tudniuk kell, hogy ez magasan a pártpolitika felett áll, és „rivalizálások, villaügyek, egóviharok nem méltók a honvédséghez, nem valók a nyilvánosság elé és különösen nem politikai színpadra” – Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is megosztotta Facebook-oldalán.
A Ruszin-Szendi pártrendezvényen való szereplését számonkérő Fodor Lajos, korábbi vezérkari főnök viszont maga is részt vett 2020-ban a miniszterelnöki évértékelőn, ahogy arra a 24.hu rámutatott.
Fotók: Benko Vivien Cher / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda