Mintegy hatezer fővel emelkedett egy év alatt azoknak a gyermekeknek a száma, akiknél sajátos nevelési igényt (SNI) állapítottak meg – vette észre a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Az elmúlt tanévben közel hatezer fővel nőtt az SNI-s gyerekek száma. Az utolsó 15 év adataihoz viszonyítva ez a legnagyobb létszámú növekedés, ami egy év leforgása alatt történt – írja a Népszava.
Az SNI 23 kategóriáján belül a legnagyobb számban azok vannak, akik súlyos tanulási zavarral küzdenek: számuk 52.455 fő volt a 2025/26-os tanévben, ami 2897-tel több, mint 2024/25-ben volt. Az autizmusspektrum-zavarral diagnosztizált gyerekek száma 13.238-ról 15.285 főre emelkedett egy év alatt. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek száma 15.387 volt (az ő számuk mindössze 16 fővel nőtt). A súlyos figyelemzavarral küzdő gyerekek száma 7875-ről 8506 főre, a beszédfogyatékosoké 7072-ről 7363 főre bővült – derül ki az adatokból.
Lehetséges okok
Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus a Népszavának adott interjújában rámutatott, hogy a genetika és a környezeti hatások (az ipari szennyezés mértéke, a gyorsan változó infokommunikációs környezet) is befolyásolhatják az idegrendszeri érést, valamint az is tanulási zavarok kialakulásához vezethet, ha egy gyerek éretlenül kezdi meg az iskolát; a szakértő szerint az idegrendszeri érési eltérések figyelmen kívül hagyása okozza a súlyosabb problémák kialakulását.
Az Orbán-kormány 2020 januárjától szigorított az iskolahalasztás, valamint az iskolaérettség megállapításának a szabályain: a halasztást csak az Oktatási Hivatalnál lehet kérelmezni, míg korábban a szülők és az óvodapedagógusok – szükség esetén a pedagógiai szakszolgálatok bevonásával – együtt dönthettek erről (a Tisza-kormány döntése alapján, az idei tanévtől újra a szülők és a pedagógusok dönthetnek).
Szakértők már a szigorítás bevezetésekor figyelmeztettek, hogy ez problémákhoz vezethet, az SNI-vel diagnosztizált gyerekek száma pedig a 2020/21-es tanévet követően kezdett ugrásszerűen emelkedni. A 2020/21-es tanév óta 22.556 fővel nőtt az SNI-s gyerekek száma, viszont e mögött az is állhat, hogy a korábbiaknál jobb diagnosztikai módszerek állnak a szakértők rendelkezésére, és sokat javult az eltérések felismerése – írja a Népszava.
Kevés szakember, romló infrastruktúra
A KSH adatai szerint a 2025/26-os tanévben az SNI-s gyerekek létszáma meghaladta a 69 ezer főt. Szakszerű fejlesztésüket azonban csak 5 ezer gyógypedagógus, konduktor és fejlesztőpedagógus látta el. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 14 gyerekre jut egy szakember.
SNI-s gyerekek fejlesztését, ellátását végzik az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményekben is, de mint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egy jelentésben nemrég megállapította, súlyos problémákkal küzdenek ezek az intézmények: nagy gondot jelent a szakemberhiány, a szükséges fejlesztő foglalkozások megtartása, és több épület teljes körű felújítására is mielőbb szükség lenne – írja a Népszava.
Nyitókép: Mile Máté
