Első könyve, a Megcsókolt élet az I.A.T. kiadó gondozásában került a könyvesboltokba 2021-ben. Ebben a kötetben 38 történetet olvashatunk Czibak Ilona gyermekkorából, családjáról, a tágabb környezetéről, a faluról, Jánoshidáról, melyhez annyira kötődik. Öröm és bánat, szorongás, félelmek és gyász. És legfőképpen szeretet, amit ma úgy szoktak megfogalmazni: feltétel nélküli elfogadás.

Czibak Ilonában nem a feltétel nélküli elfogadás a fő mozgatóelem, hanem az a szeretet, ami úgy árad belőle, akár egy gyors sodrású folyó. Az édesanyja és édesapja iránti tisztelet és rajongás, mert a gyerekeiknek sokkal jobb életet szeretnének, mint ami maguknak kijutott. Hogy mennyire ki akarnak törni az alávetett gazdasági és társadalmi helyzetből és azt gondolják, az egyedül járható út az asszimiláció. Kivívni a falu népének megbecsülését az előrehaladás érdekében azért is, mert

Négyen voltak testvérek, a testvérei iránti odaadás felnőtt korában sem halványul el benne. És amikor az egyik öccse krisztusi korban baleset következtében idegen országban meghal, nincs az a szőrös szívű olvasó, akit ne érintene meg, vagy ne bőgné el magát, átérezve Czibak Ilona fájdalmát.

Czibak Ilona az 1950-es években született, az egyik legnehezebb időszakban, amikor általános volt a szegénység, s alig volt különbség a cigány szegények és a nem cigány szegények között. De azért volt mégis egy kevés: a cigányok szegényebbek voltak a legszegényebb gádzsóktól annak ellenére, hogy a roma férfiak is dolgoztak, az asszonyok eljártak mosni, takarítani vagy a földekre a módosabb parasztokhoz. Az ínség és a hiány tette ki a mindennapok gondját a nagy többségnek, főleg vidéken, a falvakban. Czibak Ilona emlékeiben felidéződik minden, ami vele és a családjában történt, a legkisebb momentum is a család életéből olyan apró részletességgel, olyan plasztikusan, hogy az olvasó is bevonódik a helyszínbe, átéli maga is azokat az érzéseket, érzi az illatokat, látja az apró házakat, a viskókat, didereg a hidegtől, izzad, ha meleg van.

Miután megjelent a Megcsókolt élet, Czibak Ilona tovább folytatta az írást, s már nemcsak a saját történeteit meséli el, hanem másokét is, a telepi cigányokét, de a vonatozás közben hallott sorsokról is beszámol. Ezeket az írásait is kiadták. A Magyarország felfedezése sorozatban jelent meg a Mézeskalács szív tükörrel című könyve 2024-ben. A kötet első fejezete tartalmazza az előző könyvét is, és ebben már fotókat is közzétesz a családjáról, így aki annak idején nem jutott hozzá, most azt is elolvashatja. Érdemes, mert olyan cigány világot tár fel, ami erőteljesen túlmutat a sztereotípiákon. A többségben

bűnben, mocsokban dagonyáznak, mert nekik úgy a jó, s ragaszkodnak ahhoz az életmódhoz, nem akarják a változást.

Czibak Ilona közülünk jött, s hiteles szociográfiával mutatja meg a mi belső életünket, gondolkodásunkat, a kételyeinket, a többséghez való viszonyulásunkat és a többség hozzánk való viszonyulását. Egy mondatot idézek a Megcsókolt életből: „De tényleg: elfogadtak? Ha megbotlanék, azért botlanék meg, mert cigány vagyok? Nem azért, mert más is megbotlik?”

Czibak Ilona nem humán végzettségű: vegyésztechnikus. Kutatóintézetben dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Munkatársai szerették. Budapesten él, de szülőfalujában, Jánoshidán is van háza. Létrehozott egy alapítványt, ami a falu kiválóságait jutalmazza évenként, mindenkit, nem csak romákat.

Nyitókép: Czibak Ilona családja – a családi archívumból