Érdekes választókerület az 1-es számú országgyűlési egyéni választókerület (oevk), mert négy kerület is a részen (az I, az V., a VIII. és a IX.), mind a négy nagyon más. Mennyire kell idomulni ehhez a különbözőséghez, a más-más szociális, gazdasági viszonyokhoz, mennyire kell a mondandóját ehhez igazítani, vagy mennyire egységes az, amit kommunikál?
Úgy gondolom, hogy mindig mindenhol ugyanazt kell mondani, a helytől függetlenül. Sokak szerint fura ez a választókerület, viszont szerintem a jogalkotó szándéka az lehetett, hogy a tágabb értelemben vett belvárost egy választókörzetbe rakja – szerintem az I. kerület is ennek a része, a Palotanegyed abszolút, és a Belső-Ferencváros is. Viszont ez a city-koncepció (azaz egységként kezelni a belső területeket – a szerk.) nem kellene, hogy megálljon ezeknél a területeknél, ennek el kellene kezdenie terjeszkednie, és el kellene tartania egészen a MüPáig. Persze vannak különbségek is, az I. kerületben a lakosok túlnyomó része idős, a pesti oldalon pedig fiatalabbak élnek. Mindenkit más ügy szólít meg, de alapvetően integritáskérdés, hogy mindig ugyanazt mondjuk.
Józsefvárosi lapként adódik a következő kérdésünk: mi köti a Palotanegyedhez?
Konkrétan még nem túl sok. De nagyon szeretem ezt a környéket – Párizsban tanultam, és nagyon emlékeztet engem az ottani Marais negyedre a bohémságával. Feladatom is az, hogy minél jobban megismerjem ezt a környéket.
Főleg, most, hogy előválasztás lesz, ahol az LMP-s Csárdi Antallal kell megvívnia az egyetlen összellenzéki helyért. Hogy győzné meg az embereket, miért válasszák Önt Csárdi helyett?
Az elmúlt másfél évben azt hiszem bebizonyítottam, hogy mit jelent az önkormányzatiságban az antikorrupció: 1,2 milliárd forintnyi hűtlen kezelési ügyet tártam fel. És ezt akarom folytatni a Parlamentben országgyűlési képviselőként is. Nem nagyon látok más olyan politikust Hadházy Ákoson kívül, aki ilyen hévvel ütné-vágná a korrupciót, mint én. Emlékeztetnék arra, hogy az önkormányzati megválasztásom utáni második éjszaka láttam, hogy a hivatal épületét a bukott fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás utasítására kipakolják, és ezt videóra is rögzítettem. Egy hónappal később a parkolási statisztikákat böngészve láttam, hogy a budai Várban egyesek gyakorlatilag 1 forint/perc áron parkoltak, ezzel 400 millió forintos kárt okoztak a kerületnek. Ezt a kedvezményt a kezdeményezésemre megszüntettük. Alapvetően a gazdaság terén szeretek tevékenykedni, a költségvetésünk elemzésekor észrevettem, hogy 500 millió forint kintlevősége van a kerületnek egy olyan bankban, ami már nem létezik, a Széchenyi Bankban. És dőltek ki a csontvázak sorban a szekrényből. És úgy gondolom, hogy 2022 után rengeteg ügyet kell feltárni és a nyilvánosság elé tárni. Azt gondolom, aki a közösségtől vesz el, az a legnagyobb bűnt követi el. A politika az elmúlt évtizedekben nem a teljes nemzet gyarapodásáról szólt, hanem egyének gazdagodásáról, és ez engem rendkívül feldühít mint politikus és mint adófizetőt is.
2019-ben arról írt, hogy az édesapját, aki MDF-alapító, rengetegen szidták, támadták, gyalázták azért, mert Ön a Momentumban politizál. Folytatódtak ezek a támadások, és Önök közt milyen a viszony? Szoktak vitatkozni?
Ez egy érdekes esemény volt az életemben, én a Momentum egyik alapító tagja vagyok, 2016 óta dolgozom a pártnak. Édesapám 2017 januárjában felhívott, hogy mit gondolok a NOlimpia népszavazásról (a Momentum népszavazást kezdeményezett a magyar olimpiai pályázatról, a szükséges aláírások összegyűjtése után a kormány visszalépett az indulástól – a szerk.). Mondtam, hogy „apa, ezt mi csináljuk”. Idő kellett neki, míg elfogadta, de szerintem nem én változtam meg, hanem a politikai környezet. Ő MDF-alapító, én egy fideszes családból jövök, én Fidesz-szavazó voltam, és egy nagyon-nagyon dühös ex-Fidesz-szavazó vagyok. Aki azt látja, hogy adtunk ennek a kormánynak 2010-ben egy valódi kétharmadot, és abban bíztunk, hogy most aztán tényleg végre eljutunk a Kánaánba, utolérjük Ausztriát, és minden is lesz – és nem lett. És 2014-ben megint adtunk nekik egy kétharmadot, és még mindig ugyanott tartunk, sőt egyre inkább lefelé tart ez az ország gazdaságilag és erkölcsileg. És ez egy megbocsáthatatlan bűn – történelmi lehetőség volt a kormány kezében, és nemhogy nem élt, hanem visszaélt vele.
Ezt hogy látja utólag, hogy jó döntés volt kétharmadot adni a Fidesznek, hogy megoldja azokat a problémákat, amiket az előző kormánykoalíció nem tudott kezelni, vagy ez hiba volt, mert így elveszett a politikából az a kompromisszumkényszer, ami egy koalícióban mindig megvan?
2010-ben 20 éves voltam, ebből adódóan nem volt meg az a tapasztalatom és visszafogott vérmérsékletem, ami most megvan. Most azt gondolom, hogy nem jó, ha bármilyen hatalomnak minősített, alkotmányozó többsége van, mert ha ez egy kézben összpontosul, akkor a hatalommal való visszaéléshez vezet. Az ember eredendően gyarló, és ezért kellenek olyan intézményrendszerek, amelyek megakadályozzák azt, hogy ez a gyarlóság ki tudjon teljesülni. Nálunk ez az intézményrendszer nem volt elég erős, vagy pont a kétharmad miatt le lehetett bontani. Visszanézve ki lehet jelenteni, hogy hibát követtem el, de akkor egy csalódott választópolgár voltam.
És ha az ellenzék esetleg kétharmaddal nyer 2022-ben, akkor képes lesz megállni azt, hogy visszaéljen ezzel a hatalommal, és vissza fogja építeni azokat a fékeket és ellensúlyokat, amiket – az ellenzék szerint – a Fidesz lebontott vagy meggyengített?
Úgy gondolom, hogy ez erkölcsi kötelességünk. Ha nem akarunk még egyszer egypárti kétharmadot – a KDNP-t nem nevezném önálló pártnak, még ha ők is voltak a legtovább hatalmon az elmúlt 30 évben -, mérlegre kell tenni, hogy a tetteknek mik a következményei. Van hat különböző párt, különböző háttérrel, nemzeti radikálisok, zöldek, szocialisták, liberálisok, és ez alatt jobboldali liberálisokat értek, látni kell, hogy olyan történelmi felelősségünk van, ami elől nem szabad elmenekülni, és elfordulni, és ezt fel kell vállalni.
Megnéztem a momentumos vagyonnyilatkozatát, ebből az derült ki, hogy alig van valamije, autója nincs, csak banki tartozásai, emellett 3,5 millió forint megtakarítása. Ez nem jelent kockázatot egy politikus esetében, hogy könnyebben elérik a korrupciós kísértések? (Amúgy alpolgármesterként havi bruttó 980 ezer forintot keres.)
Amikor a vagyonnyilatkozatomat írtam, még a zsebemben lévő aprópénzt is beleírtam. Magyarországon ma egy 30-as évei elején lévő embernek hogy mije van vagy nincs, az egy adottság. A szüleim még megtehették, hogy a 30-as éveik elején lakást vegyenek, ma nagyon sok ilyen korban lévő ember csak álmodik arról, hogy saját lakása legyen. Én a menyasszonyomnál élek, törlesztem a diákhitelemet, ami azért kellet, hogy az egyetemi éveim alatt fenn tudjam tartani az életemet. És amikor lehetőség adódik, akkor teszek félre. A kérdése jogos és fontos, de elszomorít az, ha valaki pénzért politizál. Ez a hivatásnak nem lenne szabad a pénzről szólnia. Én megtiltanám épp ezért, hogy a parlamenti képviselők vállalkozzanak, vállalkozásokban legyenek. És kötelezővé tenném azt is, hogy a vagyonnyilatkozat mellett a személyijövedelemadó-bevallásukat is hozzák nyilvánosságra. Mert itt van például Rogán Antal esete, aki tökéletes példája annak, hogy hogyan lehet a hivatali lehetőségek mellett úgy manőverezni, hogy az embernek szépen lassan több milliárd forintja legyen. Egy olyan országban, ahol az emberek egy része PET-palackkal fűt.
Fideszes ellenfele (Önnek vagy Csárdi Antalnak) a választókerületben Böröcz László lesz, aki a kedvezményes önkormányzati bérlakásvásárlás ügyével került be a hírekbe. Ez végül a budai Várra korlátozódna, a józsefvárosiak nem vehetik meg gyorsabban és kedvezményesebb áron a bérlakásaikat. Ön ezt lehetővé tenné? Ha igen, milyen feltételekkel?
Én ezzel kapcsolatban Böröcz Lászlónak is írtam még a törvényjavaslat közzététele előtt. Ez nem egy kétdimenziós kérdés. Sok lakó már generációk óta fent él a Várban, sok olyan bérlőt ismerek, akiknek még a nagyszülei építették fel a lakóépületet a romokból – a Várban két épület maradt meg az ostrom után, ami nem volt totálisan romos, de azok is sérültek. A többit letolták a Vérmezőre, feltöltötték vele a repülőgép-leszállót, és ráhordtak egy méter földet, hogy mától ez egy park. Ezek az emberek 70-80 éve ott élnek, adott esetben a korábbi lakásaikat építették újjá, és most bérlők. Ezek nagyon dühösek és csalódottak, mert kimaradtak a 90-es évek elején a privatizációból. Mások jókor voltak jó helyen: a Várban is vannak magántulajdonok, csak nagyon kevés, a lakások 10 százaléka. Ennek a jelentős része olyanok kezében van, akik a 90-es évek elején jól helyezkedtek, vagy nem műemléklakások. Alapvetően ez a törvénymódosítás egy történelmi igazságtalanságot tudna orvosolni, ha nem lenne ennyire kapkodva elkészítve. Az eredeti beadvány olyan gyengére sikeredett, hogy Hende Csabának be kellett adnia hozzá egy 12 oldalas módosítást, és ezt követően is elkaszálta az Alkotmánybíróság. Már egy törvényjavaslatot sem tudnak a megfelelő minőségben benyújtani. Ez azért érdekes, mert az a mítosz él – én hallom vissza a fideszes narratívát -, hogy „lehet, hogy lopnak, de legalább tudnak kormányozni”. Az elmúlt 2-3 évben ez is összeomlott szerintem, nem tudnak kormányozni: 30 ezer honfitársunk halt meg emiatt a kormány miatt, és még egy lakástörvény-módosítást sem tudnak rendesen összehozni.
Volt még egy ügye Böröcz Lászlóval, közös oltás melletti kiállásra, kampányolásra hívta ki őt az egység jegyében, amit ő visszautasított az ellenzék keleti vakcinákra adott kritikája miatt, amit oltásellenességnek állított be a Fidesz. Bár a Sinopharm vakcina 60 évesek felettiek körében tapasztalt részleges hatástalanságát épp a kormány ismerte el a harmadik oltásra vonatkozó protokoll megfogalmazásával. Milyen viszonyban van Böröczcel, szoktak beszélni?
Én vele eddig egyszer találkoztam, egy helyen néztük az egyik foci-Eb-meccset, de nem együtt. Függetlenül attól, hogy emberileg mit gondolok róla, ő egy országgyűlési képviselő, és, mivel egy konzervatív családból jövök, én tisztelem a hivatalt. Országgyűlési képviselőként szólítom meg, de nem szoktunk beszélni. Megkerestem őt az oltás ügyében, mert látom, hogy mennyire megosztó tud lenni a politika, és eljutottunk arra a szintre, hogy a politika családokat szakít szét, ez szerintem borzasztóan egészségtelen. Erre mondta, hogy erkölcsileg és mentálisan még nem vagy nagyon rég volt ennyire mélyen ez az ország. Abban bíztam, hogy van itt egy közös, pártpolitikán felül álló ügy, és ő hajlandó lesz velem együtt kiállni, és kampányolni – én Szputnyikot kaptam, tehát nem lehet azzal vádolni, hogy averzióm lenne a keleti vakcinákkal -, és sajnálom, hogy Böröcz képviselő úr nem látta meg abban a lehetőséget, hogy az árokásás helyett az árokbetemetéssel kéne foglalkozni.
Lakóbarát és környezetkímélő belváros szerepel a programpontjai között mint cél, ezt, gondolom a Józsefvárosra is érvényes lehet, mondana erről valamit konkrétabban?
Egy héttel ezelőtt kimentem a választókörzetben sétálni egy hőkamerával, és megnéztem, hány fokosak az utcák. 57 fokos volt az aszfalt, a fák környékén pedig 25. Egy egészségesen növő 4 méteres fa 6 kilowatt hűtőenergiát képes leadni. Fákat kell ültetni a belvárosba, ebből ez következik, különben meg fogunk főni. Az elmúlt 3-4 hétben hőkatlanná változott a belváros, benne a budai Vár is. Minden kerültnek rendelkeznie kellene legalább egy teljesen ligetes sétálóutcával. Hogy ez hol legyen, azt az önkormányzat határozza meg, egy országgyűlési képviselőnek szerintem nem az a dolga, hogy megmondja az ukázt az önkormányzatoknak, mert ezt sokkal jobban tudják az ott élők és helyben politizálók. Az dolga viszont, hogy forrást szerezzenek ahhoz a helyi politikához, amit az ottani politikusok meg akarnak valósítani. Ha engem megválasztanak, akkor az lesz a feladatom, hogy nagyon jó viszonyt ápoljak ennek a négy kerületnek a polgármesterével, és forrást hozzak a kerületekbe, amelyekkel zöldíteni tudják azokat.
A 6-os oevk-ban nem voltak előválasztási visszalépések, a többinél igen, az 1-esben is. Mit gondol erről, nem az lenne az előválasztás célja, hogy a választók kiválasszák a sok jelölt közül a legjobbat, míg a visszalépésekkel ezt felülről vagy más szempontok alapján alakítják, tehát maga az előválasztás egyik célja sérül ezáltal?
A választók majdnem fele nagyon szeretné az előválasztást, a másik felük pedig azt mondja, hogy oldjuk meg a megfelelő jelölt kiválasztását, a pártok beszéljék meg egymás közt. Nem egységes az álláspont a tekintetben, hogy mi a jó út a közös ellenzéki jelölt kiválasztásában. Azt gondolom, az előválasztás a Fidesz-kormány által eltörölt kétfordulós választás hiányát igyekszik pótolni. Ha lenne kétfordulós rendszer, nem lenne szükség előválasztásra. Ennek még nincs meg a kultúrája Magyarországon, vannak gyerekbetegségei, például hogy van, ahol csak egy jelölt van. A kormányváltás esetén vissza kell állítani a kétfordulós rendszert, és vissza kell hozni azt a politikai kultúrát, hogy választani az embereknek állampolgári kötelessége.
