Alulról szerveződő, együttműködésre épülő kortárs művészeti kezdeményezés és független platform – röviden így lehetne megfogalmazni mi is az OFF-Biennále Budapest. Az idei év témája a biztonság. Erről – nem ritkán eltorzítva – gyakran hallunk manapság a főként jobboldali populista retorika által uralt közbeszédben, az OFF alkotásai kicsit máshogy közelítenek.
A kiválasztott művek a biztonság témáját járják körül, miközben olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a patriarchális elnyomás, a rendszerszintű egyenlőtlenség, a kontroll, a marginalizáció, a fegyveres konfliktusok hatása, a migráció, a dekolonizáció, az éghajlati válság, a queer ökológiák, a családon belüli erőszak, a testi autonómia és a feminista ellenállás.
A Merlin Színházban az Ezek a falak… című kiállításon bemutatott művek szintén a biennálé kulcstémáját, a biztonságot vizsgálják néha áttételesen, néha nagyon is kézzelfogható, konkrét módon. Izgalmas kiállítás a Vészfrekvenciák is. A légvédelmi szirénák és a bombázás hangjai által okozott szomatikus tünetek, a vadászgépek morajlása által kiváltott poszttraumás állapotok olykor ugyanolyan halálosak lehetnek, mint maguk a fegyverek. Az OFF-Biennále részeként a Bakáts tér 1. alatti egykori légópincében megrendezett kiállítás olyan műveket mutat be, amelyek manipulálják és játékba hozzák a háború hangjait.
Józsefvárosban a Kálvária téren közösségi építészeti projekt keretében a spanyol Recetas Urbanas csoport irányításával épül a Mindentbelehely, egy köztéri installáció. Civil csoportok és a lakók építik-tervezik itt a közösségi használatra alkalmas konstrukciót. Az Ernyey József Gyógyszertörténeti Könyvtárban (Mátyás tér 3.) Oltai Kata kurátori munkájával nőalkotók gondolják át a jövőre tett ígéreteket és a patriarchátus szabta szűk mozgásteret – a helyszín a szexmunkásság tabuját idézi meg. A másik kapcsolódó helyszín egy Koszorú utca 27. alatti magánlakás.
A Bura Galériában (Kőfaragó utca 5.) a Perem című kiállításon anyagok, élmények, emlékek játékával idézik meg a művészek a biztonság-bizonytalanság témáját Farkas Clara, Lakatos Nikoletta és Oláh Norbert kurátorok. A Sanghaj utca három sétát jelent a józsefvárosi kínai piacon (Kőbányai út 29.), hangsétát tehet itt a látogató –
„itt ki van itthon, és kinek a szabályai vannak érvényben?”
teszik fel a kérdést a művészek (Melykó Richárd, Illés Haibo, Móró Zsófia és Paczolay Zsófia).
Civilség és művészet
A biennálé igazi különlegessége talán abban rejlik, hogy egyszerre képes magas színvonalú szórakoztatást nyújtani és fontos társadalmi kérdéseket megjeleníteni. A kiállított művek különféle stratégiákat alkalmaznak – beleértve az abszurd humort, az öröm gyakorlatait és a játékosságot –, hogy reflektáljanak jelenlegi helyzetünkre, égető kérdéseinkre és kihívásainkra.
Az OFF-Biennále Budapest nem pályázik állami támogatásra és nem működik együtt állami fenntartású művészeti intézményekkel.
Ez egyrészt politikai állásfoglalás, másrészt praktikus megoldás, hogy megvédjék a művészi kifejezés szabadságát. 2014-ben azért hozták létre, hogy újjáépüljön a magyar független képzőművészeti színtér alapja, és hogy megmutassák: összefogással, az állam jóváhagyása nélkül is lehetséges nagy léptékű, magas színvonalú művészeti eseményt szervezni.
A szervezők fontosnak tartják a civil szféra megerősítését a művészet területén is, úgy gondolják, az új források bevonása és a hálózatos hazai és nemzetközi civil együttműködés lehet a megoldás. Az idei biennálét mások mellett például a Józsefvárosi Önkormányzat, a Bura Galéria, a Mira Ház, a FiDo Ifjúsági Központ, a Gólya Szövetkezet, a Kesztyűgyár Közösségi Ház, a Moravcsik Alapítvány, a Nem Adom Fel Alapítvány és a Vajda Péter Közösségi Kert is támogatja.
A kiállításokról és az azokat kísérő programokról részletesen az offbiennale2025.hu oldalon lehet tájékozódni.
Nyitókép: House For Media Art Oldenburg
