Megtartotta a képviselő-testület (KT) ez évi 4. ülését május 29-én. A képviselők közül Vörös Tamás (Fidesz-KDNP) nem volt jelent. Az ülésen megjelent Markó Attila dandártábornok, főkapitány-helyettes és Seres Ernő ezredes, józsefvárosi rendőrkapitány, valamint a polgármesteri hivatal megbízott gazdasági vezetője, Hoppka Rita.

Pikó András polgármester bejelentette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, mely szerint Kecskeméti László elveszítette képviselői mandátumát. A helyi választási bizottság időközi választást ír ki majd az érintett 9-es egyéni választókerületben.

Egészségügyi védőzár a Fidesz ellen

A polgármesteré volt az új SZMSZ szerinti napirend előtti egyik felszólalás. Elmondta, vannak idők, amikor meg kell fogalmaznunk saját értékeinket, hogy miben hiszünk és hogyan viszonyulunk a környezetünkhöz. Ezt tette, amikor elmondta a ciklus első felében, hogy gátat fognak szabni a józsefvárosiakat támadó, józsefvárosiakat érő politikai támadásnak. Elmondta, nem hagyhatják, hogy Józsefváros politikai harctérré váljon a Fidesz kormányzásával.

Nem nézhetjük tovább tétlenül, mondta, ahogy az országot kiszolgáltatják, ahogy a hatalom a saját népére támad. Most is, újra, a „szuverenitás” nevében akarják elhallgattatni a civileket, a független sajtót, támadják a politikai ellenfeleiket és azokat, akik még ki merik mondani az igazat (ekkor még nem lehetett tudni, hogy a kormány őszre napolja az átláthatóságinak nevezett törvény elfogadását – a szerk.).

Úgy látja, hosszú 15 év folyamatának eredménye, ahol most tart az ország. Romokban az egészségügy, folyamatosan romlik az oktatás, nincs szociális biztonság, a jogállamot és a jogbiztonságot is megszüntették, széthordták az országot. Oda jutottunk vissza, ahonnan az ország 1956-ban is menekült. Szerinte igenis fontos foglalkozni a kerületi politikában az országos politikával, hiszen mindannyiunkat érintenek azok a törvények, melyeket bevezet az állam.

Elmondta, a Fidesz helyi frakcióját vezető Egry Attila annak a magyar–kínai cégnek a pénzügyi igazgatója, amelytől csak a kínai kommunista párt engedélyével lehet – a Fidesz szerint – közérdekű adatigénylést kérni. „Ezek után beszél a Fidesz szuverenitásról? Felháborító. És akkor nem beszélünk a Fudan-botrányról, az orosz bank ügyéről, a letelepedési kötvényről. Nem beszélünk Schmidt Mária főideológusról, aki szerint Bucsán (ukrán falu, ahol a lakók jelentős részét megölték orosz katonák) nem is volt oroszok által elkövetett vérengzés, vagy ha volt, akkor azt az ukránok követték el. A Fidesz beszél békéről?” Pikó szerint az is nagyon érdekes, hogy a Fidesz úgy beszél nemzetegységesítésről és a határon túli magyarságról, hogy a miniszterelnök azt a román elnökjelöltet, Simiont támogatta, aki magyar katonasírokat gyalázott meg az Uz völgyében.

„Eltűnnek a határok, amik elválasztanak bennünket az önkényuralomtól. Ilyenkor erkölcsi kötelességünk éles határt húzni közöttünk és a Fidesz között”, fogalmazott keményen Pikó. „Nem viselkedhetünk velük ugyanúgy, mintha a még formális demokrácia képviselői és nem egy önkényuralom harcosai lennének.” A politika eszköztárából ilyen esetben a cordon sanitaire-t, az egészségügyi védőzárat alkalmazzák, hogy megakadályozzák azt a veszélyt, amit a demokrácia és a szabad közélet felszámolására törekvő párt jelenthet. Ezt fogjuk tenni Józsefvárosban. Ez a kerület már többször is nemet mondott a bosszú és a megosztás politikájára – és meg fogja tenni újra. Józsefváros nem lesz a Fidesz dúlásának áldozata.

Az ülésen Pikó elmondta a kerületi fidesznek célozva, „nekünk nincsen dolgunk, nekünk nincs megbeszélni valónk önökkel”. Mostantól másképp fognak viselkedni. Az önkormányzat vezetése nem fog meghívót küldeni a kerületi Fidesz-KDNP-nek az önkormányzat hivatalos és nem hivatalos eseményeire. Hozzátette, azok egyébként nyilvánosak, ennek ellenére a Fidesz eddig egyikre sem ment el soha. A két frakció között a kapcsolat szünetelni fog.

Válaszként Juharos Róbert Fidesz-KDNP képviselő kért szót. Elmondta, irgalmatlanul szégyelli magát, hogy Pikó ilyen helyzetbe hozza a képviselő-testületet. Juharos szerint Pikó badarságot hord össze, ténybeli és valóságalapot nélkülöző dolgokat állít. „Hergel, lázít.”  Hozzátette, Egry Attila a magyar kormány delegáltja, és nem a kínai államé. Juharos szerint a mostani vezetés az eddigi 30 évben alkalmazott normákat mind felrúgta.

Miután lejárt Juharos időkerete, nem kapta meg újra azért, hogy befejezhesse mondandóját, Pikó András jelezte, egyébként sem kívánná folytatni a beszélgetést, utoljára kamaszkorában MSZMP-s párttitkárokat hallott így megnyilvánulni.

A már felemlegetett Egry Attila elmondta, az átláthatósági(nak hívott – a szerk.) törvényre azért van szükség, mert Pikó ideológiai barátai millió eurókat és dollárokat gyűjtöttek össze, amiket mikroadományként próbáltak eladni a népnek. Kiderült, hogy nagy címletű, kötegelt bankjegyekről van szó, amelyeket elküldtek külföldről azért, hogy Magyarország belügyeiben változás történjen azoknak a kénye-kedve szerint, akik külföldön vannak, akik külföldi érdekeket képviselnek (ezzel a Karácsony-féle 2022-es adományozási ügyre utalt). Ez egy válaszlépés a kormányzat részéről. „Igenis a demokráciát meg kell védeni.”

Több drogelfogás, több rablás, több rendőr az utcán

Rátértek a napirendi pontokra. A BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányságának 2024. évi tevékenységéről szóló beszámoló volt a téma az első pontban, azaz a 2024-es bűnügyi statisztika. A beszámolót a rendőrkapitány, Seres Ernő tartotta meg. Köszönetnyilvánítással kezdte, elmondta, sokat segítenek a Józsefvárosban élők és dolgozók a rendőrség munkájában. „A lakosság velünk van.”

A beszámolóban elmondta, az elmúlt évben 14 százalékkal több bűncselekmény történt az előző évhez képest. Ennek jelentős része a vagyon elleni bűncselekményekből, elsősorban a lopásokból tevődik ki. Az általános közbiztonság érzését a testi sértések és garázdaságok, rablás nagyban meghatározzák. Elmondta, mindhárom mutatóban eredményeket értek el. A testi sértések száma csökkent, ám a nyomozási mutatója emelkedett, tehát

és eljárás alá vonja. A garázdaság esetében is hasonlók a mutatók, évről évre kevesebb a garázdaság és nagyobb az elfogás aránya.

A rablások száma viszont előző évhez képest 45 százalékos növekedést mutat (20-ról 29-re). Fontos hozzátenni, hogy minden egyes rablás elkövetőjét büntetőeljárás alá vették. A lopások száma 16 százalékkal nőtt, de a nyomozás is hatékonyabb lett. A lakásbetörések és a kocsifeltörések komoly problémát jelentenek fővárosi szinten is, a józsefvárosi adatokat nézve idén kevesebb betörés történt az ezt megelőző évhez képest, a nyomozás sikeressége itt csökkent.

Kábítószerhelyzet: jelen pillanatban a józsefvárosi rendőrök elsősorban nem a fogyasztókkal, hanem a terjesztőkkel szemben kívánnak fellépni. A fogyasztókkal kapcsolatos intézkedések 2022-től csökkennek, azonban fontos, hogy a terjesztőkkel és kereskedőkkel szemben történő eljárások nagyban nőttek.

Céljuk, hogy minél több embert tudjanak a közterületekre delegálni, „hogy minél több rendőr legyen kint az utcán”. Az elmúlt évben 10 ezer órával több közterületi szolgálatot láttak el a rendőrségi dolgozók, mint korábban. A józsefvárosi rendőrök körülbelül 13 ezer küldést teljesítettek, ami az országos statisztikát nézve magas számnak minősül. Seres elmondta, arra kérte kollégáit, szabálysértések alkalmával a helyszíni bírságolást alkalmazzák. A józsefvárosi közúti balesetek közel a felére csökkentek, halálos áldozat pedig nem volt. 10 iskolában, 50 alkalommal jártak, hogy bűnmegelőzéssel kapcsolatos előadásokat tartsanak. Ezek a számát növelni szeretnék.

A térfigyelő szolgálat közel

az észlelések száma emelkedett, a kamerák valós segítséget nyújtanak. Seres hozzátette, a józsefvárosi közterület-felügyelettel is együttműködnek, és elmondta, hatékony és együttműködő állomány a józsefvárosi.

Könczöl Dávid frakcióvezető (Közösen Józsefvárosért) megköszönte a kapitányságvezető munkáját. Egy kérdése volt, a táblázat szerint a felderítési ráta csökkent, ezt hogyan tervezik a jövőben javítani? A kapitány azt mondta, folyamatos fejlődésben és változásban vannak, mindig máshol van a hangsúly, igyekeznek majd a felderítések arányát is javítani.

Juharos Róbert szerint józsefvárosi zsarunak lenni nagy feladat. Pártállástól függetlenül mindenkinek mindent meg kell tennie, hogy támogassák a rendőrség munkáját. Juharos egyetért azzal, hogy a rendőrkapitány az állomány megtartását szorgalmazza, de szerinte a kábítószer-felderítést még tovább kell erősíteni a kerületben.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós (Közösen Józsefvárosért) szerint is rengeteget dolgozik a kerületi állomány. Érti, hogy a rendőrség elsősorban a terjesztőkre koncentrál, ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a lakosságot a fogyasztók is zavarják. Rendszeresen érkeznek lakossági panaszok lépcsőházakban fogyasztott pszichoaktív anyagokra vonatkozóan a képviselőkhöz. Ebben tényleges és valós segítséget szeretne kérni a lakosok kéréseit tolmácsolva.

Seres erre azt válaszolta, hogy lenne szükséges több ember, több készenléti rendőr, hogy többet tudjanak intézkedni. A kábítószer-fogyasztókkal megfontoltan kell eljárni, önmagában a kábítószer-fogyasztást követő eljárás után a fogyasztó személy jó eséllyel

Fontos tehát a körülményeket is vizsgálni, hogy egyéb bűncselekmények is megvalósulnak-e. Továbbá az elsődleges feladat a kínálat csökkentése. Kollégáit arra kérte, gyorsabban érjenek ki a helyszínekre a drogbejelentések kapcsán.

Erőss Gábor azt kérdezte, le lehet-e rövidíteni azt az időt, amikor már a rendőrség és mindenki más is tudja, hogy pontosan hol zajlik a terjesztés, tehát kvázi a megfigyelés időszakát, de még nem járnak el az adott ügyben? Rákérdezett még a kapcsolaton belüli erőszak helyzetére, valamint a Pázmány Campusszal kapcsolatos (nyilvánosan elérhető információk alapján is) szerinte környezetkárosítás bűncselekmény ügyében.

A családon belüli erőszak kérdéskörében azt mondta a kapitány, hogy megnövekedett az rendőrség bevonódására való igény, nagyobb a lakossági bizalom a rendőrség iránt. Növekedett a rendőrség feladata is e tekintetben. Seres elmondta, a köztéri biztonság növelhető a rendőri jelenléttel, de az is kell hozzá, hogy a drogterjesztők, bűnözők börtönbe kerüljenek. Hogy az épületbontással kapcsolatban indult-e büntetőeljárás, arról Seresnek nincs információja, a Józsefvárosi Rendőrkapitányságon nincs ilyen eljárás, ha történt benne feljelentés, azt valószínűleg valamelyik BRFK központi szerv vizsgálja.

Pikó András azt kérdezte Serestől, van-e információ arról, hogy a most még kábítószernek nem minősülő pszichoaktív szerhasználattal kapcsolatban hányszor volt sikeres elfogásuk? Seres: a törvény külön kezeli az új pszichoaktív anyagokat. Körülbelül 50-60 ilyen ügyben jártak el.

Gutjahr Zsuzsanna (Közösen Józsefvárosért) a Tisztviselőtelep és Kolónia lakóinak kérdését tolmácsolta, hogy a Fradi-meccsek idején kifejezetten a lakossági övezetben számíthatnak-e a rendőrségre? (Szabálytalan parkolások és köztéri vizelések jellemzőek ilyenkor – a szerk.) Gutjahr szerint a közterület-felügyeletet vezető Bajusz Ferencet idézve a rendőrség és a kerületi közterület-felügyelet közös munkája tudna segíteni a helyzeten. Általánosan pedig azt kérdezte, hogy a körzeti megbízottak munkája hogyan alakul, mennyire keresheti őket a lakosság? A Bacsó Béla utcában lesz-e ismét állandó készenléti rendőrség?

Seres: örülne neki, ha a IX. kerületi kollégái részt vennének a Fradi-meccsek biztosításában, egyeztetni fog az ottani kapitánnyal. Igyekeznek majd még jobban odafigyelni, az egyébként nehezen helyén kezelhető rendet fenntartani. A körzeti megbízotti állomány 100 százalékig fel van töltve, mindegyiküknek van fogadóórája. A körzeti megbízottak azonban egyéb feladatokat is ellátnak, hiszen a tapasztalt kollégák tudását ki kell jól használni. A Bacsó Béla és Népszínház utcában akkor van rendőr, amikor arra szükség van, most vissza-visszatérő jelleggel vannak jelen ezeken a helyeken. A Blaha Lujza téren vannak jelen állandóan.

Shakkour Aram (Közösen Józsefvárosért) azt kérdezte, hogy a II. János pápa téren lesz-e rendszeres rendőri jelenlét? Erre Seres azt mondta, a tér azért is összetett, mert sokan fordulnak ott meg. Készül a rendőrség a nyári időszakra, nézik, hogy miként alakul a téren az élet. A cél az általános biztonságérzet megteremtése.

A Német utcai iskola kapcsán Szili-Darók Ildikó (MSZP) elmondta, hogy látja, ahogy a járőrök mindig ott vannak az iskolaidő végén, így az iskola körül keringő dílerek teljesen eltűntek a környékről. Azt kérdezi, hogy más iskolák környékén is van-e ilyen fokozott rendőri jelenlét? Hozzátette, látja, hogy a Népszínház utca végén gyakran nem egyenruhás rendőrök állnak, teljesítenek szolgálatot. A kapitány elmondta, valóban nagy figyelemmel voltak a Német utcai iskolára, folyamatosan kapcsolatban vannak az iskolákkal, ha igény van rendőri jelenlétre, a kapcsolattartó jelez a rendőrség részére.

Oláh József  (Közösen Józsefvárosért) elmondta, úgy tudja, a peremkerületekbe is átcsoportosítják a kerületi rendőröket, pedig a MÁV-telepen megszaporodtak a magántulajdon elleni bűncselekmények, valamint hajléktalan emberek is beköltöztek bizonyos részekre, vannak, akik deviáns viselkedést mutatnak. Kéri, hogy aktívabban járőrözzön a rendőrség a környéken. Elmondta, félkatonai szervezetek intézkednek bizonyos ügyekben, például lakhatási kérdésekben, jogtalanul. Seres: kiadta egy kollégájának, hogy az említett terület „rendészeti nyomás alatt legyen tartva”. Seres tisztázta, Magyarországon egyetlen olyan szerv van, amelyik a jognak erőszakkal szerezhet érvényt, és az a rendőrség.

Sátly Balázs alpolgármester megköszönte a rendőrség munkáját, szerinte példamutató és inspiráló a hivatását tisztelő magatartása a kapitánynak.

A beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot elfogadta a testület.

A 2. pont javaslatát a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 2024. évi összefoglaló belső ellenőrzési jelentéséről a testület megszavazta.

Zárszámadás: Józsefváros turistaparadicsom

A 3. pontban következett a 2024-es költségvetésről szóló zárszámadási rendelet megalkotása. Sátly Balázs elmondta, a dokumentum okszerűen és tényszerűen összefoglalja az önkormányzat költségvetését, a gazdasági társaságaik pénzügyi munkatársainak tevékenységét megköszöni. Hopka Rita megbízott gazdasági vezető elmondta, 52 milliárd forint lett a kiadási és bevételi főösszeg-előirányzata a költségvetésnek. Ebbe belekerült az előző évi maradványösszeg és az állami leutalások, az állami kisajátításból eredő épületek ellenértéke, az adóbevételek és a kamatbevételek is.

A 2024. évről szóló beszámolót az államkincstár ellenőrizte és jóváhagyta. A 2024. évi beszámolót a könyvvizsgáló áttekintette és korlátozó rendelkezéssel elfogadta, a korlátozás oka, hogy a leltár nem került tételes ellenőrzésre. Az előterjesztésben az önkormányzat és az intézmények feladata részletesen bemutatásra került. Az adóbevételek 121 százalékban teljesültek, legnagyobb adóbevétel az idegenforgalmi adóból lett – a tervezett 603 millió helyett

Jelentős többlet származott még az építményadóból, a helyi iparűzési adóból, valamint a kormányzati támogatás mértéke is nőtt az előirányzott összeghez képest. A fővárostól kapott támogatás viszont csökkent a tervezetthez képest. A konszolidált kiadási adatok több mint 35 milliárd forintot tettek ki. Ebben benne vannak a személyi jellegű kifizetések, a munkaadót terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli ellátása, egyéb működési kiadások, valamint a civil szervezetek támogatása, befizetési kötelezettségek, elvonások, államháztartáson belüli befizetések. Beruházások, felújítások, egyéb felhalmozási kiadások is ide tartoznak. Összesen 19 közbeszerzési eljárást bonyolított le a kerület.

Összefoglalásként elmondta, az önkormányzat gazdálkodása stabil, likviditási problémája nincs. Printz János könyvvizsgáló elfogadta a könyvvizsgálói beszámolót. Elmondta, a zárszámadási tervezet rendeletalkotásra alkalmas. Figyelemfelhívásukban annyi szerepel, hogy a 2019-es évre vonatkozó könyvvizsgálatban feltárt eltérések még mindig nem kerültek teljes körűen rendezésre. 2021-ben megkezdődött a hibák feltárása, javítása nem fejeződött be, ahogy a 2024. évi leltározás befejezésének elmaradása sem.

Egry Attila frakcióvezetői hozzászólásban megköszönte a szakmai előterjesztést. Elmondta, örül, hogy javaslatára részletesen bemutatásra került az előterjesztés, a zárszámadás, a költségvetés. Kiemelte, hogy az önkormányzat 4,7 milliárd forint állami finanszírozást kapott 2024-ben a feladatai ellátására, valamint örül, hogy a helyi adók ilyen jól teljesítettek. Amit nem ért, az a vagyon eladása, szerinte a mostani vezetés korábban azt hangoztatta, hogy a fideszes idők alatt vagyonfelélés történt, ehhez képest a tavalyi évben 4,3 milliárd forintnyi vagyont értékesítettek, így a mostani vezetés alatt

Pikó vezetése alatt.

Egry Attila szerint az a probléma, hogy nem látható, a vagyonfelélés mivé konvertálódott, mivé lett hasznosítva, a befolyt összeg hol jelentkezik pluszként. A szakmai vita hiányzik, hogy hogyan lehetne hatékonyabban hasznosítani. Egry szerint ez az előterjesztés pontos számokkal is bemutatja, hogy nem sikerült a hasznosítás igazán a beruházások és a város fejlesztése tekintetében.

Juharos Róbert is hozzászólt, elmondta, nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a pénzügyi vezető (Hörich Szilvia) személyében mi okozta a változást, de az új megbízott vezetőnek sok sikert és kitartást kíván. Szerinte helyénvaló a stabil és kiegyensúlyozott jelző a beszámolóra. Elmondta, az előző költségvetésben bizonyos részek alul lettek tervezve, ezzel együtt pedig nem igaz, hogy a kormány kivérezteti az önkormányzatokat és a fővárost, ez hiszti és hangulatkeltés. A kapacitásoknak megfelelően kellene tervezni.

Egry hozzátette, 15 milliárd forintnyi maradványértékkel fordulnak rá az idei évre a tavalyi évről, pénzbőség van, úgy tűnik, tehát érdemes lenne felvetni a Józsefvárosban dolgozó emberek munkabérének kérdéskörét. Szerinte tettekkel is meg kell becsülni az itt dolgozók munkáját, hogy „aki jól dolgozik, azt itt tudjuk tartani”.

Elfogadták a zárszámadást.

Ingatlanértékesítések – elherdálás vs. visszaforgatás

A 4. napirendi pont javaslat a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.-vel kapcsolatos döntések meghozatala volt – a testület megszavazta, ahogy az 5. napirendi pontban a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt.-vel kapcsolatos döntéseket is.

6. pontban az önkormányzat 2025–2029. évi költségvetéseit érintő döntésekről szavazott a testület. Egry Attila a közbeszerzésekről kérdezett, hogy jól érti-e,

az ajánlatkérő pedig marad az önkormányzat. Egry Attila kérdését Sátly Balázs megerősítette, jó az értelmezése. Lesznek járda- és útkarbantartások, lomtalanítás, földgázellátás is az elkövetkezendő években.

Ingatlanok értékesítése: a 7. napirendi pontban javasolták a Tömő utca 17., a Szentkirályi utca 16. és a Dobozi utca 13. alatti ingatlanok értékesítését pályázat útján. Valamint eredménytelenné nyilvánítanák az Üllői út 16/B és az Üllői út 18-as számú ingatlanok pályázatait. Az előterjesztés azt javasolta, az utóbbiakat bérbeadás útján próbálja meg hasznosítani az önkormányzat. Egry Attila hozzászólásában elismételte, az önkormányzat vagyonértékesítése rohamtempóban folytatódik. Szerinte akár fel is lehetne ezeket újítani, hogy bővüljön a bérlakás-állománya az önkormányzatnak.

Soós György (Fidesz-KDNP) felhívta a figyelmet a hármas pontban szereplő Szentkirályi utcai ingatlan értékesítésére, mely egy emeletet jelent, tehát az eladás megváltoztathatja a tulajdoni arányokat a házban. Elmondta, ha olyan befektető vásárolja meg, akinek már van tulajdona a házban, akkor ő elérheti a ház több mint 50 százalékos tulajdoni arányát, ami problémát okozhat. A többségi tulajdon egy társasházban egy magánbefektetői érdekeivel ellentétes lehet a ház lakóinak érdekeivel. Azt javasolja, hogy minősítsék át lakássá, alakítsanak ki belőle lakásokat, úgy értékesítsék inkább.

Gutjahr Zsuzsanna hozzászólásában elmondta, a befolyt összegeket a kerületi bérházak, bérlakások felújítására fordítják. Hozzátette, reméli, hogy a tavaly a Dugonics utcai iskola állami kisajátításából beérkezett összeget nem az önkormányzat értékesítésének tudja be képviselőtársa. A Dobozi utcai telek értékesítéséhez pedig hozzáfűzte, ezt a telket már korábban is megpróbálta értékesíteni az önkormányzat, eredménytelenül, nem egy újabb ingatlanvagyonról van szó. A meglévő lakásállomány felújítására koncentrálnak, új ingatlanokat építeni kevésbé költséghatékony. A Szentkirályi utcai ingatlan szerinte logikus módon nem alakítható lakásokká. A napirendi pontot az eredeti formában megszavazta a testület.

Javaslat a „JUST4CARE – A helyi közösségek klímabarát, igazságos adaptációja és ellenálló képességének növelése” megnevezésű pályázat megvalósításához kapcsolódó döntések meghozatalára, következett a 8. pont. Rádai Dániel alpolgármester elmondta, szerinte ez jó történet, ahol európai uniós támogatással tudna az önkormányzat a fővárosi önkormányzat partnereként körülbelül 80 millió forint értékben hátrányos helyzetű, a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok számára a klímakihívásokkal kapcsolatban (városi hőszigetelés, esőzés) javító intézkedéseket tenni. A projekt támogatásának körülbelül fele infrastrukturális kiadás lehet. Erőss Gábor (Közösen Józsefvárosért) elmondta, örömteli a hír, jó, hogy az előző évben is négy klíma tárgyú pályázaton nyerni tudtak. Az önkormányzat 2024-ben nyújtotta be ezt a pályázatot, melyen nyert is. A csatlakozáshoz szükséges a testület jóváhagyása. Az előterjesztést megszavazták.

Átjárható passzázs lesz

A 9. pont egy új közterület születéséről szól. Rádai Dániel elmondta, egy olyan településrendezési szerződésről van szó, ami sajátos módon önmagában nem jár építési szabályozási változtatással. A beruházó tervei alapján a Szeszgyár utcai magántelek beépül. A Kőris utcai és Szeszgyár utcai behúzott homlokzat előtti terület egy részét (5 méter) a beruházó átadja közcélra, és vállalja, hogy a Visi Imre utca és a Diószegi utca között

a józsefvárosi lakók számára. Ezen felül egy önkormányzati tulajdonú helyiség is létrejön.

Egry Attila elmondta, ez egy nagy jelentőségű ügy különösen azoknak, akik a környéken élnek. Sajnálja, hogy ez az előterjesztés úgy érkezett be az ülésre, hogy a szakbizottságok nem tudták megtárgyalni. Nem érti, miért kell most erről azonnal dönteni, lehet, hogy ez egy jó előterjesztés, de így az utolsó pillanatban nem tudja megítélni.

Camara-Bereczki jelezte, hosszú folyamat előzte meg az előterjesztést, volt lakossági fórum is. Szerinte a telek beépítése nagyban meghatározza az Orczynegyed jövőbeni képét, sokan és sokszor mentek be jogtalanul a magántulajdonú telekre.

Barta Ferenc főépítész elmondta, hogy 2023-ban minden utca magasságvizsgálatát elvégezték, az épületekre jellemző, hogy 18-20 méteres párkánymagasságokat találtak. Itt 18 méteres párkánymagasságot szabtak ki a korábbi szabályozás 21 méteres maximális párkánymagasságával szemben. A terv a hatályos előírás szerint készült. A telektulajdonos egyébként az önkormányzat nélkül is építkezhet, hiszen építési joggal rendelkezik.

Rádai hozzátette, a projekt fele kollégiumi lakásokat tartalmaz. Sokszor fölmerült már, hogy növelni kell a fiatalokat támogató lakhatást. A projektet támogató egy hónapos, lakosságot is bevonó konzultációból az önkormányzat hosszú távú konklúziókat is le tudott vonni. A főépítész a parkolással kapcsolatban elmondta, minden lakáshoz a törvényben előírt egy parkolóhely biztosítva van a tervben. A határozati javaslatot elfogadta a testület.

A 10. pontban a kerületi építési szabályzatot módosították hibajavítás, jogharmonizáció miatt.

Kapacitásvita a JEK-nél: küzdelem az orvosokért

A 11. pontban a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ kapacitásának átcsoportosításáról volt szó: egyes szakrendeléseknél kevesebb, másoknál nagyobb kapacitást lát szükségesnek a vezetés.

Pálovics Emese (Fidesz-KDNP) hozzászólásában elmondta, részt vett a Társadalmi Ügyek Bizottsági ülésén, és már ott sem értette, miért hivatkoznak kihasználatlanságra az átcsoportosítás indoklásában.

A kihasználatlanság megoldható lenne szakemberek behozatalával, amit a főigazgató asszony a pályázatában ígért is. Pálovics szerint Lantos Gabriella főigazgató asszony azt mondta, nem sikerül elég orvost találni, ugyanakkor Pálovics szerint a főigazgató arra nem tért ki, hogy miért nem.

de szerinte ezt akkor is meg kellene tudni oldani, mert a hallgatók az orvosi egyetemen biztosan gyakorlatot kell tartsanak.

Az ülésen megjelent Lantos főigazgató asszony elmondta, úgy néz ki egy közfinanszírozott intézmény működése, hogy van egy működési engedélye bizonyos szakmákban, bizonyos óraszámban, ehhez bizonyos minimális személyi és tárgyi feltételeket kell teljesítenie. Ezt valamikor, korábban a JEK megszerezte, akkor, amikor nagyobb finanszírozás és nagyobb mennyiségű szakember állt rendelkezésre a közegészségügyben. Valamint bizonyos mértékben a betegigények is változtak.

Mindehhez a JEK korábbi szakmai vezetése nem nyúlt, mert azt feltételezték, hogy a szüneteltetés eszközével tudják kezelni a felmerülő, ad hoc változásokat, amelyeket a körülbelül 20 év alatt felléphettek. Először az ő vezetése alatt is a szüneteltetéssel éltek, tehát ahol nincs elég betegigény, elsősorban a tüdőgyógyászaton, vagy olyan nagy kapacitással működnek, mint a reumatológián, bőrgyógyászaton, nem érdemes tovább fokozni. A szerződési kapacitás azonban ennél is nagyobb ezen szakmák esetében. Ilyen esetekben szüneteltetést kérhet a szakrendelők vezetése.

Ezt nem lehet korlátlanul megtenni, egy idő után a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyászati Központ (NNGYK) elvonja ezeket a kapacitásokat, odaadja más kerületnek. Azért kezdeményezik a kapacitás-átcsoportosítást, hogy ne vonják meg a kapacitást a VIII. kerülettől. Szerinte ez a gondos gazdálkodás.

Az orvosszerzés kapcsán elmondta, a következő beszámolóban számszerűen látszódik majd, hány orvost szereztek eddig, de az olyan hiányszakmákban, mint például a radiológia,

Mindennek ellenére egy radiológust sikerült szerezniük, ami hatalmas dolog. Ezenfelül szemészt, urológust, reumatológust és bőrgyógyászt is szereztek már.

Vannak olyan szakmák azonban, ahol a betegigények nem indokolják a hatalmas kapacitásokat. A jelenlegi törvényes működés nem engedne ugyanakkora kapacitással gyógytornászokkal, pszichológusokkal, fizioterapeutákkal stb. működni, mint amekkorával működnek, és amire egyébként igény is van. Az ilyen nagy betegigénynél viszont meg kell szerezni a törvényes működés feltételeit.

Egry Attila hozzászólásában elmondta, kénytelen hagyatkozni főigazgató asszony szavaira. Szerinte az általános laborra például nehéz elhinni, hogy valóban releváns a kapacitáscsökkentés. Azonban ha gyógytornára kapacitásbővítésre van igény, akkor a NEAK-tól érdemes bővítést kérni. Alapesetben szerinte nem tapasztalható, hogy a JEK-ben csökkent a betegigény.

Rátért a városlisták helyzetére is, megkérdezte, rendeződött-e a hosszú városlisták jelensége. Lantos főigazgató elmondta, országosan is az a törekvés, hogy a nem sürgős esetekben a betegek 6 héten belül ellátáshoz jussanak, ez a jó ellátás kritériumába esik Magyarországon. Ebbe persze nem tartoznak bele a sürgős esetek. Van néhány szakma, ahol nem tudják teljesíteni a 6 héten belüli ellátást, ilyen a diabetológia. Ilyen a kardiológia is, bár vettek már fel új kardiológusokat, ugyan részállásban.

Lantos szerint harmonizációra lenne szükség, ugyanis nem súlyos betegeket is a kardiológiára küldenek gyakran a háziorvosok. Például a magas vérnyomás beállítása háziorvosi kompetencia. A laborban most körülbelül kéthetes a várakozási idő. Érdekes szakma a laboros abból a szempontból, hogy a JEK-ben nincs laboratórium, csak vérvételi pont. A laborszolgáltatást a SYNLAB látja el, amely korábban megnyerte a beszerzést. Ehhez 60 szakorvosi laboratóriumi órája van a JEK-nek, amit nem használnak ki, ugyanakkor az eredményeket a SYNLAB szakorvosai jegyzik ellen.

A JEK engedélye vérvételi helyre jogosult, 3 darab asszisztenssel zajlik reggelente a vérvétel. Ezért tudnak lemondani órákról. A mammográfia és az ultrahang nehéz rendelések, egy radiológus látja el az egyiket és egy a másik ellátást. A Szent Rókus kórházzal vették fel a kapcsolatot az együttműködésüket kérve. A betegek többsége megvárná, mire a JEK-es orvoshoz sorra kerül, megkérdezésük alapján kiderült, nem szeretnének másik rendelésre menni. A felajánlott lehetőségekkel nem éltek. A szemészeti főorvos nyugdíjba ment, a szemész orvosok pedig oda szeretnek menni, ahol műteni is tudnak, így

A javaslatot elfogadták.

Megszavazták a 12. pontot (Javaslat a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központnál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek illetményén felüli díjairól és vezetői juttatásairól szóló Szabályzat jóváhagyására) is.

A 13. pont az alapítványi pályázatok elbírálásáról szólt, civil, egyházi, sportszervezetek támogatásáról. Hermann György előterjesztő (Közösen Józsefvárosért) megköszönte a Közösségi Részvételi Iroda és a Humán Szolgáltatások Irodájának munkáját is. Egry Attila hozzászólásában elmondta, hogy a beszámolóból is elmaradt a civil szervezetek ellenőrzése, most pedig újból civil szervezeteknek osztanak pénzt. Kérdése, hogy az elmaradt feladat mikor fog teljesülni és várható-e, hogy a jövőben a civil szervezeteknek nyújtott pénzt megfelelő módon ellenőrizni fogják? A testület megszavazta az előterjesztést.

Megszavazták a 14. pontban a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központot érintő döntéseket, és a 15. pontban a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat 2024. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló átfogó értékelést is.

Lesz közterületi műalkotás Setét Jenőre emlékezve, és kedvezményes könyvtárhasználat

A 16. pontban esett szó a Setét Jenő közterületi műalkotás és a Muzsikus cigányok műalkotás ötletpályázat kiírására. Az előterjesztést a Józsefvárosi Roma önkormányzat is megkapta és egyetért vele. Oláh József (Közösen Józsefvárosért) hozzászólásában elmondta, egy közösség akkor közösség, ha az értékeit megbecsüli és tisztelettel adózik az értékek megőrzése és emléke előtt. Ez a két leendő műalkotás Józsefváros értékeit hordozza magában.

Gutjahr Zsuzsanna elmondta, örül, hogy egy Közösségi Részvételi ötlet ilyen módon tudott továbbgondolásra kerülni, bízik benne, hogy a pályázók, akik pályadíjakat is el tudnak majd nyerni, méltó alkotásötletekkel állnak majd elő. A testület megszavazta az előterjesztést.

Megszavazták a közművelődési megállapodás és támogatási szerződés megkötését a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral, valamint a szükséges pénzügyi fedezetet is biztosította a képviselő-testület. Az együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy

kedvezményesen.

Nem is igazán KT-ülés az, ahol nincsen szó emléktáblákról. A 18. napirendi pontban tárgyalta a KT, hogy emléktáblát helyezzenek Forrai Katalin zenetanár, Leövey Klára pedagógus, Mindszenty József bíboros és Szenes Hanna emlékére. Megszavazták az előterjesztést.

A 19. pont javaslata: az előterjesztés azt javasolja, hogy a József körút 53. szám alatti pinceszintet ingyenesen adják használatba a főpolgármesteri hivatal részére irattározási célra. A testület megszavazta az előterjesztést.

És maradt a végére egy zárt ülés: javaslat a Józsefvárosi Óvodák igazgatói pályázatának elbírálására.

Ha megnézné a testületi ülést, itt teheti meg.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf