A józsefvárosi képviselő-testület ez évi ötödik rendes ülése, a KT június 26-án zajlott. Könczöl Dávid frakcióvezető a napirendi pontok megtárgyalása előtt bejelentette, hogy a Közösen Józsefvárosért frakció egy taggal csökkent, Camara-Bereczki Ferenc Miklós már nem tagja a frakciónak. Ezt már lapunk is megírta.

Fidesz: minden rendben lesz vs. Közösen Józsefvárosért: miért csinálja ezt a kormány?

Az első napirendi pont javaslat volt döntésre Józsefváros közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének felülvizsgálatával kapcsolatban – ez a Diószegi utcai állami kisajátítás történetének újabb csavarja miatti kerületi lekövetést jelentette, mert a kormány elvette a kerülettől azt a feladatot, hogy a kisajátított épületekből kiköltöztesse a bérlőket, és újabb egy évre kitolta a lakók kiköltöztetésének dátumát, 2027 nyarára – mindezt azután, hogy a kerület már letárgyalta velük a részleteket.

Sátly Balázs alpolgármester köszöntötte az ülésen megjelent Diószegi utcai bérlőket. Elmondta, az előző héten együtt jártak az országgyűlésben, hogy kifejezzék: a Fidesz politikai manőverezése, az embereket semmibe vevő politikája ebben az ügyben elfogadhatatlan. Azért mentek be az országgyűlésbe, mondta, hogy a döntéshozók belenézhessenek azoknak a szemébe, akiknek az életével játszanak. „Kicsit arrogáns és pökhendi módon a fideszesek nem adtak szót a Diószegi utcaiaknak, mi viszont szívesen látjuk őket.” A KT ezután megszavazta, hogy két lakó hozzászólhasson a napirend vitájához.

Az állam az önkormányzatot hibáztatja, miközben a kormánynak láthatóan nincs megoldása a kisajátításban érintett családok problémáira, kezdte Antal Balázs lakó:

jelöljön ki felelőst – a törvény alapján ezt már a kezdet kezdetén meg kellett volna tenni –, és kezdjen el kommunikálni az önkormányzattal és a lakókkal. Gosztonyi Zsuzsanna lakó a kisajátítással érintett bérlők nevében megköszönte a polgármesternek és Jámbor András országgyűlési képviselőnek, hogy eddig is kiálltak eléjük, ha jó, ha rossz hírt kellett közölniük.

Antal Balázs arra kérte a polgármestert, Jámbor Andrást és az önkormányzatot, hogy a bérlőkkel együtt nézzék át azokat a bérlők számára adott jogi lehetőségeket. Szerinte az erre vonatkozó törvény több sebből vérzik. Azt szeretné elérni, hogy ne egyesével rohangáljanak jogvédő szervezetekhez, hanem egységesen kezeljék őket.

Jámbor András is hozzászólt, elmondta, az elmúlt időszakban is tanúbizonyságot tett arról, számára mit jelent a parlamenti mandátum, a választással kapott legitimáció: a képviselő nem hazudozhat, nem nézhet hatalmi érdekeket, hanem a józsefvárosi választókat kell szolgálni. A KT-n például van két padsor: az egyikből mindegyik önkormányzati képviselővel találkozott már a Diószegi utcai lakókkal, a másikból (az MSZP-s Szili-Darók Ildikót kivéve) pedig senkivel sem. Azt mondta, politikusként már nem zavarja, ha hazugságokat állítanak róla, az viszont már nagyon is, hogy a fideszes képviselők a józsefvárosiak szemébe hazudva a józsefvárosiaknak okoznak kárt; olyan hazugságokat állítanak, hogy ő és Pikó kérte, hogy cserelakásokat adhasson a Diószegi utcai lakóknak az önkormányzat.

Jámbor feldúltan azt firtatta,

Senki nem válaszolt arra, miért jobb így a lakóknak. Hogy van az, kérdezte Jámbor, hogy Ferencz Orsolya fideszes parlamenti képviselő és Kocsis Máté volt józsefvárosi polgármester egyszer sem tudott odamenni a helyszínre az önkormányzati választás óta? S Ferencz Orsolya arra sem volt képes, hogy releváns fotót posztoljon Facebookon arról, mi történik a Diószegi utcában, egy Mikszáth téren készült fotóval illusztrálta a történetet.

Most még a lakók számára jól ki lehetne jönni ebből a helyzetből, mondta, ezért tegyék vissza 2026. januárra a cserelakás adásának lehetőségét, ne kelljen még másfél évet várniuk a bérlőknek. Jámbor elmondta, benyújtotta az erre vonatkozó törvényjavaslatot, és arra kérte a kerületi Fideszt, győzzék meg a parlamenti frakciójukat, hogy fogadják el a javaslatot.

Könczöl Dávid annyit fűzött hozzá, hogy a Közösen Józsefvárosért frakció mindenben a lakók mellett fog állni.

Egry Attila fideszes frakcióvezető köszöntötte a lakókat: örül, hogy megjelentek a KT-n. Van, vagyis volt, helyesbített, egy önkormányzati képviselőjük, aki napi szinten kezelte és intézte a lakók ügyeit. Sőt, úgy tudja, attól függetlenül, hogy (a lakásügye után a Fideszből kilépő – a szerk.) Kecskeméti László mandátuma megszűnt, továbbra is segíti a őket. Egry Attila elmondta, nála is jelentkeztek bérlők, kapcsolatban van velük.

Jámbor András kommunikációja pedig el van tévedve Egry szerint. Úgy látja, hisztériakeltés zajlik a polgármester és az országgyűlési képviselő részéről, mert azzal, hogy a magyar állam átvette az önkormányzattól ezt a feladatot, a lehető legjobb megoldás fog születni.

Pikó Andrásnak szerinte több mint 10 milliárd forint állt rendelkezésére az önkormányzat számláján arra, hogy a vagyongazdálkodási kérdéseket megoldja. „Ebből egyetlen forintot nem költött önökre”, mondta a lakóknak, és egyszer sem jött ilyen javaslattal a képviselő-testület elé, „ezek tények”, és a pénz most is itt van, mégis csak azt papolja, hogy amíg nem lát pénzt az államtól, addig nem csinál semmit. Hozzátette, amikor Pikóék el akarták passzolni a Dugonics iskolát, 1,6 milliárd forintért adták volna tovább, de miután az állam közbelépett, ez 2,2 milliárd forint lett.

mert az állam pontos értékben fogja kezelni akár a cserelakást, akár a bérleti jog megváltását. Egy komoly szervezet fog rendelkezésre állni, hogy a lakók biztonságos és ütemezett kiköltözése megtörténjen. Egry arra kérte a lakókat, ne hagyják magukat megtéveszteni, és higgyék el, az állam gondoskodik róluk.

Gutjahr Zsuzsanna képviselő (Közösen Józsefvárosért) a hozzászólásában elmondta, örül, hogy vannak olyan lakók, akik veszik a bátorságot és kiállnak magukért. Hozzátette, a mostani vezetés mindenbe bevonja a lakókat, és folyamatosan kommunikál velük. Az önkormányzat számlájára pedig nem érkezett 10 milliárd forint.

Jámbor András ismét megkérdezte a fideszes képviselőket, segíteni fogják-e az előterjesztését, hogy ne 2027-ben, hanem 2026-ban kapjanak cserelakást a lakók.

Juharos Róbert (Fidesz–KDNP): Magyarország a kisajátításra vonatkozó törvények tekintetében is jogállam. Kisajátításkor a tulajdonost teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás illeti meg. Az eddig látottak alapján,

bírói kontroll mellett ment végbe az eljárás. Szerinte sokkal több a garancia így, mintha az önkormányzat kezében lenne az ügy. És a mostani önkormányzati vezetés egyébként is teszetosza, soha nem volt ennyi pénze az önkormányzatnak, mint az elmúlt két ciklusban, mégis semmi mással nem foglalkoznak, mint feszültséget keltenek, kijárnak a lakókhoz, rémisztgetik őket. A területnek és a környéknek pedig kifejezetten jót fognak tenni azok a beruházások, melyek a megfelelő időben meg fognak valósulni.

Pikó András a frakciójához szólva azt mondta, örvendhetnek, hiszen Juharos képviselő úr elmondta, hogy a gyakorlat az, hogy a kisajátítottnak azonnal és rögtön kell a kisajátítás ellenértékét átutalni. Ez az önkormányzat esetében nem történt meg, sőt folyamatosan halasztgatják, de akkor innentől kezdve Juharos úrra lehet majd hivatkozni, amikor jogos járandóságukat követelik.

Jámbor András továbbra sem engedett, megismételte a fideszes képviselőknek címzett kérdését: támogatni fogják-e az időpont visszamódosítását? Egry Attila: meg tudja ígérni, hogy azt a megoldást fogják maximálisan támogatni, ami a lakóknak a legjobb, s szeretné megnyugtatni a lakókat, hogy a szakemberek a legnagyobb körültekintéssel fogják kezelni az ügyüket.

Soós György (Fidesz–KDNP): Kedves Jámbor Andrástól, hogy őket a parlamentbe delegálja, de ők nem országgyűlési, hanem önkormányzati képviselők. Egyébként egy ekkora fejlesztésnél és kisajátításnál meg kell vizsgálnia az államnak, hogy esetleg új épületet építsen az ott lakóknak. Ez felülvizsgálat alatt van, ami idő, tervezés, pénz és építés kérdése. Természetesen az állam meg fogja keresni a lakókat, és egyeztetni fog velük a különböző lakhatási feltételekkel kapcsolatban, emiatt nem kell idegeskedniük.

Egry Attila a lakókhoz fordult: amíg a Fidesz vezette a kerületet, addig egy Corvin sétány méretű projektet fejeztek be, nem kevés lakó kiköltöztetésével, lezárták a Magdolnanegyed projektet, tehát a szaktudás és szándék, az akarat is megvan a Fidesz részéről.

Jámbor András Soós György hozzászólását úgy kommentálta: azt gondolta, a kerületi és parlamenti képviselők szokása ügyek mentén egyeztetni. Ha pedig új lakásokat akarnak építeni, akkor is kell ideiglenes cserelakásokról és dátumokról beszélni, hiszen azok a lakások nem készülnek el egyhamar.

Sátly Balázs alpolgármester azt kérte Soós képviselőtől, ne vigye el a fantázia olyan irányába a Diószegi utcaiakat, amiről semmilyen információ nem áll rendelkezésre, a Fidesz-kormány pedig addigra már sehol sem lesz, mire az új házak fel tudnak épülni. Sátly elmondta, amint megkapja az önkormányzat a kártalanításért járó pénzt, egyből tudják indítani az elhelyezés projektjét. Minden egyes lakó igényét felvették, megvannak a szakembereik is. Felmérték a józsefvárosi ingatlanpiacot, felmérték az önkormányzati lakásállományt.

A múlt héten pedig lezártak egy 2 milliárd forint értékű bérlakás-felújítási tendert. Megoldani kívánják a problémát és nem politikai balhét csinálni az ügyből. Juharost arra kérte Sátly, hogy segítse a kerületet a kártalanítás ügyében, használja fel a tapasztalatát, hiszen a kártalanítás nagy szakértője a kínai vasút kapcsán. (Juharos ügyvédi irodája segédkezett a 800 milliárdos Budapest–Belgrád vasútvonal beruházásnál a MÁV-nak telkek százainak állami kisajátításában – a szerk.)

Juharos Róbert elismételte előző válaszát, és hozzátette, az önkormányzat itt évek óta randalírozik, teszetoszáskodik, karanténba teszi a fideszeseket ahelyett, hogy erős kormányzati kapcsolatokra törekedne, mindenkibe beleáll és utána néz ki a fejéből, mert nem tudja megoldani a feladatot, csakúgy, mint a fővárost vezető kollégája, aki csődbe viszi a várost. Nem érti, hogy az önkormányzat miért van megsértődve, amikor végül az állam oldja meg helyette a feladatot. Azt mondta, akkor ők meg karanténba teszik a polgármester urat, aki valószínűleg ebbe meg is fog bukni. Szerinte előbb-utóbb ebből nyilvános és nagy bukás lesz, így nem lehet várost vezetni, ahogy ő csinálja.

Pikó András a frakciójához szólt: majd valaki kérdezze meg a fideszesektől, hogy akkor most csődbe viszi-e a várost, vagy soha ennyi pénz nem állt még Józsefváros számláján?

Gutjahr Zsuzsanna Soós Györgyhöz szólt: az önkormányzat DIÓ2030 tervében új épület építése és a jelenlegiek felújítása is tervben volt. Egyébként köszöni a JGK-s munkatársak munkáját, örül, hogy nemcsak a bérlakásról és a helyiséggazdálkodásról esik szó az anyagban, hanem kifejtették a korlátozottan forgalomképes vagyonképes elemek, az iskolák, óvodák, szociális ellátó intézmények sorsát is. Kiemelte, fontos erről a tervről is beszélni, hiszen a Diószegi utcai ingatlanok lassan kikerülnek az önkormányzat hatásköréből július 9-én. Visszaterelné a szót a vagyontervről való vitára. Az anyagot a pénzügyi bizottság részletesen tárgyalta, 100 százalékos támogatást kapott. Elhangzott az is, hogy a bontásra ítélt ingatlanok esetében két ingatlannál még megvizsgálják a lehetőségét annak, hogy a homlokzat megtartásának volna-e értelme. A terv kivitelezésébe lakossági véleményeket is becsatornáztak.

Juharos Róbert is visszatérne a vagyontervhez, „a show-műsor” elvitte a figyelmet, pedig a napirendi pont anyaga érdemelne méltatást. Szerinte a hozzászólási lehetőségeket most kéne elindítani, mivel most következik a vagyongazdálkodási terv tényleges tárgyalása.

Soós György a vágyálmokra kanyarodott vissza – voltak a mostani vezetés előtt ciklusok, amikor az építkezések teljesen jól tudtak működni. Szerinte az állam megbízható partner. Jámbor Andrásnak pedig azt mondta, megtisztelő, hogy azt gondolja, ők a Karmelitába rohangálnak, de valójában az országban van 35 ezer képviselő, érdekes volna, ha mindenki oda járni kopogtatni. Megvan minden választott képviselőnek a maga helye. Kérni kérhetnek a kormánytól a megadott lehetőségeken belül.

Az immár független Camara-Bereczki Ferenc Miklós megköszönte a sok munkát, ami kellett a vagyongazdálkodási terv felülvizsgálatához.

Jámbor András Soós Györgynek azt válaszolta, mégiscsak próbálja meg a lobbizást, hiszen józsefvárosi képviselőként a lakók érdekeiért kell mindent megtennie, és nem kell a Karmelitába mennie, lehet elég lenne Kocsis Mátét vagy Ferencz Orsolyát felhívni, hiszen ők azok, akik erről a törvényről döntöttek a parlamentben.

Oláh József (Közösen Józsefvárosért) visszahelyezné a fókuszt a lakókra. Megköszönte Jámbor András munkáját, ha a parlamentben legalább 50 százalék plusz 1 így gondolná, nem lenne problémájuk a Diószegivel. Köszöni a delegációnak, hogy elmentek a Parlamentbe, bár szót ugyan nem kaptak. Oláh arra a méltóságra szeretné felhívni az emberek figyelmét, amit ezek a lakók egy éve tanúsítanak. Szerinte ez az ügy az emberek méltóságát veszi el, lakhatási krízisbe taszítja őket, és mégis méltósággal, felkészülten, fegyelmezetten jelennek meg és tanúsítanak olyan magatartást, amelyet eltanulhatna bárki. Kiemelte, ezek az emberek minden nap bizonytalanságban fekszenek le aludni.

Udvarhelyi Éva Tessza alpolgármester is hozzászólt, az állam mint megbízható partner kijelentésre reagált. Az állam körülbelül egy éve bejelentette, hogy a Diószegi és egyéb utcák néhány házát elveszi, a lakóknak onnan menniük kell, de senkivel nem konzultált, se a lakókkal, se az önkormányzattal, hanem döntött. Utána adott egy rövid határidőt arra az önkormányzatnak, hogy a lakókat elhelyezze. Az önkormányzat nyilván először megijedt, aztán eldöntötte, hogy megcsinálja. Felvették az embereket, megcsinálták a terveket, kimentek milliószor a lakókhoz, konkrétan és tételesen elmondták nekik, hogy ki, hogyan, mikor és hova fog költözni, mi fog vele történni.

„az önök pártállamának”, hogy július 10-én megnyomja az utalás gombot. Ehhez képest 3 héttel előbb az állam magához vette a feladatot, és két évet adott magának a feladat elvégzésére. Semmi mást nem csinálnak, csak hitegetik a lakókat. Szerinte szégyenteljes azt mondani, hogy ez az állam megbízható.

Szili-Darók Ildikó mint a körzet volt képviselője szólt hozzá a témához. Elmondta, most is sokan keresik meg őket, szerinte sokan nem értik, hogy most nincs ott helyi képviselő (Kecskeméti László körzete ez, szeptember 21-én lesz a méltatlanság miatt megüresedett képviselői hely időközi választása – a szerk.).

Szili-Darók: amikor több mint egy éve megérkezett a hír, egyből próbálta az érintett feleket tárgyalóasztalhoz invitálni. A politikát mellőzné a hozzászólásából, gyakorlati oldalról közelíti meg az ügyet. Úgy látja, két erős és ellentétes vélemény uralkodik az ügy kapcsán, az egyik, hogy az önkormányzat mindent megtett, a másik pedig, hogy az önkormányzat nem tett semmit. Arra kéri az államot, üljön le és gyakorlati szempontok szerint nézze az eddigi anyagokat, melyek a VIII. kerületi szakemberek, szociális munkások kezében vannak. Arra kéri a kormányt, ha már úgy döntött, hogy besegít, akkor ne a nulláról kezdje, hanem használja a meglévő tudást. „Ezek az emberek egy országban laknak, Magyarország a neve, dolgozzunk együtt.”

Végül a testület megszavazta a határozati javaslatot.

100 millió plusz társasházaknak

Következett a 2025. évi költségvetés első módosításáról szóló javaslat. Sátly Balázs elmondta, a szokásos negyedéves költségvetés-módosításról van szó. Egy dolgot emelt ki: a társasházak számára életveszély elhárítására 100 millió forintot különítettek el. A tavalyi évben csak erre 400 millió forintot fizetett ki az önkormányzat. Ahogyan szokták, folyamatosan vizsgálják, tudnak-e erre több pénzt folyósítani. A módosítással az önkorményzati intézmények által jelzett feladatokra is biztosítanak finanszírozást, ebből kerül a gyermekintézmények által kért klímaberendezésekre is, amiknek beszerzése folyamatban van.

Egry Attila: örömmel hallja, hogy társasházaknak is

Ahhoz képest, hogy mekkora a mérlegfőösszeg, és szerinte mennyi a rendelkezésre álló szabad forrás, fontos lenne visszaállítani a társasházi pályázatok nagyobb volumenű támogatását. A korábbi rendszerben minden 1 forinthoz a társasház is adott 1 forintot, aminek gazdaságélénkítő hatása is van, illetve a lakókat is bevonja. Tehát egy közös együttműködés keretében tud az összjózsefvárosi vagyon megújulni, megszépülni, ami kifejezetten fontos lenne.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós is támogatja a felújításokat, úgy tapasztalja, rengeteg igény érkezik be az önkormányzathoz erre vonatkozóan. Szerinte fejtágításra lenne szüksége a képviselőknek, hogy pontosabb képet kapjanak a téma kapcsán.

A napirendi pontot megszavazta a testület.

Legyen a szolidaritási adó maximuma az iparűzési adó 10 százaléka!

Következett a javaslat felterjesztési jog gyakorlására a szolidaritási hozzájárulás szabályainak megváltoztatása érdekében: a szolidaritási hozzájárulás mértéke legyen maximalizálva, és felhasználásának részletes szabályozása a központi költségvetésről szóló törvénybe kerüljön be. ilyenkor az önkormányzat a parlamentnek terjeszt fel egy javaslatot megfontolásra, ami vagy befogadja, vagy nem (az utóbbi 15 évben az ellenzéki önkormányzatoktól érkezőket általában nem).  

Bihari György előterjesztő elmondta, a jelenlegi rendszer nem szolidáris. Az elmúlt 5 évben összesen 8,4 milliárd forintot vont el az állam, jövőre ez akár 3 milliárd forint is lehet, ráadásul egyáltalán nem követhető, hogy az összeg hogyan változik. Nem átlátható és nem célhoz kötött rendszerről beszélünk, nincs maximalizálva az összeg, egyáltalán nem világos, hogy mely településeket és milyen mértékben sújtja az elvonás, annak felhasználásáról semmilyen kormányzati beszámolót nem kapnak. Szerinte ez ellentmond a jogi kormányzás gyakorlatának.

Azt gondolja, ez nem csak józsefvárosi probléma, nem véletlen, hogy megszólalt az ügyben az utóbbi időszakban Szentendre, Debrecen, Székesfehérvár is többek között. Bihari célja nem radikális, úgy gondolja, konstruktív javaslatot terjesztett elő: javaslata, hogy a szolidaritási hozzájárulás az iparűzési adó 10 százalékában legyen maximalizálva,

Azt gondolja, ilyennek kell lennie az alapvető költségvetési kultúrának. Fontos ez az előterjesztést, hiszen tudni lehet, jövőre is várhatók az említett elvonások, de nem lehet tudni, mennyi támogatást fog kapni a kerület, és most egységesen – pártpolitika mentesen – ki tud állni ez a testület a józsefvárosi emberek érdekéért.

Egry Attila szerint pár dolog össze lett keverve az előterjesztésben, mert az önkormányzatok egymással kell szolidárisak legyenek. Az itteni önkormányzatnak 50 milliárd forintos költségvetési főösszege van, az eddigi 6 évben egyszer sem sikerült az egészet elkölteni, ekképpen azzal érvelni, hogy valamire nem jut pénz, hamis érvelés. Úgy gondolja, ha Józsefváros jelenlegi vezetése azt állítja magáról, hogy szolidáris, akkor legyen az most is.

Sátly Balázs megköszönte Biharinak és a C8-nak az előterjesztést, ha elfogadnák, Józsefváros objektíven jobb helyzetbe kerülne a jelenleginél. Szerinte érdemes elmondani, hogy bár szolidaritásnak van nevezve ez az adó, ebben semmilyen szolidaritás nincs. Átverés, hazugság. „Ahogy Beton.Hofi mondja, önök díjbeszedők, sose voltak elsők.” Ez arról szól, hogy bizonyos településektől elveszik a forrásokat, és nem hagyják őket fejlődni.

Az egyes térségeket és önkormányzatokat területfejlesztési források segítségével lehet felzárkóztatni és fejleszteni, és az államháztartás központi rendszerén keresztül ildomos megvalósítani, meg uniós pénzekből – amik nincsenek, „mert el tetszettek ezeket lopni”, mondta Sátly. A bérlakás-felújítások kapcsán pedig arra emlékeztette a fideszes képviselőket, hogy a legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen 2 milliárd forintnyi bérlakás-felújításáról döntöttek. Egyébként döntöttek a bérházak felújításáról is, és folyamatban van egy 100 millió forint értékű bérházkarbantartási keret. „Nálunk többet lakhatásra, lakásfelújításra saját forrásból

Ha nem lenne sarc, ha nem büntetnék a sikeres önkormányzatokat, akkor még több jutna erre, és a józsefvárosiak még méltóbb körülmények között élhetnének, mondta.

Shakkour Aram képviselő szerint nem igaz, amit Egry Attila mondott, hogy a KT mások zsebében turkál, hiszen ők az állam zsebében turkálnak, amikor számon kérik az állampolgárok pénzét. Ez az állam most űrkutatásra költ Ferencz Orsolyával az élen mindannyiunk zsebéből, ahelyett, hogy a józsefvárosiakra költene, mondta.

Juharos Róbert Sátly Balázshoz intézett hozzászólást, miszerint az alpolgármesterrel a bizottságokban, a folyosón is képesek értelmes vitát folytatni, de ez a demagógia, amivel előállt, vezetett a Momentum végleges bukásához. „Csak így tovább. Nem rossz ez az út, csak kár ezzel egymás idejét lopni.” Szerinte ugyanez a helyzet ezzel az előterjesztéssel is, mert sokkal bátrabban lehetne a kerületben fejlesztésekkel foglalkozni. Viszont van egy elvetemült gondolat, amit helyre kell tenni, szerinte. A szolidaritási adóból befolyó pénzeszközök nem kerülnek be a központi költségvetés bevételébe, hanem azoké az önkormányzatoké lesznek, amelyek adott esetben nem képesek azt a szolgáltatási színvonalat ellátni, amelyre önkormányzati feladataik vonatkoznak. Ilyen kiegyenlítésre szükség van, ne akarják ezt meghekkelni.

Könczöl Dávid frakcióvezető azt kérte Juharostól, mondja el, vagy

hol jelenik meg az az államháztartásban. Épp amiatt van ez az előterjesztés, ami azt kezdeményezi, hogy legyen egy ilyen dedikált zseb az állami költségvetésben, mivel nincs ilyen, ezért legyenek törvényi feltételei és legyen átlátható.

Oláh József képviselő szerinte annyira szolidáris a magyar állam, hogy a Magyar Falu Programban tavaly 55 milliárd forint volt, most csak 35 milliárd forint. És ehhez képest háromszoros szolidaritási adót, sarcot szed be az állam az önkormányzatoktól. Nem érti, miről beszélnek a kollégák.

Egry Attila frakcióvezető erre úgy reagált, mutassa meg az önkormányzat, hogy a beszedett építményadó vagy a helyi iparűzési adó hol lett elköltve. Ez egy szép logika, van is ilyen ország, ahol ez működik. „Akkor induljunk neki, zsinórozzuk össze ezeket a tételeket. Mutassuk meg az itt lakóknak, hogy a például a tőlük beszedett parkolási pénz mire kerül elköltésre.” Támogatja Könczöl Dávid javaslatát, várja, hogy előterjesztéssel rukkoljon elő a témában.

Pikó András: a koltsegvetes.jozsefvaros.hu oldalon minden ilyenen szám olvasható. Az Egry áltl felhozott adók ugyanakkor nincsenek pántlikázva, szemben a szolidaritási adóval, ahol célzottan meg van mondva, hogy a rászoruló önkormányzatok kisegítésére kell fordítani. Egyetlen egy probléma van, hogy a rászoruló önkormányzatok ebből nem kapnak semmit sem, illetve nem tudnak róla.

A javaslatot megszavazta a testület.

Csak kerületi tulajdon lesz a Rév8

A Javaslat a Rév8 Zrt. tulajdonrendezésének kezdeményezésére című előterjesztés arról szólt, hogy kivásárolja a kerület a Rév8 fővárosi részét. A fővárosi önkormányzat tulajdonában 39,1 százalékos tulajdonrész van, az ennek megszerzése iránti szándékról és a szükséges megállapodás előkészítésének megindításáról kell a testületnek döntenie.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós képviselő elmondta, úgy kezdték meg ezt a ciklust, hogy megpróbálják elérni, hogy a vegyes tulajdonban álló Rév8 Zrt. kerüljön a Józsefvárosi Önkormányzat 100 százalékos tulajdonába. Kezdetben fontos volt a fővárosi tulajdonrész, olyan volt, mint egy oldalkerék a biciklin, de ahogyan a gyermek növekszik, önállóvá válik a segédkerékre már nincs szükség, sőt akadállyá válik. Abban bízik, hogy a főváros konstruktív lesz, és így a társaság adminisztrációs terhei nagyban csökkenni fognak.

Juharos Róbert elmondta, ő is ott bábáskodott a társaság létrejöttében. Az elején még egy harmadik tag is volt, az OTP. A hozzáfűzött reményt nem váltott be a kettős tulajdon, a főváros a társaság fix költségeinek finanszírozásában nem vállalt soha szerepet. Túlzott üzemméretű a társaság, „mi fizettük az igazgatósági tagok, de a főváros által delegáltak összes járandóságát 20 éven keresztül, miközben az volt a vélelem, kap a kerület megrendelést a fővárostól is, ami észszerű és okos elgondolás volt,

Azt gondolja, a Rév8 tradíciója és az a funkciója, hogy legyen a kerületnek ciklusokon átívelő kerületfejlesztési stratégiákat tervező kapacitása, fontos elgondolás.

Ellenszavazat nélkül szavazta meg a testület a napirendi pont határozati javaslatát.

Új elnöke lett a JKN Felügyelőbizottságának

A Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. (JKN) alapszabályának és közszolgáltatási szerződésének módosítása következett. Az előterjesztés új felügyelőbizottsági tagra tett javaslatot, javítja a telephelyek felsorolását, TEAOR-számokat módosít, bekerül a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása, valamint fedezetet biztosít többletfeladatok ellátására.

Egry Attila frakcióvezető a megüresedő felügyelőbizottsági helyre Zsiga Ottót javasolta. Gutjahr Zsuzsanna elmondta, megválasztásakor Halmai Róbert vezérigazgató ígéretet tett arra, hogy rendezi a telephelyek kérdéskörét, köszöni, hogy erre gyorsan sor került. A JKN Felügyelőbizottságának elnöke Abd El Rahim Ali lett. A közszolgáltatási szerződés módosításáról egyetértésben szavazott a testület.

Mi lett a Dankó udvar kóbor macskáival?

A kerület állatvédelmi koncepciójának elfogadásáról szóló napirendi pontot Udvarhelyi alpolgármester terjesztette elő. Lényege, hogy az önkormányzat hatékony intézkedésekkel támogassa az állatvédelmet, együttműködve civil szervezetekkel, állatvédő egyesületekkel, állatorvosokkal és helyi lakosokkal.

Udvarhelyi Tessza elmondta, büszke arra, hogy lett állatvédelmi koncepciója Józsefvárosnak. Szakemberek, szakmai szervezetek szerint ez egy kifejezetten magas színvonuló koncepció. Fontos, hogy társadalmi egyeztetésen is keresztülment, és sok lakossági hozzászólás is beépült. Fontos szerinte az is, hogy az állatok jólétén kívül a közösségi együttélés is jobban működjön, valamint a köztisztasági helyzet pedig még inkább javuljon.

Soós György azt kérdezte, hogy a Dankó udvarnál a macskák ivartalanítási programja él-e. Több lakó megkereste, hogy mi lett az udvarnál befogott cicákkal, mi történt velük? Megjegyezte, szereti az állatokat, különösen a cicákat, állatvédőnek tartja magát.

Udvarhelyi Tessza elmondta, megpróbálták lenyomozni a macskák útját, sok időt töltöttek azzal, hogy tudjanak konzultálni azzal a szervezettel, amit a JGK megbízott ezzel a munkával. Benyújtottak az önkormányzathoz papírokat, melyek azt bizonyítják, hogy a macskákat befogták és elvitték a szervezet telephelyére. Állításuk szerint örökbe adták őket. Az önkormányzat úgy döntött,

mert a tevékenységük nem nyomon követhető teljes mértékben. Ezért is fontos ez az előterjesztés, hogy nagyobb körültekintéssel válasszanak partnerszervezeteket. Folyik egy hasonló program a Századosnegyedben, itt a szervezet már véleményezés útján lett kiválasztva. A javaslatot 16 igennel megszavazta a testület.

A követekező pont a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázattal kapcsolatos költségvetés jóváhagyása volt. Ahhoz, hogy az önkormányzat csatlakozni tudjon az ösztöndíjpályázathoz és ki tudja írni, 2029-ig előzetesen kötelezettséget kell vállaljon.

Erőss Gábor képviselő, tanácsnok elmondta, az elmúlt ciklusban fokozatosan és jelentősen megemelt összeg – már 40 ezer forint az ösztöndíj mértéke – a hátrányos helyzetű józsefvárosi diákok felsőoktatásban való továbbtanulását segíti. Megjegyezte, szomorú, hogy nem lehet tudni, mennyi lesz az állami részesedés mértéke, „aztán évről évre csodálkozunk, hogy még mindig 5 ezer forint”. Reméli, a következő években nemcsak az önkormányzati részesedés, hanem az állami is növekszik majd. Megszavazták a javaslatot.

József(város) és testvér(város)ai

Testvérvárosi ügyekben is volt napirendi pont. Egy európai bizottsági programon való pályázati részvételhez kellett KT-döntés. Az ebbben való részvétel lehetőséget teremt arra, hogy megossza és továbbfejlessze a részvételi költségvetési folyamatokat, ösztönözze a gyermekek és fiatalok demokratikus életben való szerepvállalását.

Sátly Balázs elmondta, felpörgették a nemzetközi kapcsolatokat és a testvérváros-programokat. A kassaiak meghívására részt vettek egy rendezvényen, ahol az kiderült, sok közös dolguk van Kassa-Nyugat városrészével. Például ők is bajnokai a részvételi költségvetésnek, és hisznek ebben a folyamatban. Az Európai Unió által finanszírozott testvérvárosi együttműködések erősítésére szolgáló pályázaton szeretnének indulni, aminek szeptember a leadási határideje. Arra kéri most felhatalmazást, hogy ezt az anyagot előkészíthessék és benyújthassák. Megjegyezte, több potenciális testvérvárossal is kapcsolatban állnak, meghívják őket november 7-re, Józsefváros születésnapjára is.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós támogatja az előterjesztést, szerinte dicséret jár érte. Arra kérte Sátlyt, vegyék fel a kapcsolatot az olaszországi testvérvárossal, Pescinával is. (Ami Abruzzo régióban, L’Aquila megyében van. Lakosainak száma 3724 fő – a szerk.) A covidjárvány akadálya volt a kapcsolódásban, de nagyon várják Józsefváros megkeresését. Hozzátette, ezt a kapcsolatot még a néhai polgármester, Csécsei Béla építette ki. Camara-Bereczki maga is szívesen segít a kapcsolatépítésben.

Gutjahr Zsuzsanna kiemelte, hogy ez egy önrész nélküli pályázat, és ezek a kapcsolatok arra is jó lehetőséget teremtenek, hogy közös Erasmus (tanulmányi) pályázatokon is részt lehessen venni.

Erőss Gábor arra emlékezett vissza, amikor a covidjárvány idején a sanghai testvérvárosuktól kaptak védőmaszkokat (Sanghaj Csangning és Putuo a két testvérváros). Javasolta Kassa mellett az Eperjessel való együttműködést is.

Megszavazta a testület a napirendi pontot.

Gondos Juditot kitette a KT

A Közösen Józsefvárosért képviselőcsoport kezdeményezte a nem önkormányzati képviselő Gondos Judit visszahívását a pénzügyi és tulajdonosi bizottságból. Könczöl Dávid elmondta, eljutott hozzájuk több dokumentált ügy is, melyben egyes társasházak pénzügyeinek kezelésével kapcsolatban vetnek fel elég súlyos aggályokat Gondossal szemben. Ezek közül több is hatósági eljárásban van jelenleg. Ezek alapján döntött úgy a frakció, hogy Gondos Juditot, a Fidesz–KDNP delegáltját visszahívja.

Könczöl elmondta, a közpénzek kezelésében

mert a kerület polgárai joggal várják el, hogy az adóforintjaikról döntő bizottság ne vállaljon kockázatot sem jogi, sem morális szempontból. Nem engedhetik meg, hogy egy olyan személy, akinek a cége ellen felszámolási eljárás van folyamatban 10 millió forint kétes felhasználása miatt, továbbra tag legyen egy olyan testületben, amely a közpénzek kezelésével és felügyeletével foglalkozik. Emellett nem javasolja, hogy ezt a bizottsági helyet feltöltsék.

Egry Attila: teljes értetlenséggel olvasták az előterjesztést, hallgatták Könczöl szavait. Szerinte furcsa, hogy testületi ülés előtt erről nem volt információcsere. Mindenki számára köztudott, hogy Gondos a Fidesz–KDNP-frakció delegáltja, illett volna ezzel kapcsolatban pártközi egyeztetést tartani. És az, hogy valakire mondanak valamit, vagy papírokat lobogtatnak, a mai jogrend szerint nagyon kevés. Szerinte nincs rendben, hogy a nagy nyilvánosság előtt valakinek így lesz negatív a megítélése. Ráadásul a jelenlegi vezetés volt az, ami jogerősen elítélt személyt delegált a vagyonkezelő felügyelőbizottság elnöki székébe (Szarvas Koppány Bendegúzra utalt ezzel, aki a JGK felügyelőbizottsági elnöke, s a bíróság tüntetésen való rendzavarásért ítélte el, pénzügyi visszaélés gyanúja nincs vele szemben).

Ami az új tag delegálását illeti, Egry szerint a Fidesz–KDNP-nél van ez a pozíció, és úgy gondolja, automatikusan meg kell nyíljon a lehetőség, hogy a frakciójuk tudjon delegálni a bizottságba valakit. A bizottság munkájában a Fidesz–KDNP feladatot kíván vállalni, ha nem jelölhetnek tagot, azzal a munkájuk lehetetlenül el. Javasolt 5 perc egyeztető szünetet a kérdéskörben, ezt el is rendelte Pikó András.

A szünetet követően Szili-Darók Ildikó jelezte, a Magyar Szocialista Párt továbbra is fent tartja az igényét, hogy mandátumarányosan legyenek elosztva a külsős bizottsági helyek, és kérné, hogy ősszel térjenek vissza erre a kérdésre, hiszen az MSZP-nek nincs helye.

Juharos Róbert elmondta, sajnálattal hallja az egyeztetés eredményét, a háború fokozódása mellett döntött a többségi frakció. Lelkük rajta, akkor amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten – utalt Pikó András ciklust nyitó ülésén elhangzott szavaira. Eddig nem ezen a szinten gondolkodtak, tradíciója van, hogy mandátumarányosan osztják szét a bizottsági helyeket. Ez az első olyan ciklus, amikor a Fidesz-frakció még annyi helyet sem kapott, mint ahány képviselője volt, tisztségviselői pedig nincsenek. Amíg ezt az ügyet nem rendezik, azt tudja mondani, a polgármester nem az ő polgármesterük, mint ahogyan a polgármester mondta, hogy a Fidesz-frakciót karanténba teszi. Ők ez esetben karanténba teszik a polgármestert és azokat a képviselőket, akik felelősek ezekért a döntésekért.

A testület elfogadta a határozati javaslatot.

A főépítész 5 év után távozik, Újbudára megy

Döntött a testület arról is, hogy a Karácsony Sándor Közalapítvány közhasznú jogállásúvá váljon, így további adományozókat gyűjthessen.

Bővíti a kerület az általa alkalmazott településrendezési szerződések felhasználási lehetőségeit is. Rádai Dániel alpolgármester elmondta, az előterjesztés részletes, és ennek kapcsán egyúttal megköszöni Barta Ferenc főépítésznek a józsefvárosiak érdekében végzett több mint 5 éves munkáját is.

ehhez a legjobbakat kívánja. Könczöl Dávid elmondta a frakció nevében köszönte meg a főépítész eddigi munkáját. Egry Attila csatlakozott a köszönetnyilvánításhoz, ahogy Camara-Bereczki Ferenc Miklós, Szili-Darók Ildikó és Pikó András is. Az előterjesztést pedig megszavazták.

Következett volna a Javaslat az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról szóló 20/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelet módosítására. Az előterjesztést az előterjesztő visszavonta – bruttó 50-100 ezer forinttal nőtt volna a képviselők, bizottságitag-képviselők tiszteletdíja, a tanácsnoké pedig bruttó 350 ezer forinttal.

Kérdések rácsról, fagyipénzről, közösségi kertről

Zárt ülés döntött  a Helyi Választási Bizottság tagjának, póttagjainak megválasztásáról, a Bauer Sándor utca 13. szám alatti ingatlan értékesítési pályázat eredményének megállapításáról és egy közigazgatási bírság elleni fellebbezésről.

Az SZMSZ szerint az ülés végén az önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek a képviselők. Soós György elmondta, megkeresték józsefvárosi dolgozók azzal a kérdéssel, hogy a fagyipénz mikor fog megérkezni, amit az önkormányzat a hónap elején szokott utalni? A második kérdése pedig az, hogy a Magdolna utca 22. kapucsere, kaputelefon-csere ügye hogyan áll. Többször is kereste a JGK-t, nem kapott még választ.

A jegyző elmondta, a köztisztviselői nap június 30-án van, akkor jelentik be a kollégáknak, de július 7-én lesz a kifizetés. A másik kérdésre Borbás Gabriella JGK vezérigazgató válaszolt: a Magdolna 22-ben a bérlők szavaztak arról, hogy legyen rács, a JGK megkezdte a beszerzést. Idén felújítják a Magdolna 22. homlokzatát, ennek keretében történik majd a kapumegerősítés is.

Juharos Róbert a per állásról kérdezett, amit a közigazgatási kormányhivatal indított el az önkormányzattal szemben a hatáskörelvonás ügyében. Pikó András jelezte, hogy írásban válaszolnak.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós a Magdolna utca 28-as telken a közösségi részvételi költségvetésben megszavazott közösségi kertről érdeklődőtt. A Magdolna és Dankó utca sarkán sok lakos jelezte, hogy felhajtanak a járdára az autók, úgy kerülik ki a virágládákat. Kell oda még valami, hogy ezt ne tudják megtenni, mert így balesetveszélyes. Ebben kéri a JGK segítségét.

Ezzel ért véget a képviselő-testületi ülés, amely itt visszanézhető.

Fotók: Mile Máté