Budapest VIII. kerületében, az Alföldi u. 6–8. Szám alatt működik az Alföldi Átmeneti Szállás, ahol hajléktalan férfiak és nők részére biztosítanak férőhelyet, általában 221-et, a téli krízis időszakában pedig 257-et. Az egyik közösségépítő programjuk a főzőverseny, amelyet már a sokadik éve (Becze Szabolcs ellátási egységvezető nem emlékezett a pontos számra, de nem is olyan lényeges talán) rendeznek meg a szálló udvarán.
A másik oldalon pedig ott van az Internép és csapata, akiknek profilját, tevékenységét már nem olyan egyszerű meghatározni, mint a szállóét: annyi biztos, hogy a Népszínház utca 26. szám alatt tanyáznak, és hogy az egykori internetkávézóból lett hely „közösségi alapokon szervezi meg a programjait is, tevékenysége pedig túllép az egyszerű kulturális téren” – írtuk róluk korábban.
Facebook-oldaluk meghatározása szerint ők egy „bővülő alkotói csoport Budapesten a Népszínház utcában”, a kategóriájuk pedig a performansz – képzőművészet – civil szervezet, ám a betonfejű, konkrétumukra kíváncsi újságíró csak vakarja a fejét, ha egzakt meghatározást akar adni
a széllelbélelt csoportosulásról.
Annyi talán biztosan kijelenthető, hogy groteszk, szürreális kulturális programjaikkal, humoros-pozitív-álnaiv szemléletükkel, mindenki számára nyitott programjaikkal (pl. a saját kimittudjukkal, a Ki mit tudna elnevezésű tehetségkutatójukkal) sikeresen „képeznek hidat” a különféle szocio-kulturális hátterű csoportok között – ironikusan, kedvesen.

És hát ez történt meg ezen a kora őszi kora estén is, hajléktalan emberek és az elitebb, jellemzően a kulturális szférából érkezett fél-fiatalok vegyültek, bulikáztak, főzikéztek, játszottak együtt a zord valóságot kívül hagyva a Fel-Földi! Étterem falain. Értik,
Fel-Földi, mivel Alföldi utca,
ún. geg szaglik itten!
A Fel-Földi! Étterem egyébként egy alkalmi entitás, helyet pedig az Alföldi szálló udvara biztosít neki, és ez volt a második alkalom, hogy az udvar „étteremmé” bírt avanzsálni.
Az udvaron kb. 25-30 ellátott jelenlétében indult meg a főzős etap, az internépesek egy erre az alkalomra írt dallal röffentették be a bulimotort, aminek a szövegét ideírtuk, hogy érezzék a hangulatot önök is:
Kezdetben itt egy sertéstelep volt
Szabályos porfelhőjéből kiemelkedett
És népszállót teremtett maga köré
Jött a piac, jött a pápa, galambok
A felföldibe beáramlott mindenki
Tudták már, szabad, és jöttek, és főztek és ettek
Kezdetben volt a fedél nélkül is
Talányos lapfelhőjéből kiemelkedett
És felfedte a felfedezni valót
Jött a fedő, jött a nélkül, új lap lett
Október 16-tól kezedbe foghatod
Aha. Szóval itt van a Fedél Nélkül lap, az otthontalan emberek műhelye, és valami Fedő Nélkül is, mi lehet már ez? Eláruljuk, ez a Fedél Nélkül októberi számának lesz a melléklete, ami
kizárólag a Népszínház utcával foglalkozik majd
képzőművészeten, írásokon keresztül, valamint megjelenik benne az Internépesek Ország-Város-Népszínház utca című játéka (ennek volt ezen az alkalommal is egy etapja), és a szintén a Fel! Földi-ben lefolytatott kvíz megfejtései is. Igen, volt kvíz is a főzés mellett, ahol ilyen kérdések hangzottak el (itt és most növény témakörben):
Mi a köze a vadkendernek a Népszínház utcához?
- A fiatalok a biofű előtt ezt szívták.
- Az Auróra utca ezt a nevet viselte korábban, mivel sok volt ott a vadkender.
- (ez nem hallatszott)
Mindenki megtette a tippjeit, a szervezők jegyzeteltek, majd jött a következő kérdés (állat témakörben):
Mi köze a vadgalamboknak a Népszínház utcához?
- Sokat csipegetnek itt.
- A sok vadkender a Vadkender utcából idevonzotta a galambokat és bevadultak.
- Egy XIV. századi népszínház utcai hiedelem szerint szerencsétlen leszel, ha leszar egy vadgalamb.
„Nem leszar, hanem lepottyant”
– hívta fel nevetve az egyik női ellátott a figyelmet a helyes, nem trágár szóhasználat fontosságára.

Amilyen gyorsan lezajlott a kvíz, olyan gyorsan meglettek az eredmények is: a megfejtéseket ugyan nem árulták el (a kíváncsiak kénytelenek a Fedő Nélkül októberi megjelenéséig várni, ott majd elárulják nekik a helyes válaszokat), de az kiderült, hogy a főnyereményt, egy Népszínház utcai körberiksáztatást ki nyeri meg: Jónás Józsi lett a nyertes, aki ezzel duplázott,
emberünk ugyanis a főzőversenyt is megnyerte.
„A pörköltalapot csináltam meg először, ezt hizlaltam fel lecsóval, ez nem sima lecsó, ennek szíve, lelke van.” Az ünnepélyes eredményhirdetést egyébként Budai István meterséf és Becze Szabolcs gourmand-mester celebrálta, de ez nem igaz, mert ők nem gasztro-szakemberek valójában, hanem az Alföldi Szálló munkatársai, ám ők maguk éltek ezzel a – nem teljesen az igazságot fedő (Fedő!) – önmeghatározással.
A Marika-féle, mindent beleadós titkos lecsó második lett, Rácz Dezsőék és Kinga csapatának kolbászos, kicsit csípős lecsója a dobogó harmadik fokára szorult: „mi vagyunk a Roma konyha csapat, a lecsóalapba belefőzzük a jóféle kolbászt, meg a krumplit,
a szívünket-lelkünket meg beleadtuk”.
Rita Kriszti (38) nagyon élvezte az eseményt: „Jó, hogy megismerkedhetünk mindenféle emberrel. Kitöltöttem a kvízt, de a felét nem is értettem, beirkáltam valamiket. Tök jó volt ez a lecsóbajnokság, nagyon finomak lettek az ételek, nézd meg mekkora lett a pocakom!” – nevet.
Károly (68) másfél éve lakik a szállón: „Amíg nem amputálták a fél lábam, addig volt albérletem, pékségben dolgoztam, pék voltam 48 évig. Elvagyok a szállón,
nehéz volt megszokni, de el kell viselni.
Nekem jó, mert a földszinten lakom, kifogtam egy 2 ágyas szobát, egy 6 ágyasnál már sok a vita, a konfliktus.”
Eközben elindult az élőzene Kovács Gémes Julianna nagyszerű művésznő éneklésével, aminek kapcsán Károly elmondja, hogy a zenében a könnyedebb műfajokat szereti: „szeretem az operettműfajt, meg a magyar nótát, az áriázást nem szeretem”. Ha így van – márpedig miért ne hinnénk Károlynak – akkor Kovács Gémes Julianna előadása tetszhetett neki, a művésznő ugyanis a fenti műfajok gyöngyszemeiből tett a közönség elé egy gondos válogatást.
A művésznő egyébként részt vett az Internép Ki mit tudna tehetségkutatóján, de szerepelt már az RTL-en és zenélt már Roby Lakatosékkal is. Az énekesnő több blokkban is énekelt, a szünetekben Farkas János, barátainak csak Dzsinó pakolta a trackeket a playlistbe, C.C Catch, I’m crazy Like a Fool, de egy Alain Delon-dal is belefért széles merítésébe: „én ezekkel a zenékkel, ezekben nőttem fel, de ma már lenézik ezeket,
én meg meg vagyok sértődve emiatt”.
Ezután újra Kovács Gémes Julianna rugaszkodott neki az előadásnak, csillár-és ablaküvegrepesztő falzettja azonban nem bírt azonnal megszólalni, kisebb malőr történt ugyanis, mert a Boro Boro című track nem „találódott meg” időben, de egy külső adathordozó (pendrive) beillesztése után meglett az iráni–svéd származású Arash 2004-es bombaslágere is, beindulhattak hát a hastáncra ingerlő vérbő perzsa ritmusok!
Az internépesek modern emberek, úgyhogy nem maradtak adósak a jeles esemény mediatizálásával sem:
Az Interkép TV élőben közvetítette a Fel-Földi! Étterem minden mozzanatát, felkészült riporterük, Szürke Mari (aka File Csilla) fehér színű, 4 földelt aljzattal ellátott, szerelhető hosszabbító-elosztójának hálózatba illeszthető részét mikrofonként használva kérdezgetett, konferált, vagy csak mórikálta magát a szó legjobb értelmében – mindenki legnagyobb megelégedésére.

Az esemény lecsengéseként Kovács Gémes Julianna még villantott egy Amari Si Amari-t (roma nóta), majd egy fergeteges Proud Mary zárta az estét, természetesen nem az eredeti, Creedence Clearwater Revival-féle, hanem a Tina Turner-féle változatban, a szabadságról, a változásról, az újrakezdésről, valamint az erőről, kitartásról szóló dal pedig hangos sikert aratott a résztvevők körében.
Ilyen volt Fel-Földi! Étterem főzőversenye. Aki valami szokatlanra, kreatívra, viccesre vágyik, látogassa meg az Internép csapatát a Népszínház utca 26-ban, de közben figyeljen hajléktalan embertársaira is, és segítse őket, ha tudja!
Fotók: Huszár Boglárka
