Viharosan indult a csütörtöki képviselő-testületi ülés, már a kezdés előtt volt változás: Szili-Darók Ildikó (MSZP) átült a Fidesz sorából a Momentum-C8-sorba, Camara-Bereczki Ferenc Miklós (MSZP) mellé, mint kiderült, ezt ők kérték. Nagy médiaérdeklődés is érzékelhető volt, a HírTV kamerával vonult ki és a Metropol is tudósítókat (!) küldött. E miatt a nagy érdeklődés miatt a sajtónak egy kordon mögött kellett tartózkodnia. De megjelent az ülésen Jámbor András parlamenti képviselő is. Az első napirendi pontnak szólt az érdeklődés, amelyben a képviselő-testületnek módosítania kellett a meglévő szabályozáson azért, hogy az állami kisajátításban érintett házak bérlőit el tudják helyezni a legutolsó koncepció alapján. Erről már mi is többször írtunk.

Az ülés előtt közvetlenül az MSZP módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, ami szétverné a koncepciót, Pikó András Facebook-videóban ismertette ezt, és abbéli szándékát is kifejezte, hogy reméli, a két (a testületben) független politikus visszavonja a módosítóját.

Megjelentek a teremben a Diószegi utcai házak lakói, a Kemény Dió nevű lakói közösség tagjai, és a képviselőjük fel is kívánt szólalni, ez derült ki az ülés előtti percekben. A lakókat a Bérlői Csoport is képviseli, aminek vezetője a vasárnapi időközi választáson elbukott MKKP-s politikus, Balázs András – végül tőlük is lett felszólaló.

10 fő kell a minősített többséghez, 9 fő a sima többséghez, indult el az ülés Pikó András szavaival. A testület megemlékezett Perlaki Attila elhunyt rendőrkapitányról, díszpolgárról. Juharos Róbert (Fidesz) szólt néhány szót róla, a munkásságáról, arról, hogy szorult vissza kapitánysága alatt a közterületi prostitúció, hogy vezette be a közbiztonságot jelentősen megjavító közterületi kamerarendszert, és hogy került a lista aljáról a tetejére a közbiztonsági rangsorban Józsefváros.

Napirendi változások is történtek, a bizottsági tagokról szóló, eredetileg 12-es pont lépett az első napirendi helyre, a 13-as pedig zárt ülés lett (ezen döntenek a képviselők javadalmazásáról, a tiszteletdíj emeléséről). Az eredetileg 12-es napirendi pont a fideszes Gondos Judit visszahívása és a volt DK-s Horváth Alexander lemondása miatt megürült bizottsági helyek betöltéséről szól.

Napirend előtt

Oláh József (Momentum) napirend előtti felszólalásában egyrészt meghívott mindenkit a szombati Roma Büszkeség Napjára a Blaha Lujza térre, és felszólította a kormányt a helyi önazonossági törvény visszavonására, ami a gyakorlatban a romák elleni intézkedéssé vált. Egry Attila fideszes frakcióvezető a vasárnapi választásról beszélt, amit a Fidesz megnyert. Nyomásgyakorlást emlegetett a hatalom részéről a lakók felé, és megalázónak nevezte, hogy a másik oldal egy nőkkel erőszakoskodó jelöltet indított (amit Balázs András végig tagadott – a szerk.). A körzetben az NKE fejlesztése megnyugtatóan rendezi majd a környéken élők lakhatását.

Pikó András reagált, ő is megköszönte a választási részvételt, sikeres munkát kívánt Kozma Lajos fideszes képviselőnek. Rágalomhadjárat és szavazatvásárlás jellemezte a fideszes kampányt, mondta, és reményét fejezte ki, hogy a kormány gyorsan reagál a Diószegi utcaiak ügyében („ha képes volt a kormány három nap alatt rendeletet alkotni a Pázmány Campus ügyében, akkor ez ügyben is tegye már meg ezt”). Röviden jelezte a kerületi megoldást: a lakók vagy választanak két felajánlott önkormányzati lakás közt (vagy a pénzbeli kifizetést választják), vagy a kormány megoldására várnak, van választási lehetőségük. A megalázásról: Orbán Viktor kebelbarátjává tette a nők fenyítéséről éneklő Dopemant, ez az igazi megalázás.

Bizottsági helyek

Rátért a testület az első napirendi pontra. Egry Attila szerint Gondos Judit visszahívása rágalomhadjárattal indult, amelyet Könczöl Dávid fogalmazott meg (hogy hatósági ügyek zajlanak Gondos ellen, ezért nem tölthet be ilyen pozíciót). Egry hiányolja a bizonyítékokat. És a Fidesz nem jelölhetett új tagot. Camara-Bereczki Ferenc Miklós szövegezési hibákra hívta fel a figyelmet, szerinte paritásos alapon kéne felosztani a bizottsági helyeket, most nem ez a helyzet. Folytasson egyeztetéseket a két MSZP-s taggal a polgármester, ne kész tények elé állítsa őket, erre kéri őket. Pikó András despotaként irányítja a kerületet, kezdi Juharos Róbert, szerinte Pikónak le kellene mondania.

reagált Pikó. A 22 százalékos részvételnél elért 52 százalékos győzelem nem alap a lemondásra, jegyzi meg, és a döntések frakciószinten születnek meg, amiken olykor ő is alulmarad. Szerinte az MSZP az arányaihoz képest több bizottsági helyet tudhat a magáénak. Bővülni fog a Fidesz frakciója, jelentette ki Juharos Róbert (utalt a következő, november 9-i időközi választásra). Camara-Bereczki vitatja a frakció primátusát Pikó felett, és nem nyitná ki jobban a pozíciók, posztok kérdését. Vörös Tamás (Fidesz): a választást komolyan kell venni, utalt a Pikó lemondásra tett megjegyzésére. Ideológiák és elméletek helyett a valós problémákkal kéne foglalkozni. Pikó: ha a gyakorlati problémákkal akarnak foglalkozni a fideszes politikusok, jelenjenek meg többször a kerületben. A vitát lezárta a polgármester, következett Hardy Ferenc Miklós eskütétele, Bihari György pedig alelnök lett. Pikó András 10 perc olvasási szünetet rendelt el.

Kisajátítás – létező terv vs. nemlétező terv

Jött az NKE-s kisajátításos napirendi pont a lakók ügyében. 160 háztartásnak csak úgy lehet lakást biztosítani, ha az összes felújított lakást erre fordítják az elkövetkezendő években, hangzott el. Az MSZP módosítást nyújtott be, a lakók is hozzászólhatnak bizonyos keretek közt: két lakó szólhat hozzá 3-3 percben, és a vita után is reagálhatnak, ha akarnak. Hétfőn lakossági fórumon lehet folytatni a közös beszélgetést. Következtek a lakók. Először a Kemény Dió képviseletében: az új rendelettervezet rosszabb, mint az előző, két lakás közül lehet csak választani a korábbi koncepcióban ígért három helyett, illetve csak 25 százalékot fizetne ki pénzbeli megváltásként a kerület, mondta el az egyik lakó. A másik lakó a Bérlői Csoporttól arról beszélt, hogy az önkormányzat nem kapta meg a kártalanítást a kisajátított épületekért az államtól, pedig azonnali kártalanítás járt volna neki. (Jogilag még nincs kisajátítás, a kormány tologatja a határidőt – a szerk.) Bizonytalanságban vannak a lakók, az állam nem csinált eddig semmit, nincs terv – Budapesten nincs állami kézben lévő bérlakás, kivéve a budai Várban vagy az Andrássy úton, és

jegyezte meg a most krízislakásban élő lakó.

Sátly Balázs alpolgármester szólt hozzá: most megoldunk egy olyan problémát, amit nem mi okoztunk. Aki jogosult, az felújított önkormányzati bérlakást fog kapni, „szerintem ez egy jó ajánlat”. Sátly felidézi a múltat: 2024 májusában sürgősségileg fogadta el a parlament a kisajátítást lehetetlen időpontokkal, amit rögtön módosítottak is. 2025 júniusára megvolt az önkormányzat koncepciója, igényfelmérése a lakhatás megoldására, ekkor megint változott a törvény, elvette ezt a lehetőséget is a kerülettől. Erre is reagáltak most. Az új feltételek kedvezőtlenebbek a régihez képest, ismeri el Sátly, mert a kormány nem fizette ki a pénzt az önkormányzatnak. Más terv nincs, a kormány oldaláról eddig nem hangzott el semmi. Sátly az MSZP-s módosítóról: egy részét tudja támogatni, mást nem. Pikó sem tudja elfogadni, nincs rá idő sem, és a lakók közt különbséget tesz, ami szerinte nem elfogadható. Az MSZP-nek a bezsarolás volt a célja, nem a probléma megoldása, fogalmaz keményen Pikó.

Frakcióvezetői hozzászólások: Egry Attila és Gutjahr Zsuzsa jelentkezett szólásra. Egry: erre a koncepcióra mondtak nemet a lakók, ezt nem szabad átverni a testületen. Ezek a bérlők nem kapják meg ugyanazokat a feltételeket, mint a többi bérlő. Az állam 100 százalékot fog kifizetni az önkormányzatnak, le akarják nyelni a 75 százalékot. Több százezres üres lakás, négyezres lakásállomány áll rendelkezésre, miért él akkor krízislakásban a lakó? Gutjahr Zsuzsa a bizonytalanságról beszél, hogy nehéz követni a változásokat, nem szabad bizonytalanságban tartani a lakókat. Ezért kell most elkezdeni cselekedni. A legrosszabb házakból költöznek ki először a lakók,

Az államtól 2 milliárd forintot kaptak, ezt felújításra fordítják. Három lakást akkor tudtak volna felajánlani, ha tudtak volna vásárolni is lakásokat, de ezt nem tudták megtenni, mert a kormány nem fizet.

Szili-Darók Ildikó a módosítójukról: nem akarnak különbséget tenni a lakók között, a lakások egy részét más lakhatási problémákkal élőkre is kellene fordítani. Jobban kéne szerinte diverzifikálni a lakókat igények, szükség szerint. Szerinte a kormányzattal kéne tárgyalni – korábban Pikó arról beszélt, nincs felelős minisztériuma az ügynek, eddig nem sikerült kijelölni ilyet. Szili-Darók a Fidesztől kéri, segítsenek a tárgyalásokat létrejönni. Juharos Róbert: az önkormányzat töketlenkedik, azért öli meg most a Pikó-program lakhatási részét. A kormány „eltökélt” a hosszú távú fejlesztése érdekében és a kerület fejlesztésében. Az önkormányzat nem tudja, milyen értékű az érintett ingatlanvagyon.

Pikó András: hozzon

ilyen egyszerű. A kormánytól kikérte a terveket az önkormányzat, ilyenek nincsenek. 2025 őszén már megnyílt volna az NKE tanárképzője a kormány tervei szerint, de „semmi nem nyílt meg”. Udvarhelyi Tessza alpolgármester: a bérlők jobb helyzetbe kerülnek, mint a többiek, mert a minőségi cserét kérőknek csak egészségügyi és kisebb lakásba lehet menni ingyenesen. Az MSZP-s javaslat 40 százalékra szorítaná vissza lakások felhasználását, és elnyújtaná a kiköltöztetést. Camara-Bereczki Ferenc Miklós: muszáj fenntartani lakásokat másoknak is, és egyeztetésre, kompromisszumra van szükség a kerületvezetésben is. Pikó András: ha egy képviselőnek javaslata van, jelezze, ne arra várjon, hogy a másik oldal felhívja. Sátly Balázs: mi az önök javaslata, kérdezi a fideszesektől. A kormánynak nincs konkrét terve. Mindenki vegyen egy nagy levegőt, gondolja át, mit akar. Ha megérkezik a kormányzati pénz a választás után két hónappal – ami azért bizonytalanság –, akkor kiírják a lakáspályázatokat, jobb lesz a helyzet, más is költözhet.

Jámbor András is szót kért. „Ez egy borzasztó vita”, a lakók számára nincs több koncepció, amelyek közül válasszanak, egy van. A törvény közös elhelyezést írt elő az állam és önkormányzat között, az utóbbi megtette ezt, az előbbi nem. 28 naponként keresi-kérdezi Jámbor a felelősét a projektnek az utóbbi másfél évben, a mai napig nincs ilyen.

Udvarhelyi Tessza: lesznek lakáspályázatok továbbra is, ez nem szűnik meg. A lakhatási Pikó-program megvalósulása az, ami most meg fog történni, nem szűnik meg a program. Shakkour Aram (Szikra) új vetületet hozott be: Kozma Lajos a győztes választás után találkozott Orbán Viktorral a Parlamentben, megkérdezte a miniszterelnököt arról, mikor lesz meg a pénz a kisajátításra és ki a felelőse projektnek? Kozma Lajos a széksorokból rázta a fejét (eskütétele később lesz csak, mert a választási eredményt megtámadták a bíróságon). Pikó András 10 perces szünetet rendel el, a további hozzászólások után zárszó és a lakók hozzászólása következett.

Pikó András: színvonaltalan és rossz vita volt tele csúsztatással. Az önkormányzatra mondják, hogy töketlen, de az állam nem tett semmit, nincsenek tervek, nincs felelős, nincs NKE-s tanárképzés a helyszínen. A lakók eldöntik, mit akarnak, az önkormányzat ajánlatát fogadják-e el, vagy az államra várnak. Az MSZP-nek: jelezzék, ha van javaslatuk, ne várják, hogy majd őket felhívja valaki. A 40 százalékos korlátot igazságtalannak és rossz ötletnek tartja. A képviselők szabadon döntenek. Sátly Balázs: valakinek van megoldási javaslata, valakinek nincs. Arra kéri a képviselőket, ne tartsák fenn a bizonytalanságot. A bérlők pedig fontolják meg a javaslatot. A Kemény Dió képviseletében szólt hozzá egy lakó, arra kéri a polgármestert, kérje ki a véleményüket, és ne legyen lekezelő. Ezzel zárult a napirend vitája. Jött a szavazás.

És hát a szavazás, amely a legegyszerűbbnek tűnt, benne a kérdéssel, megszavazza-e az MSZP a lakásrendelet módosítását úgy, hogy nem fogadják el a módosítóját, végül sokkal komplikáltabb lett.

Szavazás jogi csavarokkal

Először az MSZP-s módosítókról szavaztak, jelentették be: az elsőhöz minősített többség kellett; 11 igen, 5 tartózkodás, 2 nem – elfogadták, hogy ne legyen sorsolás a Kecskeméti-féle lakás ügyében. Jött annak a második része: 40 százalék kikerüljön a lakások köréből; 2 igen, 9 nem, 5 tartózkodás, elutasítva. Jött egy harmadik szavazás, 9 igen 5 nem 2 tartózkodás – elfogadták a javaslatot. Végül kiderült, az első szavazásban a lakásrendeletről is szavaztak, ezért kellett hozzá minősített többség, de ebben szerepelt a sorsolás kitétele is. Az MSZP szerint ez egy jogászkodós trükk volt. A Fidesz oldaláról azt tudtuk meg, hogy egyelőre vizsgálják a kérdést, szerintük a módosítók után, a végén kell a jogszabályról dönteni. Még nem született arról döntés, megtámadják-e a szavazást a Kormányhivatalnál.

Most tehát úgy néz ki, a lakók dönthetnek arról, elfogadják-e az önkormányzat ajánlatát, választhatnak 2 lakásból, vagy megvárják az állam egyelőre nem körvonalazott ajánlatát.

Frissítés: a szavazás menetét és a megszavazandó-megszavazott pontokat az MSZP módosítójának tartalmával megküldte az önkormányzat:

Az állami kisajátításokkal kapcsolatos előterjesztés 3 döntést tartalmazott:

• a Lakásrendelet módosítását (amely alapján egyes, kisajátításban érintett lakókat érintő szabályok módosultak, pl. a pénzbeli térítés lehetősége megszűnt) – ennek elfogadása minősített többséget igényelt
• az Önkormányzat versenyeztetési szabályzatának módosítását (mely többek között a lakáspályázatok lebonyolítását is szabályozza) – ennek elfogadása minősített többséget igényelt
• az új kiürítéssel kapcsolatos eljárásrend elfogadását – ennek elfogadása egyszerű többséget igényelt

Szili-Darók Ildikó és Camara Bereczki Ferenc Miklós által benyújtott módosító javaslatnak két célja volt:

• ne legyen lehetősége az Önkormányzatnak pontszám helyett sorsolással döntenie egy lakáspályázat nyerteséről – ez a javaslat a Lakásrendelet módosítását egy ponton érintette, és emellett szükségtelenné tette a Versenyeztetési szabályzat módosítását
• az Önkormányzat ne próbáljon meg elhelyezni minden kisajátításban érintett bérlőt, hanem csak a legrászorultabbakat, annak érdekében, hogy jövőre biztosan legyen felújított lakáspályázat – ez a javaslat csak az eljárásrendet érintette

Az első szavazáson a Szili-Darók és Camara-Bereczki féle módosított rendelettervezetről döntöttek a képviselők.
Ezt minősített többséggel elfogadták. Így tárgytalanná vált a versenyeztetési szabályzat módosítása.

A Lakásrendelet eredetileg javasolt minden elemét elfogadták a képviselők, kivéve a sorsolásra vonatkozó rövid részt.

Következőnek a Szili-Darók és Camara-Bereczki féle módosított eljárásrendről szavaztak a képviselők.
Ezt egyszerű többséggel elutasították.
Végsőként az eredeti kiürítéssel kapcsolatos eljárásrendről volt a szavazás, melyet a képviselők egyszerű többsége elfogadott.

Fotók: Mile Máté