Hofher József az összegyűlt közel 15 embert arról kérdezte, miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a mostani eseményen. Egy részüket a kíváncsiság, a keresés vágya hozta, mások az atya karizmatikus személyiségéért, gondolatébresztő elmélkedéseiért jöttek. Hofher József programjain feltűnő, hogy akármennyire súlyos és nehéz a vizsgált téma, soha nem telik el úgy az ott töltött egy óra, hogy ne lenne benne humor és derű.
Aaron Wessman amerikai római katolikus pap a PhD fokozatát 2019-ben szerezte meg. Egyetemi feladatain kívül a Glenmary Misszionáriusok Háza egyházi rend tagja, első alelnöke és a Living City újságírója. Az egyház küldetése a polarizált világban könyv ürügyén 2 éve azt mondta, hogy „Jézus Krisztusban nincs »mi kontra ők«. Ahhoz, hogy ezt a mentalitást leküzdjük, tényleg el kell kezdenünk közeledni azok felé, akik mások mint mi, tanulnunk kell tőlük, körülöttük kell lennünk, és fel kell ismernünk, hogy bár sokféle módon, de mégis ugyanahhoz az emberiséghez, ugyanahhoz a közös alaphoz tartozunk.”
Hofher József atya a cigányságot érintő kirekesztettségről szólva felidézett egy-egy pozitív, előremutató kezdeményezést, történetet. Példaként említette meg a 10 éve létrehozott Jezsuita Roma Szakkollégiumot Kispesten, s a Szeretetiskolát. Tevékenységi köréhez tartozott az iskolázatlan roma asszonyok tanítása. Beszélt egy asszonyról, aki azért akart megtanulni olvasni, hogy az unokájának mesét olvashasson. Az ide járó nők bizottság előtt mutathatták meg a tudásukat, a sikeres vizsgázók hivatalosan kiállított bizonyítványt vehettek kézhez.

A könyvről azt mondta, a szerző felfigyelt rá, hogy az Amerikai Egyesült Államokban milyen erős a politikai identitás. Messze felülírja a vallási identitást, s hatással van a mindennapi életre. Elhangzott, az ember hajlamos rá, hogy a velünk azonosan gondolkodók társaságában érezzük jól magunkat, ahol a miénkkel ellenkező véleményekkel nem igen találkozhatunk. A könyv olvasásakor döbbenten konstatálta, hogy bár az az amerikai helyzetet írja le, sok egyezés van a magyarországival.
Vegyük tudomásul, hogy Jézus Krisztus a miénkhez hasonló, azaz megosztó világba született bele, s terjesztette az igét, amely nem egy-egy csoportnak, hanem mindenkinek szólt.
„Az emberiség betegsége ez a megosztottság” – mondta Hofher József. „Jézus példabeszédeket mond és az átvezető történetekkel kezd el gondolkodtatni” – emelte ki.
Idézte a megosztónak számító Wass Albert író, költő egyik a témába vágó versét, a Nagypénteki siratót.
A megosztottságról elmélkedve Hodász került elő, ahol a cigányok és a magyarok külön templomba jártak, mert a romák nem szívesen mentek be a másik templomba. A cigány templomot Sója Miklós görögkatolikus pap építtette. Hofher József az egyik cigányokkal közös húsvétról azt mondta, hogy ott a magyarok és a cigányok együtt ünnepeltek, volt zene, majd azzal a gondolattal jött oda hozzá az egyik cigány ember, hogy most először érzi azt, hogy a templom az övék.
Hofher József derűsen, de nem kevés kritikával a hangjában jegyezte meg, hogy manapság a cigányozás helyébe a migránsozás lépett. Annak idején az olaszliszkai tragédia körüli sajtómegjelenésekben rendre ment a cigányozás, a cigány közösségek bűnbakként beállítása, a Szögi Lajos ellen elkövetett gyilkosságért a kollektív bűnösség elvének taglalása. Mintha valaki a móri mészárlásért az egész magyar társadalmat vádolná, vonná felelősségre.
Örömmel osztotta meg, hogy a véleménykülönbségek dacára létezhet a felek közt párbeszéd, jó példa erre Gulyás Márton és Kassai Lajos lovasíjász partizános beszélgetése 2021-ből.

Az atya a krisztusi elvek mentén a bátorságra, a vélemény felvállalására, a lelkiismeret szerinti cselekvésre ösztönözte a hallgatóságot, akik az est végén kis körökbe rendeződve olyan kérdésekről osztották meg egymással a személyes véleményüket, mint ki vagyok én, kinek tartanak az emberek engem, kinek tartom én magamat?
Hofher József jezsuita atya búcsúzásként felhívta a figyelmet a Gázai övezetben élő palesztinokat érő szörnyűségekre, s hogy novénára (imádságra) hívja a jelenlévőket Palesztina államiságáért és a népirtás megszüntetéséért. Az Isten szíve szerinti társadalom programsorozat a 30 év feletti felnőttek részére minden hónap 1. és 3. keddjén a Párbeszéd Háza 101-es termében várja az érdeklődőket.
Fotók: Mile Máté
