Powered by RedCircle
„Lehetne javítani a lakosság és a rendőrség kapcsolatán, a rendőrség felszereltségén, de önmagában ettől nem fog eltűnni a probléma. A megoldáshoz meg kell értenünk a függőség gyökerét”, mondja Sárosi Péter, a Drogriporter szerkesztője, aki a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (JKEF) szakmai társelnöke is egyben.
„Az első számú problémát nem az illegális szerek okozzák, hanem az alkohol és a legális gyógyszerek”,
hangsúlyozza a szakember az adás elején. „Ráadásul a függőség nem egy marginalizált csoport problémája, hanem majdnem minden családé.”
A drogpiacon még mindig a dizájnerdrogok a legnépszerűbbek, ezek a herbál és a bio, amelyek valójában szintetikusan előállított szerek, s nagyrészt Ázsiából hozzák be őket, hosszú távon a függőségi potenciáljuk igen nagy, a természetes cannabisénél jóval nagyobb. Ezek mellett a kristály a stimuláló szer. „A hatások, amiket látunk az utcán, azzal együtt értelmezendők, hogy ezek az emberek fedél nélkül élnek, minden percük tele van stresszel, és a szer a túléléshez kell. Nem az foglalkoztatja őket, hogy mi lesz velük egy év múlva, hanem az, hogyan fogják a mai napot kibírni”, mondja Sárosi.
„Itt a rendőrségnek igenis van feladata: meg kell húzni a határt, hogy mi fér bele egy közterületen.
A függőség ugyanis nem ad feloldozást senkinek arra, hogy antiszociálisan viselkedjen, bűncselekményt kövessen el, vagy ne legyen tekintettel arra, hogy látható módon használja a szert – ezt vissza kell szorítani. Ám emellett azt is kell látni, hogy önmagában attól, hogy a rendőr elviszi ezt az embert, nem fog megoldódni a helyzet.” Ha más nem történik, a szerhasználók vissza fognak térni ugyanarra a helyre, vagy esetleg nagy erőkkel egy másik térre lehet szorítani őket.
Van értelme a felügyelt droghasználati szobának, mondja Sárosi, ahogy annak is, hogy a szerhasználókat megkeressék az utcán és elkezdjék beintegrálni az ellátórendszerbe, miután bizalmi kapcsolatot építettek ki velük.
A kerületben 2014-ben bezárt és a többség szemében sikeresen lejáratott tűcsereprogram kapcsán a szakértő megjegyzi, hogy „egyáltalán nem azért lett kevesebb tű az utcán, mert megszüntették a tűcsereprogramot, ahogy a legtöbben gondolták, hanem mert éppen akkor lett kevesebb az intravénás szerhasználó a szerhasználati szokások ettől teljesen független megváltozása miatt. Viszont a bezárás után 2-3000 ember teljesen láthatatlanná vált az ellátórendszer számára”, pedig náluk már esély volt az addiktológiai rendszerbe való integrálásra.
„Hamis dilemma, hogy vagy megszüntetjük teljesen a szerhasználatot, vagy csak simogatjuk a szerhasználókat, és semmit sem teszünk velük”, hangzik el a Csakugyanban. Ennél sokkal árnyaltabb drogstratégiára van szükség, ami elismeri, hogy a szerhasználók társadalomba való visszaintegrálására a járható út, ehhez pedig az intézményrendszer fejlesztésére és az erőforrások növelésére van szükség.
Az adásból kiderül még, hogy
- mi a függőség funkciója az ember életében, és milyen élethelyzetben alakul ki nagy eséllyel;
- hogyan kapcsolódnak a függőség és a gyermekotthonban töltött évek, a család hiánya;
- mi az a drogháború, ami jelenleg is zajlik Magyarországon;
- mennyiben a kerület és mennyiben a kormány feladata a józsefvárosi droghelyzet és közbiztonság megoldása;
- miért nincs Magyarországnak drogstratégiája, és mi ennek a következménye;
- milyen kerületi programok vannak, amelyek jól működnek;
- mikorra várható egy kidolgozott, kerületi drogstratégia;
- hogyan segíthetnek a pszichedelikus szerek egy terápiában.
Ha tetszett az adás, iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön a legújabb beszélgetésekről. Ott vagyunk a Spotifyon, az Apple Podcastok közt és a YouTube-on is.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
