„A drogfogyasztás miatt tarthatatlan a helyzet a főváros utcáin” – mondta nemrég Pikó András. Szakembereket kérdeztünk arról, milyen a kerület valós droghelyzete, és milyen megoldások vezethetnek tartós eredményre. A probléma rég túllépett a politika szintjén.

Kedden este a Spirál Felépülés Központban ültem be a KIX-re, a kábítószer-ellenes világnap alkalmából szervezett másfél órás vetítésre, illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetésre. Drogos filmet vártam, de nem azt kaptam, mégis pontosan oda jutottunk el az este végére, ahova a szervezők kifutni szánták.

Egy budapesti fiú tizenkét évét végigkövető dokumentumfilmről szerveznek beszélgetést.

Az utcai megkereső és ártalomcsökkentő program főként szerhasználókat, hajléktalan embereket és magas egészségügyi kockázatnak kitett csoportokat ér el mobil szolgáltatásokkal.

Mit hoz az új kerületi drogstratégia, és mit érhet el a kormányzati drogpolitika változása nélkül? Szép, de közepesen optimista helyzetkép.

Már a drogháború ilyen eldurvulása előtt is elmondta nekünk Sárosi Péter, a drogriporter, hogy a rendészeti megoldás kerületi és országos szinten a drogpolitikában – illúzió. 

A rendőrségnek igenis van feladata, de önmagában ettől nem oldódik meg a helyzet. Ennél átfogóbb stratégiára van szükség. 

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum koordinál a függőségi problémák kezelésében alapvető fontosságú szakterületek között.

Józsefváros és a drogfogyasztás kapcsolata drámai volt az elmúlt 20 évben. Az újjáalakult kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot segítő szakértőt, Sárosi Pétert kértük a helyzet elemzésére.

Miközben Orbán Viktor drámai kábítószer-ellenes offenzívát hirdetett meg évértékelő beszédében a probléma több mint évtizedes elhanyagolása után, Józsefvárosban politikai csatatérré vált a drogpolitika: a helyi Fidesz-frakció minden szakmai alapot nélkülözve démonizálja az ártalomcsökkentő programokat, „tűosztogatással" rémisztgeti a lakosságot, és adatok helyett félelemkeltő narratívákkal operál. A kormányzati szakpolitika a korszerű megelőzés, kezelés és ártalomcsökkentés helyett továbbra is a bizonyítottan hatástalan háborús retorikát és rendészeti eszközöket erőlteti, miközben a 2010 óta szisztematikusan leépített szakmai háttérintézmények és a hiányzó nemzeti drogstratégia miatt csak mélyül a válság.