Börtönhangulat – jellemezte lapunknak röviden a Losonci Téri Általános Iskolában uralkodó légkört egy korábbi dolgozója. A gyerekek miatt több évig húzta az ottlétét, de elszakadt nála is a cérna, és felmondott. 

Az iskolában 2023-ban történt már olyan eset, amely komoly sajtóvisszhangot váltott ki. 6 végzős roma diákot tiltott ki az igazgató, Barabási Csilla a ballagásról a házirend több ízben való megszegésére hivatkozva. „Nem történt semmi, ami hű, de kirívó lett volna, és indokolta volna a gyerekek kizárását” – mondta az esetről a Losi egyik korábbi alkalmazottja. „Hogy miként tehetnék jóvá a gyerekek, amit elrontottak, sosem merült fel a vezetőség részéről.” Meghúzva határait, türelemmel és odafigyeléssel fordult a gyerekek felé, partnerként kezelte őket, mire a vezetőség megfeddte, túl jóban van velük és az nem etikus. 

„Katonás rendre törekedtek. Azt akarták, minden legyen steril” – mondta el lapunknak egy másik, több mint egy évtizeden át az iskolában dolgozó. Ő is nehezen viselte, ahogyan a gyerekekkel bánt a vezetőség. „Tudtuk, honnan jöttek, kinek halt meg valakije, vagy került börtönbe épp.” Egy fiúnak szétmentek a szülei, az édesanyja elköltözött a városból, a magaviselete egyre romlott. „Egy incidens után felhívták az igazgatóiba, szidalmazták, amikor visszaszólt, azt mondták neki, anyukáddal beszélj így, aki itt hagyott.” 

Pénzt követelt társaitól egy másik, és veréssel fenyegetett. A vezetőség rendőrségi ügyet csinált az esetből: feljelentették, mert nem először hágta át a szabályokat.

hogy mindenki elmondhassa az álláspontját” – mesélte egy losis szülő, aki tavaly íratta át a gyerekét másik suliba. 

Az egyik gyereket két iskolatársa helybenhagyta az egyik parkban. Az iskolavezetés nem foglalkozott az esettel, mondván, nem az intézmény falain belül történt. „Ebből az jött le, tök mindegy, hogy szólok-e vagy sem, nem kapok segítséget, bár engem továbbra is szekáltak” – mondta a diák, aki az utolsó 2 évét már nem a Losiban járta ki.

Február végén jelent meg a Magyar Narancsban Áldozatok címmel egy cikk, és arról számolt be, hogy a Losonci Téri Általános Iskola működésében súlyos, rendszerszintű gondok mutatkoznak: a vezetés autoriter, gyakran agresszív kommunikációval irányít, általánossá vált a félelemkeltő, megalázó bánásmód a diákokkal és a pedagógusokkal szemben. A jobbára hátrányos helyzetű, problémás hátterű tanulók támogatása helyett inkább büntető, kirekesztő módszereket alkalmaznak – például külön osztályt és csengetési rendet alakítottak ki a legrosszabb magaviseletű gyerekeknek –, ami egyre rontja a helyzetet. Az iskolában dolgozó segítő szakembereken átnéznek, nem engedik be őket az osztályokba, nem tarthatnak csoportfoglalkozást, mert jelzéseket küldenek a problémákról. Egy feltételezett szexuális bántalmazási ügyet nem kezeltek megfelelően. Egy munkatárs panaszt tett a fenntartónál, a Belső-Pesti Tankerületi Központnál. Azután a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekvédelmi Központ (JSZSZGYK) érzékenyítő megbeszélést szervezett a tantestületnek, a tankerület jóvoltából pedig részt vehettek egy resztoratív (jóvátételen alapuló) konfliktuskezelő képzésen. A cikkben nyilatkozó pszichológus, Molnár Zsófia a Partizánnak adott interjújában azt mondta,

mert olyan működési kultúrát alakított ki, amiben sem a gyerekek, sem a dolgozók nem érezhetik magukat biztonságban, holott elvileg épp azt tűzte zászlajára. 

Az iskola nyílt levélben reagált: a kritikákat és vádakat visszautasították. Tapasztalatuknál fogva ők a tudói annak, hogyan kell tanítani az „alsó rétegből származó gyerekeket”, arra megoldást egyik általuk is elvégzett módszertan (KIP, projekt módszer, inkluzív, adaptív pedagógia, resztoratív nevelés) sem nyújt. A gyerekek minden irányú fejlődésének érdekében külön programokat is szerveznek. Az iskolában megjelenő problémák a gyerekek nehéz családi hátterével és a segítő szakemberek elégtelen támogatásával magyarázhatók: a jelzéseikre gyakran nem érkezik érdemi segítség. „Aki még nem dolgozott ilyen közegben, el sem tudja képzelni, hogy nap mint nap milyen nehézségekkel küzdenek a pedagógusok és a tanulni vágyó gyerekek.” A szexuális bántalmazásról azt írták, az igazgatónő kivizsgálta, és alaptalannak találta. Végül kifejtették, kellő lelki erő és elhivatottság híján a próbaidő sem teljesíthető iskolájukban, a kilépők a személyes kudarcukat, frusztrációjukat a tantestületre vetítik. „Nem a megfutamodás az erény, hanem az, ha valaki megpróbál helytállni, és próbálja bármi áron tanítani és nevelni az itt tanulókat” – áll a levél végén, amelyet az iskola honlapján szereplő adatok szerint a tanári kar valamivel több mint a fele írt alá.

Szerettük volna megtudni, pontosan milyen nehézségekre utalnak a levelükben; ahogy azt is, hogyan dönthető el egy gyerekről, tanulni vágyó vagy sem; az agresszív, provokatív és társaira nézve veszélyes jelzővel illetett tanulókról ki és hogyan állapította meg ezeket a jellemzőket; milyen eszközökkel lépnek fel az iskolai bántalmazás ellen; mit értenek a „bármi áron tanítani és nevelni a tanulókat” kijelentés alatt; a biztonság megteremtése milyen eszközökkel érhető el szerintük. Az igazgató meg is küldte válaszát, de

Ezt a feltételt nem tudjuk elfogadni, hiszen minden alanyunknak azonos feltételeket biztosítunk.

A tankerületnél arra kérdeztünk rá, mikor értesültek először a Losiban tapasztalható problémákról; milyen panaszok érkeztek; milyen vizsgálatokat folytattak le, s milyen eredménnyel zárultak; hogyan értékelik az igazgató alkalmasságát a helyzet kezelésére, mi indokolta az igazgató megbízásának meghosszabbítását a kritikák ellenére; milyen szakmai szempontok alapján döntöttek mellette; az iskola milyen segítséget kért és kapott a tankerülettől a helyzet rendezésére; felelősnek érzik-e magukat a kialakult helyzetért. Vizsgálatot indítottak az iskola működésével kapcsolatban, a vizsgálat még tart, ezért annak részleteiről nem tudnak tájékoztatást adni, írták a megkeresésünkre.

Ebben az értelemben nem elszigetelt eset és nem egyes személyek hibája, ami ott történik, hanem a magyar társadalom szétesésének és a nagy ellátórendszerek rendszerszintű problémáinak lecsapódása” – véli Udvarhelyi Tessza oktatásért is felelős alpolgármester.

Az önkormányzatnak már a 2023/2024-es tanévben jeleztek a kerületi gyermekjóléti központ szakemberei a Losiban tapasztalható „erőszakkultúráról”, amiről az önkormányzat a tankerületet is tájékoztatta. „Több alkalommal saját magunk is tapasztaltuk az együttműködés hiányát, és érzékeltük az iskolában uralkodó ijesztően fegyelmező közeget” – írta lapunknak az alpolgármester. „Azt is jeleztük a tankerület és a minisztérium felé, hogy számunkra a Losi igazgatója alkalmatlannak tűnik az iskolában kialakult helyzet kezelésére, és kértük, hogy keressenek más szakembert, de eddig ezekre nem kaptunk érdemi reakciót.”

A losis tanárok fokozott terhelésnek vannak kitéve (az iskolában sok a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási zavaros gyerek), ám a problémákra nem reagálnak jól, véli Udvarhelyi Tessza. „Alapvető módszertani hiányosságok mutatkoznak, attitűdjük számos esetben kifogásolható, ami csak elmélyíti a problémákat, és azok eszkalálódásához vezet.”

A szabad iskolaválasztás szegregációhoz vezet, ami a pedagógusok körében kontraszelekciót és a fenntartó részéről elhanyagolást eredményez, pedig az ilyen intézményeknek inkább többlettámogatásra lenne szükségük. A szegregáció csökkentése érdekében a kerületi iskolai határok átrajzolására lenne szükség, ezért már több ízben kampányoltak a tankerületnél, azonban az elutasító volt, írta Udvarhelyi Tessza.

Az önkormányzat igyekszik minél több erőforrást biztosítani a Losinak. Bár egy iskolai szociális segítő általában 3-4 intézményt lát el, és a szabályozás szerint akár 1000 gyermek tartozhat egy segítőhöz, a sok sajátos nevelési igényű, beilleszkedési nehézséggel küzdő és hátrányos helyzetű tanuló miatt a Losiban nagyobb a terhelés. Ezért a JSZSZGYK és az önkormányzat közösen úgy döntött, hogy az ottani feladatokat 2 iskolai szociális segítő lássa el, írta Udvarhelyi Tessza.

„Az önkormányzat a Józsefváros Közbiztonságáért Közalapítványon keresztül támogatta a Nyugi Ovi program elindítását az iskolában, és támogatta volna a Békés Iskolák, valamint egy konfliktuskezelő program bevezetését is, ha sikerült volna erről megállapodni.” 

Nyitókép: Mile Máté