Több mint hatszázan írták alá a petíciót, és az aláírásgyűjtés során rengeteg személyes beszélgetés zajlott le az emberekkel; a pontokat a helyiekkel együtt fogalmazták meg a helyiek érdekei szerint.

A képviselő-testület határozatban emelte hivatalos önkormányzati programmá a 12 pontot, és hogy ne maradjon pusztán csak egy papír, a Teleki téri piac oldalán állandó hirdetésként tették közzé az egész kerületnek.

Pikó András szerint ezzel emlékeztetik magukat, politikai döntéshozókat és a választókat is arra, mi az, aminek teljesítéséért a kerület képviselői dolgoznak – és ami számon is kérhető rajtuk.

A 12 pontot az új józsefvárosi országgyűlési képviselők már megkapták, ezen az alapon kezdi meg a kerület a tárgyalásokat az új kormánnyal. Az informális egyeztetés, párbeszéd egyébként már a kormány megalakulása előtt is folyt, ennek eredményét mindenki láthatta – mondta a polgármester.

Az első eredmények nem sokáig várattak magukra. A tizenegyedik pont – a Pázmány campus ügye – a polgármester szerint részben már teljesültnek tekinthető: az ÉKM régi vezetése még az új kormány felállása előtt leállította a beruházást, és elindul majd az újratervezés is a helyiek bevonásával.

Vitézy Dávid, az új közlekedési és beruházási miniszter a meghallgatásán is említette a problémát. Szerinte le kell vonni a tanulságokat a konkrét ügy kapcsán, a helyi önkormányzattal és a lakosokkal folytatott párbeszéd nélkül nem lehet állami beruházásokat folytatni.

Vitézy Dávid azt mondta, tud róla, hogy Józsefváros készen áll az együttműködésre és olyan kompromisszumra, ami a VIII. kerületi polgárok érdekeivel nem megy szembe.

Az első pont ugyancsak teljesülni látszik, amennyiben Lőrincz Viktória, az új vidék- és településfejlesztési miniszter a beiktatása előtti meghallgatáson leszögezte, hogy partnerként tekint az önkormányzatokra és Budapestre.

A nyitott ügyek közül a Diószegi utcai kisajátítás különösen sürgető. A finanszírozásra és az elvont feladatkörök, jogkörök visszaadására vonatkozó pontok átfogóbb egyeztetést igényelnek majd – ezek nem rendeződnek egyik napról a másikra, de az önkormányzat azon dolgozik, hogy

A Vidék- és Területfejlesztési Bizottság keddi meghallgatásán az új miniszter olyan megállapításokat tett, amelyek egybecsengnek az önkormányzati szektor régóta hangoztatott sérelmeivel. Azt mondta, hogy egy ország állapotát nagyon szemléletesen mutatja, hogyan működnek a közszolgáltatások és az önkormányzatok, és szerinte súlyos problémák vannak ezeken a területeken.

Az elmúlt években sok önkormányzat érezte, hogy sorsának nem alakítója, csak végrehajtója; pályáznak, de nem döntenek, és a döntések egyre távolabb kerültek az érintettektől. Lőrincz Viktória felül kívánja vizsgálni az önkormányzatoktól korábban elvont feladatköröket és intézményrendszert, mert nem minden problémára adható központi válasz.

A szolidaritási adóval kapcsolatban egyelőre óvatos maradt az új miniszter, aki előbb az adatokat szeretné látni, és egy átlátható finanszírozási rendszert ígér, amelynek részleteiről több tárcával közösen döntenek majd. Egy dolgot azonban határozottan leszögezett:

Nem lehet egy országot úgy fejleszteni, hogy a települések fele bizalmatlan a saját kormányával szemben. Budapestről azt mondta a miniszter, hogy az ország gazdasági motorja és nemzetközi arca, ezért Budapest-törvényre van szükség, amely világos finanszírozást, feladatköröket és valódi partnerséget teremtene, mert erős vidék nélkül nincs fenntartható város.

A Klubrádió Vándorévek című műsorába meghívott Pikó András azt mondta, hogy a gépjárműadó elvonása és a szolidaritási hozzájárulás „csapágyasra hajtása” elsősorban azokat az önkormányzatokat hozta nehéz helyzetbe, amelyek tehetősebbek voltak és jellemzően (a választás előtt) ellenzéki vezetésűek. Az építéshatósági és -felügyeleti jogkörök elvonásával Józsefváros sem járt jobban.

Pikó András szerint a legfontosabb változtatás az, hogy szakítani kell azzal a gyakorlattal, amely politikai barát-ellenség-felismerő rendszeren keresztül osztja az önkormányzatok pénzét, mintha a józsefvárosi emberek kevésbé lennének fontosak a székesfehérváriaknál csupán azért, mert a polgármesterük más politikai erőhöz kötődik. Ez a strukturális probléma már a 90-es évek önkormányzati rendszerének kialakításában is benne volt.

Amíg az önkormányzatokat a politikai elit egésze – kormányon és ellenzékben – büntetésre vagy jutalmazásra alkalmas terepként kezeli, addig a jogok elvonásának logikája sem szűnik meg,

A VIII. kerületi polgármester szerint azonban ezzel nem lehet beérni.

Fotók: Mile Máté