A szervezők a honlapjukon közölt magyarázat szerint nem tudták előteremteni a rendezvény elindításához szükséges pénzt, és a további veszteségek elkerülése érdekében húzták be a kéziféket. Kleb Attila alapító-fesztiváligazgató az elmaradás hivatalos bejelentésével egy időben a Klubrádióban is beszélt az okokról.
A JazzFest Budapest évek óta az Erkel Színházban rendezte a nagyobb koncertjeit, de az épületet egy 2024 végi kormánydöntés elvette az Operaháztól, az új üzemeltetők pedig nem adták bérbe. A főváros vezetése 2026-ra a Városháza parkot ajánlotta fel helyette, csakhogy a szabad ég alatt a színpadot és a nézőteret a nulláról kellett felépíteni, a megfelelő technikai körülményeket is biztosítva. Kleb Attila szerint ez körülbelül háromszor annyiba kerül, mint egy színházbérlés. Ráadásul a külföldi fellépők gázsijával együtt mindent előre kell kifizetni.
A helyszín körüli háború nem most kezdődött. Tavaly tavasszal az Erkel új vezetése felújításra hivatkozva törölte a már leszerződött jazzkoncerteket, és csak a sajtó nyomására visszakozott; akkor a tavaszi program az eredeti helyszínen valósulhatott meg.
Az állami támogatásra pedig nem lehetett építeni.
A Nemzeti Kulturális Alaptól érkező összeg a fesztivál költségvetésének mindössze a 2 százalékát fedezte volna, és olyan feltételekhez kötötték, hogy a szervezők végül vissza is adták; mindezt még a kormányváltás és az NKA-botrányok kirobbanása előtt.
Maradt tehát a jegybevétel, de a jegyeknek és bérleteknek eddig csupán a 26-27 százaléka kelt el, pedig a programban olyan A-kategóriás világsztárok szerepeltek, mint Pat Metheny, Marcus Miller és Al Di Meola, csupa olyan telt házat garantáló előadó, akiknek a fellépéseire régebben már hetekkel korábban elfogytak a jegyek.
Kleb Attilát is meglepte ez az érdektelenség. Szerinte a közönség a covidjárvány óta nem vált jegyet hónapokkal előre, de tavalyról idénre is romlott a helyzet. Tudomása szerint
más fesztiválok is komoly gondban vannak az idei jegyeladásokkal.
Ahhoz, hogy a fesztivál elindulhasson, előre ki kellett volna fizetni közel 200 millió forintot, és a jegybevételekből eddig ennek csak az egyharmada jött be, amit teljes egészében a fesztiválra fordítottak. A céges szponzorációra pedig már jó ideje nem lehet építeni. Ehhez képest más országokban 40-60 százalékos támogatásokat lehet szerezni – de van arra is példa, hogy 100 százalékosat –, mondta el a fesztiváligazgató. Példaként említette a háromnapos ingyenes temesvári jazzfesztivált, amit a város önkormányzata és a kulturális kormányzat is támogat, és számítások szerint Temesvár az ötszörösét termeli vissza.
Kleb szerint a fesztiválnak ebben a formában vége. A július elejére tervezett három ingyenes napot főleg magyar zenészekkel még szeretnék megtartani, ezek helyszínei a Rákóczi tér, a Bakáts tér és a Ráday utcában működő Jedermann.
A legsürgetőbb azonban most a jegyvásárlók kártalanítása.
Fotó: Mile Máté
