Jó két hete zajlottak a Budapesti Fafesztivál eseményei, amiről mi is hírt adtunk.
Amiért most érdemes visszatérni az eseményre, az a Telex cikke a fesztivál Horváth Mihály téri eseményéről, ahol nemcsak a sétát vezető Szőllősi Gábort, a városi zöldfelületekkel és szivacsváros-technológiákkal foglalkozó Gardenfutura vezetőjét idézik, hanem a józsefvárosi zöldítés eredményeit is számba veszik.
Ezt nyugtázta Rádai Dániel alpolgármester is a Facebook-bejegyzésében, ahol azt írja: „Az elmúlt években a legkülönbözőbb technológiáknak köszönhetően törtük fel 800 fával a betont – volt köztük bőven egyszerű útépítési és a jelenleg ismert legmodernebb megoldás is. Megtisztelő és örömteli, hogy minden urbanisztikai témájú konferencia talál jó példákat a kerület elmúlt éves gyakorlatában.”
A Fafesztivál Horváth Mihály téri eseményének középpontjában a szivacsváros-koncepció bemutatása állt, amiről mi szeptemberben már írtunk részletesen:
A módszer lényege, hogy igyekeznek a csapadékvizet helyben tartani és tárolni, hogy a növények hasznosíthassák.
A Szőllősi Gábor által a fesztiválon is elmondottakat röviden így foglalhatjuk össze:
Tíz éven belül az idős fák harmada elpusztulhat Budapesten, és az újonnan ültetett fák fele nem éri meg az ötéves kort. A városi fák átlagos élettartama 15 év körülire csökkenhet a hőség, a szárazság, a tömörödött, oxigénszegény talaj, a sokféle közmű miatt is kevés gyökértér miatt. A hagyományos, ültetőgödrös faültetés már nem vezet sikerre.
A megoldást az ún. Stockholm-módszer jelenti, ami a fák gyökereinek nagy, összefüggő föld alatti életteret juttat, kőzúzalékos szerkezete pedig egyaránt lehetővé teszi a burkolat szilárdságát és a gyökerek növekedését, a talaj szellőzését. A csapadékot helyben tartják, nem vezetik le a csatornába, és a gazdag komposzt is megköti a vizet. Így a burkolt felület alatt is kialakítható a gyökértér, ezért a megoldás az idős fák megmentését is lehetővé teszi.
A metódus mérhető eredményekkel jár. Egy ilyen fásított utcában akár 5 fokkal is csökkenhet az éves átlaghőmérséklet a fátlan utcákhoz képest, míg hagyományos ültetés mellett csak 2 fokos különbséget mértek. Talán még fontosabb, hogy a talaj hőmérséklete egész évben 15-16 fok körül marad, és az új technológiával ültetett fákat még az idei forró nyáron sem kellett mesterségesen öntözni.
A Horváth Mihály téren a fák gyökerei a tér alatti terület egészét használhatják, a csapadékvizet föld alatti vízelosztó rendszerbe vezetik, és a süllyesztett szegélyek az esővizet a növényekhez irányítják. A Lovassy László utcában esőkertet és új fasort hoztak létre, itt a vízáteresztő burkolat és a csapadékcsatornák vize is táplálja a fákat. A szivacstechnológia a közművek miatt korlátozott helyen is működik.
A józsefvárosi szabályozás kifejezetten nevesíti a Stockholm-módszert és a gyökércellás technológiát, és az elmúlt két évben már hat ilyen beruházás valósult meg a kerületben, Budapesten pedig már 65 utcában alkalmazták.
Nyitókép: Mile Máté