Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott egyezménye – az úgynevezett Isztambuli egyezmény – a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szól, és az egyezményt elfogadó országok számára ír elő megelőzési, védelmi, támogatói, büntetőjogi, eljárásjogi, menedékjogi, adatgyűjtési és monitoring-kötelezettségeket. Kimondja, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak nem magánügy, és bűncselekményként határozza meg a kényszerházasságot, a fenyegető zaklatást, a kényszerabortuszt és a kényszersterilizálást is.
2011. május 11-én Isztambulban nyitották meg az egyezményt aláírásra, és a hatálybalépéshez tíz ország csatlakozására volt szükség, ezek között legalább nyolc EU-s államéra, így 2014 augusztusában lépett hatályba. Az Orbán-kormány ugyan 2014-ben
aláírta az egyezményt, azonban sohasem ratifikáltatta
az Országgyűléssel, így nem került be a magyar jogrendbe sem.
Ennek okáról és következményeiről írtunk mi is:
November 12-én azonban Magyar Péter bejelentette, hogy kezdeményezik az Isztambuli egyezmény ratifikációját. Dublinból jelentkezett be, és Facebook-videóban számolt be egy átfogó intézkedéscsomag szándékáról, aminek része az Isztambuli egyezmény ratifikációjának kezdeményezése is. „Azt hallgattuk az elmúlt években eddig, hogy a nők helye a konyhában van, hogy a közélet nem nőknek való, hogy a volt miniszterelnök nem foglalkozik nőügyekkel. Mintha a magyar nők másodrendű állampolgárok volnának” – mondta.
Az intézkedéscsomag több mindenben jelenthet komoly előrelépést a nők elleni erőszak megfékezésében, a nők, családok biztonságának, méltóságának érvényre jutásában. Így például
- megszigorítják a távoltartás intézményét;
- bűncselekménynek számít majd az intim felvételekkel való visszaélés;
- erős jogi védelmet kap a szexuális önrendelkezés, aminek része az is, hogy csak a másik fél önkéntes beleegyezésével lehet szexuális aktust kezdeményezni;
- különleges bánásmódot biztosítanak a büntetőeljárásban a kapcsolati erőszak áldozatainak;
- módosítanák a szívhangrendeletet, hogy a megfelelő orvosi tájékoztatás és segítségnyújtás után a nő dönthesse el, meg kívánja-e hallgatni a magzat szívhangját;
- a várandós nőknek szóló támogatási formákat összehangolják és hozzáférhetőbbé teszik;
- nem lesz többé vényköteles az esemény utáni tabletta, hogy a sürgősségi fogamzásgátlás időben minden nő számára elérhetővé váljon;
- intézkedést hoznak a menstruációs szegénység ellen is, hogy a rászoruló nők és lányok is hozzájussanak a szükséges termékekhez.
2019 óta
Józsefváros az európai normák szerint viszonyul a nők elleni és családon belüli erőszak kérdéséhez,
számos programot indított ennek érdekében, így az Isztambuli egyezmény ratifikálása nem itt jelent új irányvonalat, sőt inkább úgy vetődik fel a kérdés, hogy a helyi jó gyakorlatokból mi válik majd országos gyakorlattá. A témában dolgozó civil szervezetek munkáját a jogi környezet és az állami irányvonal kedvező változása sokban megkönnyítheti, bevonódhatnak a szakpolitikai döntésekbe, javulhat a finanszírozásuk, és az intézkedések számonkérhetőségében is szerepet kaphatnak az egyezmény nemzetközi ellenőrzési mechanizmusa által.
Lapunk sok cikke foglalkozott a helyi kezdeményezésekkel, melyekből néhányat felidézünk:
Fotó: Mile Máté
