Hét szervezettől kérdeztük meg, hogy mit várnak a Tisza-kormánytól. Milyen hozzáállást, milyen együttműködést, milyen munkát? Kivétel nélkül azt válaszolták, hogy el kell kezdődnie egy partnerségen alapuló szakmai munkának a civilek és a döntéshozók között.

Kormányzati, szakpolitikai döntésekbe bevonni civileket tizenhat éven át elképzelhetetlen volt. Az Orbán-kormányok regnálása alatt az vált természetessé, hogy nincs szakmai párbeszéd, sőt

2014-ben például a Készenléti Rendőrség házkutatást tartott a Norvég Alap forrásait kezelő Ökotárs Alapítványnál hűtlen kezelés és jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanújával. A bíróság nem talált semmit, ami bűncselekményre utalt volna. A migrációs válság idején a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok támogatását elfogadó szervezetek kerültek célkeresztbe, később pedig lényegében mindenki.

A Fidesz-kormány a civil szervezetek elleni vegzatúrát néhány lépésben intézményesítette: a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalapítása után 2025-ben a kormány beterjesztette az Országgyűlésnek az ún. átláthatósági törvényjavaslatot. Lényegében listázta volna azokat a szervezeteket, kiadókat és sajtótermékeket, amelyek külföldi, elsősorban az Egyesült Államokból érkező támogatásban részesültek. Ezt akkora felháborodás övezte, hogy végül az őszi időszakra tolta a kormány a javaslat vitáját.

A rendkívül ellenséges kormányzati hozzáállással az állam magától is megvonta annak lehetőségét, hogy kezelhesse a súlyos társadalmi problémákat, például a lakhatási szegénységet, a hajléktalanságot, a nők elleni erőszakot, a gyermekek romló lelki és mentális egészségét. Negligálta, kriminalizálta ezeket a társadalmi csoportokat, vagy épp tagadta a probléma létezését.

Kriminalizálás helyett

Az Alaptörvény 2018-as, hetedik módosítása betiltotta a hajléktalanságot a közterület közcélú használatának védelmére hivatkozva. Ez az aktus az érintett embereknek és a hajléktalanellátásban dolgozóknak egyaránt mélypont volt, mondta Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. Aknai Zoltán és az Utcajogász munkatársai szerint sürgősen

„Arra számítunk, hogy a jövőben nem kell majd védői feladatokat ellátnunk olyan ügyfelek ügyében, akiknek egyetlen bűnük a szegénységük” – mondták az Utcajogász szakemberei.

Egyfajta holisztikus szemléletre lenne szükség Aknai Zoltán szerint: a gyermekvédelmet, a szociális ellátást, az idősellátást, a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek ellátását össze kellene hangolni, mert az ellátatlanul maradtak végül a hajléktalanellátásba kerülnek. Erre talán mutatkozik is kormányzati szándék, hiszen Bódis Krisztát, a kerület országgyűlési képviselőjét nemzeti társadalompolitikai stratégia megalkotásáért felelős kormánybiztosnak nevezte ki Magyar Péter miniszterelnök.

Az Utcajogász szerint a Tisza választás előtt meghirdetett programja ígéretesnek tűnik:

elítélik a 2010 utáni szegényeket büntető kormányzati intézkedéseket, és meg szeretnék reformálni a bírósági végrehajtást. Ezt – Görög Márta igazságügyi miniszter szerint – nonprofittá tennék, illetve az is felmerült, hogy állami feladatkörbe vonnák a végrehajtásokat. Akármik is legyenek a rövid távú elképzelések, a szakemberek szerint ezeken túlmutató, átfogó lakhatási stratégiára lenne szükség, kormányzati ciklusokon átívelő, 10–15 éves távlattal.

Kell egy falu

A tehetséggondozással és fejlesztéssel foglalkozó Létra Egyesület szakemberei az oktatás teljes megreformálását sürgetik civilek bevonásával. Már nem működik a frontális tanítás, helyette élmény- és projektalapú oktatásban kellene gondolkodni, legfeljebb 10–15 fős osztályokkal. Az elavult Nemzeti Alaptantervhez is hozzá kellene nyúlni.

akik tudják, és képesek is az érdekeiket képviselni. Ma a gyerekek nem mernek kérdezni, nem tudnak asszertívan kommunikálni” – mondta Csemer Patrícia, a Létra Egyesület alapítója.

Az új kormánynak első lépésként meg kellene ismernie, hogy egyáltalán mi van jelenleg a gyermekvédelemben és az oktatásban, mondta Vaskuti Gergő pszichológus, kriminológus, a Hintalovon Alapítvány szakmai munkatársa. Ennek elsődleges forrása a statisztika, illetve a terepen dolgozóknak, pedagógusoknak, gyermekvédelmi szakembereknek és maguknak a gyerekeknek a tapasztalatai. A lényeg pedig az együttműködés. „Azt szoktuk mondani, hogy egy gyerek biztonságban való felnevelkedéséhez kell egy olyan falu, aminek a tagjai minél jobban ismerik egymást, annál jobban együtt tudnak működni. A falu tagjai elsősorban a szülők, pedagógusok, gyerekekkel foglalkozó szakemberek, civil szervezetek, egyházak és a mindenkori kormány.”

Fontos lenne beemelni a társadalmi diskurzusba, hogy igenis vannak gyerekek, akik a saját nemükhöz vonzódnak, vagy nem tudnak azonosulni a születéskori nemükkel, mondta Rédai Dorottya, a Labrisz Leszbikus Egyesület ügyvezető elnöke. „Ha valamiféle kamaszkori lázadásként tekintenek az emberek erre, azzal iszonyatosan sok kárt okoznak, és pontosan emiatt lesznek mentális problémái fiataloknak. A meleg és transznemű fiatalok között sokkal magasabb az öngyilkosságok száma.”

A gyerekek mentális egészségét Vaskuti Gergő szerint a kommunikáció is befolyásolja, és ebben felelőssége van a mindenkori kormánynak. „Ha a gyerekeket körülvevő felnőttek acsarkodnak, az hatással van a gyerekekre. Hatalmi szinten is meg kell változtatni a kommunikációt. Az előző kormány ominózus kék plakátjai például rendkívüli módon megnövelték a gyerekek szorongási szintjét.”

Mínuszból indul

Befogadó kommunikációra lenne szükség, ugyanis óriási kárt okozott az LMBTQ emberek életében a Fidesz-kormány ellenséges hozzáállása, mondja Rédai Dorottya. „A gyermekvállalás terén egyenlőséget kellene teremteni minden nő között szexuális orientációtól függetlenül. Az Alaptörvény diszkriminatív rendelkezéseit törölni kellene, beleértve a kirekesztő házasság- és családfogalmat, a transznemű és interszex emberek megbélyegzését, emellett újra életre kellene hívni az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is.”

mondja Petrás Boglárka, a PATENT Egyesület kommunikációs szakértője és Les Krisztina, a Reproduktív jogi program koordinátora. „Tíz éve zajlik az intenzív lejáratókampány az Isztambuli Egyezmény ellen, de ha végre valódi szakmai egyeztetések indulnának róla, hamar kiderülne, hogy a támadások alaptalanok, semmi botrányos nincs a dokumentumban, ellenben óriási javulást eredményezhetne a hazai áldozatvédelmi rendszerben.”

A PATENT szakemberei az úgynevezett szívhangrendelet eltörlését is szorgalmazzák, amit 2022-ben társadalmi egyeztetés és szakmai konzultáció nélkül vezetett be a Fidesz-kormány. Petrás Boglárka és Les Krisztina szerint a rendelet egyértelműen a nők megalázásáról szól, és mostanra az is látszik, hogy nem ér semmit: az abortuszok száma egyébként is folyamatosan csökken, és nem következett be meredek csökkenés az utóbbi években. A nők reprodukciós jogainak védelméért fontos lenne, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tabletta recept nélkül elérhetővé váljon. 

Az előző kormányzat a menekültügy rendszerében is károkat okozott. A több mint harminc éve működő Menedék Egyesület

emellett hatékony és hozzáférhető menekültügyi rendszert szorgalmaznak, ami garantálja a menedékkérelmek gyors, tisztességes és szakmailag megalapozott elbírálását. „Fontos lenne mindezek mellett egy átfogó integrációs politika kiépítése, ami országos és helyi szintű akciótervek mentén támogatná az újonnan érkezők társadalmi, gazdasági és helyi beilleszkedését, a gyerekek iskolai integrációját, a munkaerőpiaci kizsákmányolás megszüntetését, a méltányos és átlátható honosítási eljárást” – mondta Vadasi Vivien, a Menedék Egyesület jogi és nemzetközi programvezetője.

A reményhal

A szervezetek többsége kivár. A célzott megkereséssel akkor élnek majd, amikor feláll a minisztériumok új apparátusa, ám várakozásaik alapvetően optimisták. Erre több megnyilatkozás és megnyilvánulás is okot adhat. Tizenöt gimnáziumi igazgatóval egyeztetett Magyar Péter miniszterelnök április 21-én, miután hangos ellenállás fogadta a hírt, hogy Rubovszky Ritát, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatóját kérhetik fel oktatási miniszternek. „A sikeres oktatási rendszer alapja a tanárok, diákok, szülők és civil szervezetek bizalmi együttműködése” – írta Facebook-oldalán Magyar, majd a miniszter Lannert Judit oktatáskutató lett.

Az első száz kormányzási nap teendői között említette Magyar Péter a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, de már az olyan gesztusok is előremutatók, hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter nyitottsággal fogadta a szüléssel foglalkozó civil szervezetek felhívását egy egyeztetésre, és hosszan reagált a Másállapotot a szülészetben posztjára a Facebookon.

Nyitóképen a Utcajogász Egyesület – Fotó: Huszár Boglárka