Advent időszaka a karácsony előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét és karácsonyig tart. Az advent szó jelentése „eljövetel”, mely a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
A karácsonyt megelőző várakozás ebben az eljövetelben éri el jutalmát. Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt is tartani, de ez a hagyomány a 20. század közepére eltűnt. Böjti előírás tehát nincs az adventi időszakra vonatkozóan, de a visszafogottság, a csend, a több ima ajánlott. A karácsony fényünnep is – mondta el a Józsefváros Újságnak Lenkey Petrosz, a Józsefvárosi Görög Önkormányzat elnöke.
„Maga a karácsony majdnem a téli napforduló idejére esik, a sötétség, a korai sötétedés időszaka után elkezd nőni a napsütéses órák száma,
a fény egyre inkább győz a sötétség felett”
– folytatja Lenkey.
Az adventi készülődés egyik fontos része a gyertyagyújtás. A hagyomány szerint három darab lila és egy rózsaszín gyertyát kéne elhelyezni az adventi koszorún. A lila szín a keresztény liturgiában a bűnbánat színe, ez az, amire korábban a böjt hagyománya vonatkozott: az önmegtartóztatás a bűnbánat része. Az advent négy vasárnapjából a harmadik azonban egy kis szünetet jelent a bűnbánatban, ekkor a közeledő ünnep fölött érzett öröm kerül előtérbe, ezt a rózsaszín gyertya fejezi ki.
Idén az önkormányzat a lehető legtöbb vallási felekezet bevonásával ünnepli az adventet:
„Már tavaly kitaláltuk, hogy ünnepeljünk együtt, az volt az önkormányzat álláspontja, hogy a vallásszabadságot maximálisan tiszteletben kell, hogy tartsuk, és van felekezeti semlegesség is, azaz egyet sem favorizálunk a másik ellenében”
– mondja Lenkey.
„Van egy közösségvállalás, ami azt is jelenti, hogy a különböző vallási közösségek elfogadják egymást, és ahogy ez most, az első gyertya meggyújtásakor is történt, elindult egyfajta közösségépítés, melynek során nem a különbözőségeket keressük, hanem azokat a dolgokat, melyek összekötnek minket.”
Mint Lenkeyitől megtudtuk, komoly egyeztetéseket igényel egy ilyen közös „akció” megszervezése, a vallási vezetők számára ez egy nagyon frekventált időszak, nagyon sok helyre járnak „gyújtogatni”, de annyit lehet tudni, hogy december 5-én Finári Gábor rabbi lesz az, aki meggyújtja a lángot. Ha már zsidóság, külön érdekesség, hogy idén egy napra, november 28-ára esett mind a hanuka, mind pedig az advent kezdete, ez még egy plusz apropót adott a közös ünneplésre.
Ráadásul a hanuka, Lenkey elmondása szerint, az adventhez hasonlóan szintén fényünnep: a zsidóknak, miután legyőzték a szíriai görögöket és megtisztították a görögök által– a hitük szerint– megszentségtelenített szentélyüket, nem volt elég szent olajuk a szent gyertyatartó, a menóra meggyújtásához, mégis, egy csoda folytán még további 8 napig tudták használni az olajat.
Szerencsés egyezések ide vagy oda, a vallási közösségek sokszor megosztottak. De Lenkey szerint a lehetőségek mentén, de azért az emberiséget sújtó ezer és ezer probléma kapcsán mindenki törekszik arra, hogy tényleg fel lehessen lépni a világunkat tényleg veszélyeztető erőkkel szemben:
„Sokkal több a közös, vallási felekezeten átívelő érték, a lényegi, az erkölcsi kérdések alapjában véve a földön minden vallásban ott vannak, és ezekre a mai világnak kifejezetten szüksége van”
– mondta el gondolatait Lenkey Petrosz.
A következő gyertyagyújtásokon várhatóan jelen lesz a Külső-Józsefvárosi Református Egyházközség, a Magyarországi Jezsuita Rendtartomány, a Terézanya Nővérei, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Máltai Szeretetszolgálat, CEDEK Izraelita szeretetszolgálat, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség képviselője.
Címkép: Nagy Dániel
