Liszt Ferenc és a cigányzene

2022. január 02.

„Én vagyok az első számú cigány…”

Liszt Ferenc születésének 210. évfordulóját ünnepeljük az idén. Ritkán említik meg a magyar cigányzene, a verbunkos stílus és a cigányzenészek játékának rá gyakorolt hatását.

A címbéli idézetet Liszt Ferenc önéletrajzi elbeszéléséből citáltam, ami pontosan így hangzik:

„Én vagyok a Magyar Királyság első számú cigánya”

– így vallott magáról a világhírű zeneszerző, miután megírta a 15 darabból álló magyar rapszódiáját.

A verbunkos stílusjegyek a roma kultúra gazdagságáról árulkodnak, amelyből a mai napig is csak keveset ismerhet a szélesebb közönség. A cigányok nem tudatosan alakították a verbunkost olyanná, amilyenné lett, hanem a saját természetükből adódó tudásukat és zenei tehetségüket adták ahhoz a népzenei kultúrához, amely a XVIII. században kezdett új formát ölteni Magyarországon.

A cigányzenészek és a nemesek együttműködésének köszönhetően születhetett meg az új stílus, a verbunkos,

ami rövidesen meghódította az egész magyarságot.

A cigányzenészek a kárpátinak nevezett cigány csoportból kerültek ki, ők voltak tehát azok a zenészek, akik nagy szerepet vállaltak a nemzeti tudat ápolásában, mivel a zenélésből éltek.

A verbunkos kezdettől fogva hangsúlyos szerepet kapott a nemzeti egység megteremtésében. A reformkor szellemi légkörétől elválaszthatatlan volt a zene, segítette a reformkori eszmék kibontakozását, elterjedését.

A mai felállású cigánybandák kialakulása és a verbunkos megszületése egybeesett,

mert bár cigánybandák voltak azelőtt is, de ebben az időszakban támadt fel a nemesekben az igény magyarságuk kifejezésére. A verbunkost teljesen a magukénak érezték, annak ellenére, hogy ez az előadói felállás kétségkívül a cigánybandákban alakult ki.

Suki András, a neveléstudományok doktora, zongoraművész magyarázta el, hogy Lisztet hogy ihlette meg a cigányzenészek játéka és a magyar motívumok: „Liszt első magyaros műveit 17 évesen írta. A Zum Andenken címet viselő két zongoradarabjának alapjait Fáy László és Bihari János egy-egy verbunkosa adta. A verbunkos muzsika Liszt életének első felében hódított. Ez egyben a cigányzene kifejlődésének és diadalra jutásának is a nagy korszaka. A külföldön nevelkedett Liszt Ferenc számára a magyar zene az 1840-es évektől kezdve egészen mást jelentett, mint ifjúkorában. Minden magyarországi hangversenyén magyaros dallamokra rögtönzött, amivel tulajdonképpen a magyarságát szerette volna hangsúlyozni, noha ő maga nem beszélt magyarul.

Suki András, fotó: Kalla Éva

Liszt 1839-1847 között írta 21 darabját, melyet Magyar Dalok címen adott ki. Ezeket aztán átírta, és Magyar Nemzeti Dallamok címmel újra kiadta. Később harmadszor is átírta ezeket, és így jelentette meg a 15 Magyar Rapszódiát. A magyar rapszódiák forrása főként hangszeres verbunkos és csárdás muzsika. Egy részük szöveges eredetű magyar népies műdal, de akad közöttük magyar népdal is. A dallamok nagy részét Liszt kottázta le elsőként, ahogyan azt a cigányzenekarok előadásában hallotta.

És hogy miben áll Liszt magyaros stílusa? Használja az úgynevezett cigányskálát, a ritmusok gazdagsága és szabadsága, valamint a dallamok cifrázása mind a cigányzenekarok játékstílusára utal.

Az érzelmes előadásmódot a hangismétlések fokozzák. A bokázó ritmus és a cimbalom hangzásának utánzása szintén a magyar rapszódiák elengedhetetlen kelléke.”

Így lett tehát a magyarul nem beszélő Liszt a Magyar Királyság első számú cigánya.

Kapcsolódó cikkek

2026. november 21.
November 21-én, szombaton reggel 8 órától november 22-én, vasárnap éjfélig rövidített útvonalon közlekedik a 4-es és a 6-os villamos: a szerelvények csak a Széll Kálmán tér és a Corvinnegyed között járnak. A kimaradó szakaszon pótlóbuszok szállítják az utasokat.
2026. november 21.
Tízmillió forintos keretösszeggel hirdetett addikciós pályázatot a Józsefvárosi Önkormányzat civil és egyházi szervezetek számára. A támogatásból többek között utcai szociális munkát, ártalomcsökkentő szolgáltatásokat és a szerhasználók egészségügyi ellátásba jutását segítő programokat finanszírozhatnak. A pályázat a kerület idén elfogadott, 2026–2030 közötti drogstratégiájának megvalósítását szolgálja. A jelentkezési határidő december 10.

További cikkek

2026. november 21.
– A bábukra vadászol, miközben a sakktáblával van problémád. Ezt a rendszert nem létrehoztuk, hanem felfedeztük.
2026. november 15.
Közel száz fa kivágása vált szükségessé Józsefvárosban, de az önkormányzat újabb fásításra készül: elég-e új fákat ültetni?
2026. november 14.
Az ingyenes korcsolyapálya november végétől január végéig lesz elérhető. Már ha az időjárás ezt lehetővé teszi.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.