Az idén 20 éves bérlakás-építési program egy komplex lakáskoncepció része, 2002 óta 12 bérházat épített az önkormányzat, összesen 667 lakással. Számos pénzügyi elemzés tér ki arra, hogy
változtatni kell azon, hogy a lakáskérdést Magyarországon rábízzuk a piaci mechanizmusokra
– mondja Puchner Gábor. A XIII. kerületi önkormányzat az elmúlt 20 évben is ezt képviselte a lakásprogramjával, amelybe a bérlakásépítés mellett a lakóépület-felújítási program, a fiatalokat megcélzó fecskeház program és a lépcsőzetes lakáspályázati rendszer is beletartozik. Ennek lényege, hogy egy lakás megépítésével több család lakhatási helyzete is javul.
A XIII. kerületi önkormányzat szerint a lakásügy nemcsak piaci, hanem várospolitikai ügy is – egy megépített lakás hatással van a környezetre is –, valamint városfejlesztési ügy is – jelentősen hozzájárul az alulhasznosított területek fejlesztéséhez –, és térségi ügy is, mivel ezek a házak kiindulópontjai a további, akár tömbös fejlődésnek, odavonzzák a magánbefektetőket is.
A kerület összetett szempontok szerint nézi a lakáskérdést.
A most átadott passzív (azaz fűtésre minimális energiákat használó) bérházzal nincs vége a sornak, folytatják a bérlakásépítési programot, a következő egy 67 lakásos épület lesz, szintén passzív technológiával a Petneházy utcában. A Jász utcában most átadott ház építése is két évvel ezelőtt indult el, de az előkészítés is mintegy három évnyi munkába tellett. Most már azt kell nézni-tervezni, hogy a 2024-29-es önkormányzati ciklusban hol fognak tudni bérházat építeni.
Az említett Petneházy utca 90. alatti háznál a kivitelezés a héten indult el, 2024 elejére várható, hogy felavatják. Az elmúlt 20 évben a mostanival együtt eddig összesen 667 lakást adott át a kerület, 34 ezer négyzetméteren, 18 milliárd Ft-ból. Átlagosan kétévente, de nem egyenletesen, mivel 2002 és 2010 között több épült, mint azóta. 2014 óta pedig már kimondottan passzívházakat építenek.
Mi a titok?
Mindehhez persze egy kiszámítható politikai közegre is szükség van, a XIII. kerületben helyi szinten ez meg is valósult, 1994 óta Tóth József a polgármester és a baloldal adja a képviselő-testület többségét folyamatosan.
Irigykedve figyelik más kerületekből ezt a XIII. kerületi lakásprogramot – és aziránt érdeklődtem, mégis mi a titok, miért működik itt ilyen jól, és máshol miért nem. Nyilvánvalóan a szemlélet mellett az adottságok és a pénzügyi helyzet is sokat nyomnak a latba: a XIII. kerületnek több bevétele van, az ingatlanfejlesztők kiemelt terepe, és amikor minden negyedik új budapesti iroda a Váci úti korridornál épül, akkor biztosan nem mondhatjuk, hogy a kerület a fővárosban átlagos helyzetű volna.
Puchner szerint a régóta jellemző takarékos, átgondolt és stabil gazdálkodás miatt talán több lehetőségük van, mint sok más önkormányzatnak, de máshol is épülhetnének bérlakások, mégsem jellemző ez. A XIII. kerületnek éves szinten 35 milliárdos költségvetése van, mindehhez egy kb. 120 ezres lakossággal. A most átadott bérház költségei 2,7 milliárdot tettek ki. Ahhoz, hogy ilyen építkezésekbe tudjanak vágni, az is kell, hogy
semmilyen presztízsberuházást nem támogatnak, inkább azt nézik, mi szolgálja a kerületi lakók érdekeit,
melyek azok a szolgáltatások, legyen az egészségügy, óvoda, bölcsőde, vagy pedig valamilyen közterületi beruházás, amitől az itt élők jól érzik magukat. Ezek pedig nem a sportcsarnokok, ahogy az élsport támogatása sem a polgárok érdeke – ellentétben a tömegsporttal. És az itt élők mindezt honorálják is, amikor újra és újra megválasztják a korábbi vezetést.
A lakosságszám pedig növekszik, és egyre több a fiatal.
Ez a szemlélet kell ahhoz, hogy a költségvetés kb. 20 százalékát évente fejlesztésre, beruházásokra fordíthassák. A régi házak és lakások felújítására kb. 400 millió forintot fordítanak évente, ez valamikor az egész házat vagy a tetőt érintő felújítás, gázvezetékcsere, elektromos hálózat felújítása, szigetelés, vagy épp erkélyfelújítás.
Sokat számít az is, hogy mekkora és milyen állapotú lakásállománnyal tud gazdálkodni a kerület. Az 5700 bérlakásból kicsit több mint 5000 nem új építésű, összesen 12-15 ezer ember lakhatását biztosítják, ami a kerület 10-12 százalékát jelenti.
Lakáspolitika, nem csak építéssel
Az átfogó lakáskoncepciónak csak egyik – bár leglátványosabb, de egyben legköltségesebb – eleme a bérlakásépítés; emellett még van 15 másik elem, ami fontos, ilyen például a régi lakások minél jobb állapotban tartása vagy a komfortosítás. Hosszú évek munkájának az eredménye, hogy mára az önkormányzati lakások 90 százaléka összkomfortos, komfortos vagy félkomfortos. Az 1990-es években, amikor a kerület átvette a lakásokat, és volt egy kötelező értékesítési hullám, a jobb állapotú lakásokat vették meg jellemzően, a rosszabbak pedig maradtak az önkormányzatnál. Ezeknek körülbelül a kétharmada volt komfort nélküli vagy félkomfortos. Mára ez teljesen átfordult, ami részben a rossz épületek szanálásának is köszönhető, ami ugyancsak egy külön program a komplex stratégiában.
Azokat a régi házakat, amiket már nem éri meg felújítani – mert rossz alapra épültek, nincsenek szigetelve, kis alapterületűek, korszerűtlenek, nem felelnek meg a mai igényeknek –, legtöbb esetben lebontják. Főleg ott, ahol 100%-os önkormányzati tulajdon van a házban, mert ez egy egyszerűbb út. Jobb a bérlőknek is, mert a kiköltöztetésük után általában jobb lakásokat kapnak, nagyobb alapterületűeket, jobb házakban vagy jobb környéken. Nyilván, ahol az épületet megtartandónak találják és lehetséges, ott igyekeznek megoldani a komfortosítást,. Ez azt jelenti, hogy a folyosó végi WC-k helyett a lakásokba kell bevinni a vizes blokkot, ahol erre van műszakilag lehetőség és hely, ott fürdőszobát kell építeni. Az is megoldás lehet, hogy összenyitnak kis lakásokat, melyek ekképpen élhető méretűek és komfortosíthatók lesznek.
A lakáspolitika része a XIII. kerületben az is, hogy nem csak az önkormányzati házakra gondolnak, hanem társasházaknak is nyújtanak kamatmentes hitelt, például tetőfelújításra, szigetelésre, vagy gázvezetéki és elektromos felújításokra, illetve a hálózatnak a felújítására. Igyekeznek figyelni az energetikai és környezetvédelmi szempontokra is.
Pályázati rendszer
A kerületi bérlakásprogram egy lépcsőzetes pályázati rendszerre épül. Új építésű bérlakásba az tud költözni, aki leadja a régit, amit viszont ismét meg lehet pályáztatni olyanok közt, akiknek nincs bérlakásuk. Így több családon is tudnak segíteni, az elmúlt 20 évben épített bérlakásokkal már kb. 1500 család lakhatását tették könnyebbé – hiszen az elmúlt húsz évben azért volt egy természetes cserélődés is.
Önkormányzati bérlakásokhoz csak pályázat úton lehet hozzájutni, igaz ez az újakra és a régiekre is. Az újaknál egy ideje már nemcsak cserealapon lehet pályázatot beadni. Sokáig így működött, de nyitottabbá tették a programot, hogy hamarabb feltöltődjenek a házak. Az, aki nem tud leadni bérlakást, kiválthatja mindezt az éves bérleti üzemeltetési díj előzetes kifizetésével. (Nem az első évet kell kifizetni előre, hanem ez egy plusz egy éves költség.) Az újépítésű bérlakásoknál nincsen szociális bérleti díj, csak költségalapú és piaci, de utóbbi is jóval olcsóbb, mint az albérlet, különösen hogy jó energiafokozatú házakról van szó, ahol a rezsiköltség is alacsonyabb.
A bérleti díj nagyjából 2 ezer forint négyzetméterenként havonta, amiben már az üzemeltetési díj is benne van.
Tehát egy 50 négyzetméteres újépítésű lakásnak 96-100 ezer forint körül van a bérleti díja,
ami az átlagos kerületi albérleti díjaknak kb. 60 százaléka. A modern lakásokban pedig a lakásonkénti személyes rezsi is valamivel kedvezőbb. A passzívházak hőszivattyús technológiákat használnak, minden termelt hőt a fűtésre, nyáron a hűtésre felhasználva, a talajvíz keringetésével.
A most átadott összkomfortos lakások 1, másfél, 2 és 3 szobásak, 35 és 70 négyzetméter között változik az alapterületük. Alapfelszereltség a beépített konyhabútor elektromos tűzhellyel és sütővel, az ablakokon elektromos rolók segítségével lehet a nyári kánikula ellen védekezni. A földszinti lakások – melyekből kettő akadálymentesített, kimondottan mozgáskorlátozottaknak készült – kertkapcsolatosak, a nyugati tájolású emeleti lakásokhoz erkély is tartozik, és minden lakáshoz jár egy parkoló is, illetve egy közös parkosított udvar is a lakók rendelkezésére áll.
Aki nyer a pályázaton, azzal öt évre szóló bérleti jogviszony jön létre, de ez utána hosszabbítható. Az a gyakorlat, hogy az öt év elteltével nincs újrapályáztatás, ha a bérlő fizeti a díjakat és nincsenek együttélési problémák vele, akkor automatikusan meghosszabbodik a jogviszony.
Van egy másik program is, ami kimondottan fiatalokat céloz meg a fecskelakásokkal, ahol egy ideig élnek leginkább fiatalok, aztán továbbköltöznek. Az itt élőknek
havi szinten kell megtakarítaniuk saját vállalásuk szerint 50-80-100 ezer forintot, hogy amikor kirepülnek, tudjanak saját ingatlant vásárolni.
Ez kimondottan egy a 35 év alattiaknak szóló program.
A sikeres lakáskoncepcióra már sok helyről felfigyeltek, különösen a 2019-es önkormányzati választások után nőtt meg az érdeklődés, amikor sok fővárosi kerületben volt vezetőváltás. Akkor sokan eljöttek megismerni ezt a modellt, és a XIII. kerületi vezetés igyekezett is segíteni az érdeklődőknek.
A lapunknak nyilatkozó alpolgármester azóta hasonló sikereket Újpesten lát bérlakásépítési területen; vagy Szegeden, ahol inkább a felújításokat helyezik előtérbe, kevésbé az építést; és Nyírbátorban is zajlik egy jó építési program, melyek mögött főleg a munkaerő és a fiatalok városban tartása a fő cél.
Nyitókép: Huszár Boglárka
