A BKK hírt adott a honlapján a Blaha-projekt helyzetéről: ütemterv szerint halad a tér átépítése, a téli időjárási körülmények miatt – a szakági szabványoknak megfelelően – a szabadban végzett munkák csökkentett kapacitással folytak. A felújítás „tartósan kivitelezésre alkalmas” időjárás esetén folytatódik a téren, ha nemcsak nappal, hanem éjszaka is kedvezőbb a hőmérséklet, ugyanis tartósan fagypont alatti hőmérsékleten nem lehet burkolatot építeni és növényt telepíteni sem.

A Rákóczi út és a Nagykörút csomópontjában február 14-ről 15-re, a forgalomra való tekintettel, éjszaka cserélik ki a közvilágítási oszlopot, így a daruzás nem okoz majd jelentősebb fennakadást.

A Hírnyolc és több más orgánum is megírta, állnak a munkálatok, ezért is írt közleményt a fővárosi vállalat.

Megkerestük Dorner Lajost, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökét, aki részese volt a Blaha-projekt (még Tarlós István alatt történt) tervezésének, mondja el szakmai véleményét a munkálatokról.

Betonozni csak bizonyos hőmérsékleti határok között lehet, az ideális plusz 10-15 fok körül van, különböző adalékanyagokkal ezt a tűréshatárt lejjebb is lehet vinni, de a nagy mínuszokban nem szerencsés betonozni, mert nem lesz jó minőségű.

A betonnak kell egy-két nap, mire megköt, közben pedig nem fagyhat meg, mert akkor lehet újrakezdeni az egészet. A betonozáson túl a vizes munkálatok azok, amiket nagy hidegben, mínuszokban nem lehet végezni. Ha mégis azonnal meg kell valamit csinálni, olyankor a munkaterület fölé fűtött sátrat húznak fel. (A Blahán most síneket nem fektetnek, de ez a folyamat az, ami még hőérzékeny a hőtágulás miatt.) A fák, növények ültetése szintén időjárásfüggő, sem fagyban, sem forróságban nem szabad őket kiültetni új helyükre.

A Blaha felújítása kapcsán szóbajön még pár részlet. Például, hogy két fő része van: az egyik az aluljáró födémjének a szigetelése (ez már megtörtént), a másik maga a tér. Most már csak kisebb munkák vannak hátra, meg hát azok, amiket kihúztak a költségvetésből – mondja Dorner.

Tarlósék fasorral akarták megakadályozni a Rákóczi úti villamost

Sok minden nem épül meg, van, amit jó, hogy megváltoztattak, viszont van, amit nem. Az elsőre példa a Rákóczi út közepére tervezett fasor, amely ötlet még Tarlós István volt főpolgármester kabinetfőnökétől, Kovácsné Tóth Ágnestől érkezett Dorner szerint, és Tarlós hivatali ideje alatt ez az ötlet be is volt betonozva.

mondja a VEKE elnöke.

Annak kapcsán, hogy valóban terveztek-e a Rákóczi útra fasort, megkerestük Tarlós Istvánt, aki a következőt válaszolta a kérdésre:

„Ne haragudjon, én ezt a kérdést kifejezetten célzatosnak értem, nagyon csodálkozom, hogy ezzel a volt főpolgármestert fölhívta. Attól függetlenül, hogy most mi lenne a válaszom, nem szeretem az ilyet, ifjú hölgyem. Értem, hogy kampány van, de az a helyzet, hogy ilyen provokatív kérdésekre, ha igaz, ha nem, nem kívánok válaszolni, és tiszteletlenségnek érzem, hogy maga teljesen ismeretlenül fölhívott.”

Itt írtunk bővebben a Rákóczi út és a villamosok történelméről:

Itt pedig a legújabb forgalomcsillapítási ötletekről:

A fasort egyébként sem lehetett volna létrehozni, folytatja Dorner, ugyanis a Rákóczi út közepe tele van közművel, ott fahelyet kialakítani szinte lehetetlen. Helyes tehát, hogy ezt az ötletet később Karácsonyék lehúzták.

Eltűnhetett volna az áramátalakító

Viszont lehúztak olyat is, aminek volna értelme: úgy lett megtervezve a Blaha aluljáró, hogy üzemszünetben, amikor nem jár a metró, lezárható legyen, csak az ott dolgozók – takarítók, szakemberek stb – számára lehessen lejárás. Mivel a felszínen mindenhol lesz zebra, ezért a közlekedésben nem okozna fönnakadást, viszont közbiztonsági, köztisztasági és közegészségügyi szempontból racionális megoldás lenne, hogy éjjel zárva tartsák, vélekedik a VEKE elnöke.

Azt meg tudtuk tenni Tarlós alatt a Blaha kapcsán, hogy a tervekben ne tűnjön föl egy kétszáz négyzetméteres földalatti helység, ahova később a villamosok trafóházát (áramátalakítóját) lehetne beköltöztetni (úgy, ahogy egyébként most az a Móricz Zsigmond körtéren is van, ahol nem látja senki, de a gyalogosok gyakorlatilag egy trafóház tetején mászkálnak), folytatja Dorner.

Ugyanígy a Blahán is nagyon jól el lehetne tüntetni a föld alá egy trafót. Most a Kertész utcában (egybeépítve a BKV székházzal) van a Kertész áramátalakító, ami ellátja a nagykörúti villamosokat, a környéki a trolikat, még a kisföldalattit is. Ez az átalakító egyszer már leégett, ami egyébként a BKV egyik legrégebbi és legkorszerűtlenebb egysége.

Lekapcsolni nem lehet, mert akkor leáll majd’ minden bent a városban. Ennek az átalakítónak a „kihelyettesítésére” volt betervezve egy föld alatti trafóállomás helye, amit végül kihúzott a mostani városvezetés. Pedig csak a helyet kellett volna kihagyni, hogy majd később be lehessen tenni oda az átalakítót. Ezt tehát nem kellett volna kihúzni.

Arra hivatkoztak, hogy „nincs idő”. De ez egyszerűen nem igaz, mondja Dorner. Arra is kíváncsi, hogy azok az apróságok megvalósulnak-e, amiket annak idején beletettek a tervbe, mint a Nemzeti Színház körvonalának megjelenítése a burkolatban, a Randevú Óra, vagy a megemlékezés, műtárgy Blaha Lujzáról és a nemzet színészeiről, ezekről nincs semmi hír ugyanis.

Egy biztos – vonja le a legfőbb tanulságot Dorner –, a szakemberek mindig az éppen aktuális politikai erők akaratának vannak kitéve, akik így vagy úgy, de belenyúlkálnak a tervekbe, ha kell, ha nem kell. Az eredmény minden esetben kétséges, vonja le a következtetést a VEKE elnöke.

A Blaha Lujza tér felújítása tehát az enyhébb időben folytatódik, 2022 őszére elkészül, és így fog kinézni:

Nyitókép: Mile Máté