Hogy áll a Blaha-projekt, befejezik-e időben, várható-e a drágulása?
Minden információnk szerint a Blaha Lujza tér felújítása rendben, ütemterv szerint halad, amit elterveztünk, azt sikerül megvalósítani. Télen persze vannak olyan időszakok, amikor kisebb intenzitással folyik a munka, aminek elsősorban a hidegebb idő az oka: ahhoz például, hogy a beton jól megkössön, tartósan nulla fok feletti időnek kell lenni, éjszaka is. Fontos, hogy bővül a projekt a Somogyi Béla utca felújításával, ami a VIII. kerület finanszírozásával valósulhat meg. Az egész Blaha-felújítás eredeti tartalma meghatározott kereteken belül zajlik idő és forrás tekintetében is, azonban vannak olyan extra feladatok, melyek időközben merültek föl. Ilyen előre nem látható körülmény volt például, hogy a tér alatt termőtalaj helyett szinte kizárólag feltöltött sitt található, így az újonnan ültetendő fák megfelelő fejlődéséhez talajcserét kell elvégezni.
Volt korábban szó az aluljáró éjjeli lezárásáról biztonsági és tisztasági szempontok apropóján.
Az előző városvezetésnek volt az a hozzáállása, hogy az aluljárók esetleges szociális problémáit azzal kezelnék, hogy lezárják azokat. Mi viszont, ha a hajléktalanság kérdéséről van szó, nem rendészeti intézkedésekben gondolkodunk, hanem szociális és lakhatási megoldásokban. Ennek köszönhetően egyébként most már legalább 160-nal kevesebben kényszerülnek az utcán tölteni az éjszakákat Budapesten, ugyanis ennyi embert tudtunk a fővárosi önkormányzat által biztosított lakásokba elhelyezni. Mi a lakhatási megoldásokban hiszünk.
Hiszen hiába tiltották be törvényben a hajléktalanságot, az attól mégsem oldódott meg.
Hogyan lehet megakadályozni, hogy a tér állapota ne süllyedjen vissza a korábbi szintre?
Egy tér kialakítása valamelyest meghatározza annak használatát is. Mi azt látjuk, a felújított terekre az emberek jobban vigyáznak, mert azt látják, hogy a közös adóforintjainkból költöttünk sokat a felújításukra. Egyébként meg nyilván az volna fontos, hogy a teret használó közösség úgy használja, hogy közben vigyáz is rá.
A 99-es busz végállomásának átmozgatása tervben van-e, és ha igen, mi várható?
Tudjuk, hogy a végállomás áthelyezésére erős igény van a kerület részéről, tekintve a buszok jelenlétéből származó nagy szmogra és zajterhelésre. Az áthelyezésben a főváros partner lehet, ha megtaláljuk rá a megfelelő megoldást. A járaton jelenleg csak itt van végállomásoztatására lehetőség, a 99-es pesterzsébeti vége körjáratként működik, nincs végállomási tartózkodás. Ezért olyan megoldást kell találni, ami biztosítja a buszvezetők pihenőidejét két menet között, van végállomási tartózkodó, mosdó stb. Több opciót is vizsgálunk, azonban a Népszínház utcai végállomás felszámolásához módosítani kellene a járat józsefvárosi vagy pesterzsébeti végét, amibe nyilván lesz beleszólása az érintett önkormányzatoknak és az utazóközönségnek is. Például a Blaha Lujza téri végállomás áthelyezése más helyszínre nem biztos, hogy támogatható, hiszen az utasok alapvetően a Blaha Lujza térre kívánnak eljutni.
A rolleres mikromobilitási pontokkal mi a terv?
A legelső kísérleti mikromobilitási pontok a Duna-parton tűntek fel tavaly nyáron, most azonban nagy számban jelentek meg Józsefvárosban is. A szabályozás a szolgáltatókat fogja érinteni: nem lesz lehetőségük máshol tárolni jogszerűen ezeket a eszközöket. Tehát a szolgáltatóknak kell kialakítaniuk a felhasználás feltételeit, melyben biztosítják, hogy csak a pontokon lehessen letenni az eszközöket. Az önkormányzatok a szolgáltatókkal lesznek szerződéses viszonyban, őket tudjuk majd akár bírságolni is.
Józsefváros is elindít egy forgalomcsillapítási programot a tervek szerint. Mit lehet tenni azért, hogy minél kisebb legyen az átmenő autós forgalom a belső kerületekben?
Ennek több eleme van. Azokon a kis mellékutcákon, melyeken néhány évtizeddel ezelőtt még gyerekek játszottak, fociztak, ez ma elképzelhetetlennek tűnik, akkora az átmenő forgalom. Az első lépés tehát a lakóutcák felszabadítása az átmenő forgalom alól. Erre van már néhány jó példánk, ilyen például Belső-Erzsébetváros, ahol forgalomtechnikai megoldásokkal elvezetésre került az átmenő forgalom. Ez ott egy ideiglenes mintaprojektnek indult, és abból a szempontból sikeres is lett, hogy valóban csökkent a területen csak áthaladó forgalom. Most a kerület azt kéri – jogosan –, hogy találjunk olyan végleges megoldást, ami megőrzi az elért eredményeket, de nem akadályozza a helyiek közlekedését sem, legyen szó akár a lakókról vagy a helyi szolgáltatásokról. Erre közösen keresünk megoldást.
Nem feledkezhetünk meg azonban a nagyobb utakról sem, ez a másik lépés. Ezeken a belvárosi utakon az a célunk, hogy azok ne csak városi autópályaként létezzenek, hanem forgalmas városi térként, ahol biztonságosan lehet közlekedni gyalogosan, biciklivel, közösségi közlekedéssel és autóval is, de a közlekedés mellett marad tér a városi életre, üzleteknek, éttermeknek is.
Több helyi civil szervezet is kezdeményezte a parkolóhelyek csökkentését, hogy a járdák legalább az utcák egyik oldalán gyalog, adott esetben babakocsival könnyen járhatóvá váljanak. Mi a megoldás?
Azt látjuk, hogy ez nagyon megosztó kérdés ma Budapesten. A számok alapján Budapesten kisebbségben vannak az autóval közlekedők, a legtöbben a közösségi közlekedést használják, és a belső kerületekben ez még inkább így van. Mégis, van egy nagyon erős rögzültség az utcák használatával, felosztásával kapcsolatban.
Ma a belvárosi utcák 80-90 százalékát autók használják; autók közlekednek és autókat tárolunk rajtuk.
Ahhoz, hogy az utcáink élhetők legyenek, fákra, árnyékra, jobb levegőre van szükség. És ez nemcsak a társadalom egy részének, hanem egészének érdeke. Szerintem jó példákon keresztül lehet változtatni. Ilyen például Józsefvárosban a Bacsó Béla utca gyalogosítása, vagy a Népszínház utca néhány kereszteződésének humanizálása.
A fővárosi önkormányzat például a rakpart hétvégi megnyitásával pont azt akarta bemutatni, hogyan lehet ezt másképp csinálni; sokan ekkor tapasztalták meg, hogy milyen jó hétvégente a rakparton biciklizni, sétálni, futni, kikapcsolódni. A kerületi kis utcáknál is az a kulcs, hogy lássák az emberek, hogyan lehet jobb a helyzet annál, mintha az utca szinte kizárólag parkolóként szolgálna.
Többen vannak Budapesten azok, akik tömegközlekedéssel, biciklivel, gyalog járnak, mint akik autóval. A városnak pedig túlterhelt az autós forgalma és nagy a szmog. Hogyan lehet orvosolni azt az aránytalanságot, hogy a jelenlegi állapot a kisebbségben lévő autós forgalomnak kedvez a bent lakók életminőségének kárára? A kisebbség hangosabb és erősebb a többségnél?
Ezt úgy lehet megoldani, ha lehetőséget adunk mindenkinek beleszólni a város alakításába. Például ezért van a közösségi költségvetési projekt, ahol már második évben egymilliárd forint fog kiosztásra kerülni a budapestiek szavazata alapján. Ha valaki fölmegy az otlet.budapest.hu oldalra és megnézi, milyen ötletek érkeztek, akkor látni fogja, hogy milyen nagy arányban érkeztek forgalomcsillapításra, kerékpáros fejlesztésre, zöldítésre, gyalogosbarát megoldásokra ötletek. Ki kell nyitni a városlakók előtt a város közvetlen alakításának lehetőségét, így pedig mindenki beleszólhat abba, hogyan változtassuk meg a várost.
Megérkezett a BKK Futár utódja, a BudapestGO. Miért a 30 és 90 perces időalapú jegyet vezették be inkább a legtöbb szavazatot kapott 60 perceshez képest?
A hivatkozott szavazás egy Facebook-poszt alatti véleménynyilvánítás volt, ami nyilván nem volt reprezentatív. Számomra a tanulság egyébként az volt, hogy nincs egyetlen jó megoldás, hiszen a szavazatok nagyrészt megoszlottak a három lehetőség között. Ezért a BKK két terméket fog bevezetni, az egyik a rövidebb, átlagos utazásokra megfelelő (Budapesten az utazások átlagos hossza nagyjából 30 perc), a 90 perces jegybe pedig akár valamilyen ügyintézés vagy egy ebéd is belefér. Az időalapú jegyeket egyébként úgy kell értelmezni, hogy az időkorláton belül még föl lehet szállni az utolsó járatra, s az, hogy mikor száll le róla az illető, már nem számít a jegy szempontjából.
Tehát a 30 perces jeggyel adott esetben akár 45, 60 percet is lehet utazni.
Régóta húzódik az Orczy úti zebra ügye, úgy néz ki, a kerület valósítja meg az 50-80 milliós beruházást, holott a BKK projektje lett volna. Miért húzódik ilyen sokáig?
A fővárosi önkormányzatnak sajnos a kormányzati elvonások miatt nincs elég forrása több korábban tervezett projekt megvalósítására sem. Vizsgáljuk azt a lehetőséget, hogy a zebrát leválasztva az Orczy tér nagyobb tervcsomagjától meg lehessen valósítani, szakmai egyeztetések vannak a főváros és a kerület között. Felmerült magánbefektetés bevonása is a helyi fejlesztések kapcsán. Ahogy a Somogyi Béla utca felújításánál is, ha sikerül megoldást találni a finanszírozásra, mi mindent megteszünk, hogy a beruházás megvalósulhasson.
Nyitókép: Huszár Boglárka
